Kis képtelen csillagászat
Tanórákon, szakköri foglalkozásokon gyakran találkozunk mulatságos elméletekkel, furcsa definíciókkal, melyek forrása a tények nem egészen pontos ismerete, vagy szakkifejezések félrehallása – mindezek eredményeként születnek az aranyköpések, melyek némelyikét sokszor még évtizedek múltán is emlegetjük.
I. A csillagászat tárgya
Az első csillagászok Kínában és Ógörögországban keletkeztek. Ismerték a csillagokat, hiszen szükség volt a hajózásnál az időjárásra.
A csillagász fő műszere az obszervatórium és a refektórium. Háromféle teleszkóp van; úgy mint a teleszkóp, a telegráf és a peniszkuszos távcső. Távcsövekkel testeket vizsgálnak. Velük ismerik meg a csillagokat közelebbről.
A csillagászok csillagvizsgálókban terülnek el. Legfontosabb csillagvizsgálók: a Krími Obszervatórium és a Pulkovói Konzervatórium.
A XV—-XVI. század a kereskedelem fejlődésének és a földrajzi szélesség fokozódásának kora volt. Ekkor élt Kopernikusz, akinek a nagyítója igen kicsire nagyította a csillagokat. Ő volt az, aki egy húrra súlyt akasztott. Forradalmi fölfedezésével csapást mért a mozdulatlan Földre.
Galileo Galilei 1564-től 1642-ig született. Elkészítette saját készítésű távcsövét és azt fölállította az égre. Felfedezte a Vénusz frázisait, a napfoltokat és napvilágra hozta a Holdon a hegyeket. Ezután megtagadta elvét.
Giordano Brunót máglyán elégették és még súlyos büntetést is róttak ki rá.
Deleléskor a csillag a legmagasabbra hág az égen. A deklináció a csillag légi útja.
Rektaszcenziónak a csillagok elhullását nevezzük.
A bolygópálya pontjainak alakja függ a pálya pontjaiban mért kilengéstől.
Newton dolgozta ki az általános tömegvonzás törvényének tervezetét.
Kepler III. törvénye: két bolygó pontosságának négyzete úgy aránylik, mint pályájuk négyzete felének a köbe.
Nagy Zoltán Antal karikatúrája
II. A Naprendszer
A Föld saját pályája körül forog.
A Föld forgását fényesen bizonyítja Foucault inge, amely az Izsák székesegyházban van felakasztva.
A Földnek van légköre, mert ha nem lenne, róla csak úgy minden lepotyogna a világűrbe.
A Föld körül kering a Hold. Régebben azt gondolták, hogy rajta fizikai feltételek nincsenek. Ma már tudjuk, hogy ott fizikai feltételek vannak. Azokat távcsövekkel és górcsövekkel figyelik.
A Holdnak van hőmérséklete. Rajta egy hegyet Kopernikusz gyűrűjéről neveztek el.
A Nap körül számos bolygó kering a Galaktikában. Ezek a Merkur, Vilnius, Föld, Mars, a Juvilej, Szatirnosz, Ulánus, Neptunusz és Kroton.
A Merkurnak nincs légköre, de az ezerszer ritkább a földinél.
A Neptunuszt íróasztalon fedezték fel egy tükör segítségével.
A kisbolygók régen egy nagyot alkottak. Az elsőt Ceres fedezte fel.
Az üstökösök úgy keletkeznek, hogy egy bolygó szétrobban és forró kövek hullanak a Földre. Van fejük meg farkuk. Az üstökös feje gőzzel van tele. Régen az üstököst vészjelnek tekintették, de ez, sajnos, tévhitnek bizonyult. Ha egy üstökös lecsapódik, darabokra hullik és hideg. A meteorok a világűrben cikáznak.
III. A Nap és a csillagok
A Nap légkörében három réteg van: foto-szféra, gonosz-szféra és napkorona. A Napon papfoltokat látunk. A napfoltok úgy keletkeznek, hogy megjelenik kettő, ezek azután elszaporodnak.
A naptevékenység hatással van az emberi szívekre.
A napszél protonjai a neutronok hasadékaiban keletkeznek.
A Napból hidrogén áramlik ki. Ez összekeveredik a többi gázokkal és létrejön a légüres tér.
A csillagokat már az ókorban fényrendeletekkel szabályozták.
Amikor egy óriáscsillag felrobban, belőle sok kicsi csillag születik.
Az óriáscsillagok erősen izzadnak. A cepheidák (rövid periódusú cefetek) változása befolyásolja a fotoszintézist.
A szupernóvák elavult csillagok. Ezek robbanó hatásúak. A szupernóva robbanásánál felgyorsul és kirepül a pályájáról.
Villám Herschel összeállította a csillagok és a gaz ködök kódexkönyvét.
A Naprendszer a Lyra felé mozog. Ezt Herkules fedezte fel.
A vörös galaxisok a távolság eltolódásával növekednek. A nyúlt halmazokat és spinégalaxisokat teleszkópozzák.
Tanulók aranyköpéseiből és dolgozataiból összeállította Palkó Gyula
(Megjelent: Meteor 1989/4.)
