Ifjúsági csillagásztábor a Mátrában

A Magyar Csillagászati Egyesület ifjúsági táborának idén is az Ágasvári Turistaház ad otthont. A tábort a 15-19 éves korosztály számára szervezzük, július 17-24. között (hétfőtől hétfőig). Táborhelyünk a Nyugati-Mátrában található, 635 m tengerszint feletti magasságban. A zavaró fényektől távol eső észlelőhelyen 1994 óta szervezünk táborokat. Az első ágasvári tábor idején egy kozmikus becsapódás látványos nyomait észlelhettük – a Jupiterbe csapódott Shoemaker–Levy 9-üstökös által létrehozott hatalmas, sötét foltokat az óriásbolygó légkörében. Ez az esemény volt a 90-es évek egyik meghatározó észlelési élménye sokak számára, amit azóta még számtalan követett a lehető legkülönfélébb megfigyelési területeken.

Hasonló élmények várnak az ágasvári tábor résztvevőire 2006-ban is a tejutas mátrai égen: éjszakánként meteorok, bolygók, változócsillagok, üstökösök, mélyég-objektumok, napközben a napfoltok látványa várja a táborlakókat. Az egy hét során megismerkedünk a nyári égbolt csillagképeivel, a szabad szemmel és a távcsővel megfigyelhető jelenségekkel. (Ha van, hozd magaddal saját távcsövedet, binokulárodat is!) Napközben előadásokat hallgatunk, asztrofotós és távcsőkezelési bemutatót tartunk, ellátogatunk az MTA CSKI Piszkés-tetői Obszervatóriumába és az egri Speculába, kirándulunk a Newton-sziklához és más környékbeli nevezetességekhez.

Az ifjúsági tábor részvételi díjai:

• turistaházban, napi háromszori étkezéssel: 26000 Ft (MCSE-tagoknak 22000 Ft)
• saját sátorban, napi háromszori étkezéssel: 22500 Ft (MCSE-tagoknak 18500 Ft)
• saját sátor étkezés nélkül 4900 Ft (MCSE-tagoknak 4200 Ft).

Jelentkezés az mcse@mcse.hu címen! A jelentkezések  beérkezése után befizetési csekket és tábori tájékoztatót küldünk. A tábori jelentkezések/befizetések a Polaris Csillagvizsgálóban is intézhetők, keddi MCSE-ügyeleteinken, 18 órától.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a turistaházi férőhelyeket jelentkezési sorrendben tudjuk csak biztosítani. Már csak saját sátras részvételre van lehetőség!

Ágasvár vár!

A Magyar Csillagászati Egyesület 1994 óta szervez csillagászati táborokat és észlelőhétvégéket az ágasvári menedékházban. Az észlelőrétet évről évre távcsövek lepik el, amatőrök sátrai színesítik. Egy-egy ágasvári csillagporos éj: a nyári Tejút, a téli égbolt drágakövei, a tavaszi esték állatövi fényei – kinek-kinek feledhetetlen élmény. Lehetetlen pontosan megmondani, hogy az elmúlt bő évtized alatt hányan részesülhettek ezekben az élményekben, de bizonyos, hogy több mint ezer amatőrcsillagász és csillagászat-kedvelő szerette meg Ágasvár egét.

A csillagászok által „észlelőrétként” elkönyvelt ágasvári rét 635 m tengerszint feletti magasságával jó lehetőséget biztosít a legkülönfélébb megfigyelésekre. Az első, 1994-es táborokon a Jupiterbe csapódott Shoemaker–Levy 9 üstökös jelentette a nagy attrakciót, de az azóta eltelt években is bőségesen kijutott a legváltozatosabb égi csodákból. Talán vissza-visszatérő asztrofotós vendégeink számára adja a legtöbbet Ágasvár.

Az idei ifjúsági táborban is bizonyára sok szép égi és földi élményben részesülnek a fiatal csillagászkodók. Jó tudni, ez a tábor valóban tábor lesz, a világtól elzárt helyen, ahová nem vezet szilárd burkolatú út, így azt a figyelmeztetést, hogy a turistaházhoz vezető út nagyon rossz minőségű, vegyék komolyan az autósok! Az áramot esetenként aggregátor szolgáltatja, ami arra elég, hogy a mobiltelefonokat feltöltsük és bekapcsolhassuk a szivattyút – ugyanis Ágasváron nincs vezetékes víz, egy csekély vízhozamú forrás látja el a házat. A körülmények tehát nem ötcsillagosak – az ég viszont ötezercsillagos. De hát végtére is azért szokás táborba menni, hogy kiszakadjunk a hétköznapokból, és ennek részét képezik a valóban tábori körülmények is. Valójában a helyzet nem annyira drámai, hiszen Ágasvár egyike azon kevés turistaházaknak, melyek máig megmaradtak a bakancsos turistaság fénykorából. Ráadásul a házban egész év folyamán laknak, dolgoznak, vendégeket fogadnak.

