Szentmártoni-emlékpad a Csillagtanyán

Szorgos élet zajlik a Csillagtanyán, egyik program követi a másikat.  A nyár mindig is ilyen: észlelő-építőhétvége, szakcsoport-találkozók, tábor, emlékezések, vagy csak a szerda esténkénti távcsöves bemutató jó ég esetén.

Május 31-én egy kiváló amatőrcsillagászra, Szentmártoni Bélára emlékeztünk.

Legutóbb már írtunk arról, hogy észlelőbázisunk egy emlékhellyel bővült. Alapítónk, Kulin György emlékére elmélkedő pad került a kert egyik sarkába. A „Mit mondanak a csillagok?” felirat nem is szólhatna jobb helyen az arra járó észlelőnek. A tanya széles horizontja nagyon sok csillagot enged vallatni.

A Kulin-emlékpad híre nagyon sok emberhez eljutott. Az ötlet, hogy ilyen módon is emlékezzünk azokra, akit sokat tettek az amatőrcsillagászatért, Hevesi Zoltánt arra juttatta, hogy gyűjtést indítson az egykori Albireo Amatőrcsillagász Klub alapítójának; álljon egy ilyen emlékpad Szentmártoni Bélának is!

Az ötletet nagyon sok amatőrcsillagász érezte magáénak, a padhoz és a felirathoz szükséges összeg hamar összegyűlt, sőt, meg is haladta azt. A Magyar Csillagászati Egyesület vállalta a pad beszerzését és a felirat elkészíttetését. A réztábla elkészült, a pad megérkezett, a tanyán éppen akkor ott szorgoskodó MCSE-tagok pedig összerakták. A cél az volt, hogy elkészüljön Szentmártoni Béla halálának évfordulójára (1988. május 28).

A május végi hétvégén sokan voltak a tanyán, a nyár első észlelővíkendjét hirdettük meg erre az időpontra.  A ház férőhelyei hamar elfogytak, többen sátorban tervezték eltölteni az éjszaka azon kis részét, ami az észlelésekután megmarad. Az újonnan megvásárolt telek kisháza is átesett az első teszten. Megvolt a „firstsleep”, először aludtak a frissen kifestett, frissen járólapozott földszinti szobákban. A ház többi része is hamarosan elkészül, a júliusi ifjúsági tábor lakói már az összes helyiséget birtokba fogják venni a nyárikonyhával és a fürdőszobával együtt.

A pad-avatást szombaton 11 órára hirdettük meg. A résztvevők folyamatosan érkeztek, a tanya parkoló része megtelt autókkal, lassan már csak egymás rovására lehetett parkolóhelyet találni. Egyik amatőrtársunk, Horváth Tibor, aki mindig ajándékkal érkezik, most is egy utánfutónyi tüzelővel parkolt le. A ’főház’ – mert most már meg kell különböztetni a birtokon található két épületet- fűtése fatüzeléses kazánnal történik, és a tűzifa gyorsan fogy az őszi-téli-tavaszi hideg, hűvös időszakban. A Hegyhátsáli Csillagvizsgáló vezetőjének adománya lehetővé teszi, hogy ne kelljen takarékoskodnunk a tüzelővel, és mindig kellemesen langyos ház fogadja a látogatókat.

Az avatás ideje eljött, a padot ideiglenesen a kert központi részére helyeztük, hogy mindenki kényelmesen elférjen körülötte. Mizser Attila, az egyesület főtitkára üdvözölte az egybegyűlteket, és felidézte Szentmártoni Béla alakját és munkásságát.

Szentmártoni Béla (1931-1988) a magyar amatőrcsillagászat kiemelkedő alakja volt. Ő alakította azAlbireo Amatőrcsillagász Klubot, és az akkoriban havonta megjelenő Albireo című lapot, mely az akkori amatőrcsillagászok észleléseit jelentette meg. Hatalmas munkabírásával fogta össze a terület amatőrjeit, tartott kapcsolatot külföldi észlelőkkel. Saját fordításait is megosztotta a tagokkal, ő maga sokszorosította a ma már ősréginek számító stencilezéssel, de kisebb kiadványokat is készített. Rengeteget levelezett, neki is köszönhető, hogy az amatőrcsillagászat érezhetően felpezsdült. 

