Szerző: Kereszturi Ákos · 2013. február 23, szombat
A Mars bolygóval kapcsolatos előadásokat hallhatnak az érdeklődők március 2-án délelőtt a Polaris Csillagvizsgálóban "A Mars változó világa" című félnapos program keretében. Az új eredményere épülő előadások áttekintő képet vázolnak az égitestről, bemutatva mit tudunk a vörös bolygó fejlődéséről.
.
A fényes és látványos C/2024 G3 (ATLAS)-üstökösről sok szép felvétel készült, azonban legtöbbjük a déli féltekéről, minthogy az égi látogató onnan sokkal kedvezőbben volt látható. Hazánk egén csak megmutatta magát, aki látta-fotózta, nem felejti el! A felvételekből egy válogatást mutatunk be. A C/2024 G3 (ATLAS)-üstökös 2024. január 13,42 világidőkor volt napközelben mintegy 0,0934 CSE (13,98
A Coddington-köd törpe spirálgalaxis, az M81 csoport tagja, kissé különállóan helyezkedik el a többiektől. Távolsága 12 millió fényév Naprendszerünktől. Átmérője 48 ezer fényév, 57 km/s sebességgel távolodik tőlünk. Feltételezések szerint tömegének 90%-a sötét anyag. Az IC 2574 nem mutat más galaxisokkal való kölcsönhatásra utaló jeleket. Csillagképződése aktív: UV-elemzés alapján 85-500 fényév méretű csillagkeletkezési csomók mutathatóak ki
Az asztrofizikusoknak most először sikerült képet alkotniuk a közeli csillagok környezetében található üstökösfelhőkről, illetve a bennük lévő apró testekről. A 74 objektum képét tartalmazó galéria nagy felbontású fotói megmutatják, hogy ezek a jeges törmelékövek (üstökösfelhők) jelen lehetnek a legfiatalabb, éppen csak születőben lévő csillagok körül éppúgy, mint a Naprendszerhez hasonló korú, tehát már idősebb csillagrendszereknél.
Itthonról, Magyarországról alig-alig láttuk a C/2024 G3 (ATLAS)-üstököst, aki sikerrel járt, jelentős trófeát könyvelhetett el. Mint annyi esetben, most is a déli félteke észlelői számára mutatta meg magát igazán a csóvás égi vándor. Szenzációs felvétel a Las Campanas Obszervatóriumból! Fűrész Gábor, Las Campanas Obszervatórium, Chile Négy hónapon belül negyedszer változott földrajzi szélességem +42 fokról -30
Új év, új mérföldkő: a James Webb-űrtávcső (JWST) képei segítségével 44 egyedi csillagot sikerült azonosítani egy rendkívül távoli galaxisban, félúton a megfigyelhető Világegyetem határán (z=0,725-ös vöröseltolódásnál). A csillagászok mind ez idáig úgy gondolták, hogy ekkora távolságban lehetetlen egyedi csillagokat azonosítani – hasonlóan, mintha egy binokulárral szeretnénk porszemeket megpillantani a Hold egyik kráterében. Az újonnan felfedezett