A turistaház környéke több érdekes látnivalóval is szolgál. A 789 méteres Ágasvár a Nyugati-Mátra legimpozánsabb csúcsa. A középkori várnak már nem nagyon találjuk nyomát, azonban a meredek hegyet mindenképp érdemes megmászni a páratlanul szép kilátás miatt. A szomszédos Óvárra is érdemes kirándulni. A Zoltán-forrás fölött, némi kaptató után hosszan kígyózó bronzkori földvár meglepően épen megmaradt sáncait találjuk – érdemes végigsétálni rajtuk, és kicsit eltűnődni azon, milyen élet lehetett itt a Mátrában több ezer évvel ezelőtt.

A táborlakók esti sétája gyakran vezet a „Foton-rétre”. Az észlelőréttől néhány száz méternyire esik ez az erdőirtás folytán feltárult, nyugatra néző „ablak”, ahonnan naplementét szokás nézni, fényképezni. Az erdő szélén találjuk a talányos eredetű Török-lábnyomot – a puha kőzetbe vájt kettős lábnyomba akár bele is lehet állni… Nem messze innen korhad a pelés fa, egy öreg, viharvert, kiszáradt tölgyfa. Korábban pelék lakhatták.

Csapadékosabb időszakban egészen a turistaházig hallatszik a Csörgő-patak „csörgése”. A patak völgye kedvelt kirándulóhelyünk, forróbb nyarakon egyes előadásokat árnyékos szurdokában tartjuk, lábunkat a hűvös vízbe lógatva. Lefelé menet útba esik a Csörgőlyuk-barlang lezárt bejárata és a szépen foglalt Vándor-forrás. A patak mentén felfelé haladva találjuk az 1999-es nyári árvíz által kis híján elsodort malomgátat, majd jó másfél kilométer után a vadregényes Gyula-barlang sötét szája ásít ránk.

Kilátás a Newton-sziklától

Táborhelyünkön számos turistaút halad át, többek között az országos kéktúra. A kék jelzésen 1 km-t haladva érdekes sziklaalakzatokat kereshetünk fel. Ha úgy tetszik, elüldögélhetünk a szép fekvésű Newton-sziklán. A sziklába vésett újabb keletű felirat készítője nyilvánvalóan nem ért egyet a newtoni világképpel: „Newton hitétől mentsen meg az Isten” – így szól az erdei „bölcsesség”. A szorgos vésnökről nevezhették el a közeli Szamár-kő nevű alakzatot – bár ez az információ megerősítésre szorul…

Az országos kéken tovább haladva Mátraszentistvánba jutunk, ahol a népszerű mátrai betyárról, Vidróczki Marciról elnevezett csárdában múlathatjuk az időt. Feljebb, a Kút-hegy oldalában a Három falu templománál zajlottak az elmúlt évek nagy Leonida-észlelései. Piszkés-tető felé haladva a hosszú kaptató után megpihenhetünk a Szitkay-lépcsőn, ami nem más, mint egy terasz jellegű kis „észlelőplacc”, ahonnan szép kilátás nyílik Mátraszentimre felé.

Ágasvári asztrofotók. Fent a Trifid- és a Lagúna-köd (Hingyi Gábor felvétele), lent bonyolult szerkezetű napfoltcsoport (Éder Iván felvétele)

Az ágasvári táborok vissza-visszatérő attrakciója természetesen a piszkés-tetői csillagvizsgáló. Hazánk első számú csillagászati megfigyelőállomása légvonalban mintegy 5 km-re van a táborhelytől, az 1 m-es távcső hatalmas kupolája természetesen magára vonja a figyelmet, emellett a nappali távcsöves nézelődések, tesztelések természetes célpontja a csillogó építmény. Kirándulásainkon évről évre felkeressük a csillagvizsgálót. Három nagyobb műszer található itt: az 1 m-es RCC teleszkóp (ennek látjuk a kupoláját Ágasvárról), a 60 cm-es Schmidt- és az 50 cm-es Cassegrain-távcsô. Ezt a látogatást mindenkinek ajánljuk, ugyanis az intézmény csak napközben, csoportosan, előzetes írásos igazgatói engedéllyel látogatható.

 

Balra: távcsöves gyakorlat az észlelőréten, jobbra: az egri Specula nagy falikvadránsa

Magyar Csillagászati Egyesület
tel.: (70) 548-9124, E-mail: mcse@mcse.hu

Linkajánló:

Tábori életképek
Éder Iván ágasvári asztrofotói