A pad mellett egy régi távcső is állt. A 72/500 mm-es lencsés távcső rengeteg emléket idézett fel a résztvevőkben. A szépen kialakított kisrefraktor nem tartozott a legkönnyebben használható teleszkópok közé, de objekítvje kitűnő MOM-optika volt.  Ezt a távcsőtípust Orgoványi János tervei alapján gyártotta az Uránia Ismeretterjesztő Intézet a hatvanas évek elején. Ilyen távcsővel látjuk Szentmártoni Bélát is egy 1963-as MTI-felvételen. 

Szentmártoni Béla és Menilanz Imre 1963-ban, a kaposvári csillagász szakkörben egy 72/500-as refraktorral. Fotó: MTI/MTVA Hadas János.

Sok régi barát és észlelőtárs jött el emlékezni Szentmártoni Bélára az ország minden szegletéből. Az emlékpad kezdeményezője, Hevesi Zoltán szintén rövid beszédet tartott, majd a látogatók összegyűltek egy kötetlen eszmecserére a tanya Cepheus-házában, ahol némi harapnivaló mellett folyt a beszélgetés. Nagyon sokuknak volt emléke Szentmártoniról, a beszélgetés automatikusan a jelenbe csapott át. Az eszmecseréből nem maradhatott ki az észlelés sem, mindenki megosztotta éppen aktuális távcsövének paramétereit, éppen észlelt objektumát, kedvenc változójának fényességét és sajnálkoztak, hogy a T CrB még mindig nem tört ki.

Az idő szép volt, talán kicsit túl meleg, de a napészlelés akkor sem maradhat el a Csillagtanyán. A látogatók számos távcsőben gyönyörködhettek a még mindig aktív csillagunk foltjaiban, a különböző formájú-méretű protuberanciákban, filamentekben. Elégedetten konstatáltuk, hogy pár óra alatt is észrevehető változásokat észlelhetünk Napunk felszínén: nézzétek, ez a protuberancia szétnyílt, amióta reggel néztük! Ennek meg az iránya változott kicsit. Nem lehet megunni.

Az idő gyorsan telt, többeknek indulni kellett, hosszú volt még az út hazáig. Várta a társakat Tata, Szőce, Budapest, Hegyhátsál, Bucsu, Magyaregres, Királyszentistván – csak hogy néhányat említsünk a résztvevők lakóhelye közül.

Páran azért maradtak, és csatlakoztak a nyárköszöntő észlelőhétvége résztvevőihez. Eljött az este, egyre több csillag és objektum fénye köszöntötte Csillagtanyát.

Szentmártoni Béla kedvenc objektumai is ott ragyogtak az égen.

Szentmártoni Béláról Sragner Márta állított össze egy emlékkötetet 2009-ben, Mélyég csodák magyar szemmel címmel. A kötet immár pdf formátumban is letölthető honlapunkról.

Az Albireo Amatőrcsillagász Klub régi tagjai a Szentmártoni Béla emlékpad ünnepélyes avatásakor. Állnak: Kovaliczky István (Tatabánya, Tata), Mizser Attila (Budapest), Károly Lajos (Szőce), Horváth Tibor (Hegyhátsál), Csarnai Zoltán (Zalaegerszeg), Tábori Sándor (Zalaegerszeg, Zalaszentgrót), Keszthelyi Sándor (Pécs, Bucsu). Ülnek: Hevesi Zoltán (Kaposvár, Magyaregres), Kocsis Antal (Balatonkenese, Balatonfűzfő, Királyszentistván), Jankovics Zoltán (Székesfehérvár, Agárd). – 2025. május 31. Lovasberény, Csillagtanya. Előtérben egy 72/500 mm-es lencsés távcső. (Keszthelyi Sándor FB bejegyzése)

Hevesi Zoltántól ezt a gyönyörű állapotú TAL-1-es (Mizar) távcsövet kaptuk ajándékba. Hálásan köszönjük!

Az emlékpad támogatói:

Magyar Csillagászati Egyesület

Hevesi Zoltán 

Szoboszlai Zoltán 

Jaczkó Imre 

Piriti János 

Marosi István 

Brlás Pál 

Nagy Ágoston 

Tekler Vilmos 

Kocsis Antal 

Hudi László 

Gombás Géza 

Tóth Miklós 

Vizi Péter  

Újvárosy Antal 

Zajácz György  

Dr. Fenyvesi András 

Dr. Horváth István  

Puskás  Ferenc

Keszthelyi Sándor

Talabér Gergely

Bozsoky János

 

Ajánljuk...