Égi kalendárium: 2018. február

A legrövidebb hónap is számos érdekességet kínál az észlelések iránt érdeklődők számára. Közelgő Mars, búcsúzó Aldebaran-fedések, hosszabbodó éjszakák. Derült eget!

A bolygók járása

Merkúr: A hónap nagyobb részében a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 17-én felső együttállásban van a Nappal. A hónap utolsó napjaiban már kereshető napnyugta után a délnyugati látóhatár közelében. Láthatósága villámgyorsan javul, 28-án már háromnegyed órával nyugszik a Nap után.

Vénusz: A hónap nagyobb részében a Nap közelsége miatt nem megfigyelhető, de 20-a után már kereshető napnyugtát követően a délnyugati látóhatár közelében. 31-én már egy órával nyugszik a Nap után. Fényessége -3,9 magnitúdó, átmérője 9,8″-ről 10″-re nő, fázisa 0,99-ról 0,98-ra csökken.

Mars: Előretartó mozgást végez a Skorpió, majd 8-ától a Kígyótartó csillagképben. Kora hajnalban kel, a hajnali órákban látható a délkeleti égen. Tovább fényesedik, fényessége 1,2 magnitúdóról 0,8 magnitúdóra, látszó átmérője 5,6″-ről 6,6″-re nő.

Jupiter: A Mérleg csillagkép közepén látható, előretartó mozgása a hónap végén lassulni kezd. Éjfél után kel, az éjszaka második felében megfigyelhető a délkeleti égen mint fényes égitest. Fényessége -2,1 magnitúdó, átmérője 37″.

Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Nyilas csillagképben. Hajnalban kel, napkelte előtt látható alacsonyan a délkeleti égen. Fényessége 0,6 magnitúdó, átmérője 16″.

Uránusz: Sötétedés után kereshető a Halak csillagképben. Folytatja előretartó mozgását. Késő éjszaka nyugszik.

Neptunusz: Előretartó mozgást végez a Vízöntő csillagképben. A hónap elején még kereshető az esti szürkületben.

Aldebaran-fedés február 23-án

A 2017. december 31-i Aldebaran-fedés után következő okkultáció február 23-án kora este lesz. Ezt követően a fedések sávja északabbra tolódik (a holdpálya közeledik az ekliptikához) így a következő magyarországi fedésre 16 évet kell várni, amikor egy újabb sorozat kezdődik: 2034. január 29-én fedi el ismét a Bika szemét a Hold. A következő széria legérdekesebbike valószínűleg a 2035. március 15-i súroló fedés lesz, az érintés sávja kettészeli az országot.

2018. február 23-án, péntek délután a Hold még nappal vonul el a Hyadok fényes csillagai előtt, így jó átlátszóság esetén néhány nappali fedést is megfigyelhetünk. Ezek listáját mutatja táblázatunk Budapestre számolva. Főképp a 3,8 magnitúdós θ¹ Tauri (ZC 669) észlelésével érdemes próbálkozni, miközben a hasonló fényességű θ² Tauri 3′-re vonul el a Hold déli pólusa alatt.

Az Aldebaran-fedésre már a szürkületben kerül sor. A csillag eltűnése a sötét oldalon következik be, ekkor a Nap 7-14 fokkal lesz a horizont alatt. A Hold első negyed utáni megvilágítottsága 54%-os, 95 fokos nyugati elongáció mellett. Mivel a horizont feletti magasság 60 fok körüli lesz, a Hold és a csillag párosa kényelmesen beállítható, akár binokulárral is megfigyelhető lesz. Belépéskor az Aldebaran 10 ívpercre lesz a terminátortól a Hold déli féltekéjén, így akár szabad szemmel is látható lesz az eltűnés. Természetesen nagyobb távcsővel látványosabb lesz a jelenség. A nagy csillagátmérő miatt akár egy pillanatnyi, de fokozatos eltűnést is láthatunk (a csillag kb. 0,05 másodperc alatt kerül a Hold mögé). A kilépésre a megvilágított oldalon kerül sor, itt látványos lesz, ahogy a vörös csillag megjelenik a déli krátermező peremén (a Biela-kráter közelében). A holdperemre tapadó ragyogó vörös csillag különleges látványosság, ne hagyjuk ki!

A súroló fedés vonala sem lesz messze Magyarországtól, Splittől és Szarajevótól kb. 50 km-re északra húzódik, érinti Belgrád külvárosait (a városközponttól 15 km-re délre), Romániában a Kárpátok déli vonulatait keresztezi, Brassótól 35 km-re délre vonul el.

Budapestről nézve a fedés 17:15:04-kor kezdődik és 17:58:48-kor ér véget. További előrejelzések a Meteor csillagászati évkönyv 2018. évi kötetében találhatók.

Videó a 2017. november 6-i súroló Aldebaran-fedésről:

Kezdődik a Mars-szezon!

A vörös bolygó a 2018-as évben oppozíciós ciklusának legkedvezőbb szembenállásába kerül. A perihéliumi nagy Mars-oppozíció hatalmas és fényes Mars-koronggal kecsegtet. Az idei láthatóság kiváló alkalmat fog adni a déli pólussapka zsugorodásának megfigyelésére. A láthatóság során a bolygó látszó átmérője februárban lépi át a 6″-es határt, ahonnan kezdve közepes és nagy távcsövekkel már részletes és értékes megfigyeléseket végezhetünk. Hónap közepén az 1,0 magnitúdós, 0,9 fázisú bolygót hajnalban figyelhetjük meg, egy órával napkelte előtt már 20 fokos horizont feletti magasságba kerül. Ls=130º-nál az északi féltekén nyár közepe, a délin tél közepe van. Az északi pólussapka apró, a déli poláris csuklya kiterjedtnek látszik. A felhőképződés intenzív, orografikus és topografikus felhők, peremködök gyakoriak lehetnek.

A Mars Michal Vajda március 14-i fotóján. A kép 300/1500-as Newtonnal, 3,8x-os fókusznyújtással, ASI 120MM kamerával, Astronomik CCD RGB szűrőszettel készült.

Februári üstökösök

2018 januárja után a februári üstökösök sem kényeztetnek el bennünket fényességükkel. Sok kométa színesíti az eget, de ezek megfigyeléséhez fotografikusan is legalább közepes (15-20 cm-es), szabad szemmel pedig még ennél is nagyobb távcső szükséges. Ez a hónap inkább az éppen megfigyelhető üstökösök pályájáról fog szólni, vagyis arról, hogy milyen mélyég-objektumok közelében haladnak el vándoraink.

A 185P/Petriew-üstökös a Halak és a Cet csillagkép határán mozog. Napközelpontján túl van és távolodik központi csillagunktól és a Földtől is, ezért várhatóan halványodni fog a jelenlegi 15,5 magnitúdóról. Érdemes még megpróbálni felkeresni a hónap elején a kb. 16,5 magnitúdós 213P/Van Ness-t is. Fényessége és horizontközelsége jó próba a gyakorlott nagyobb távcsöves amatőrök számára. Hasonlóan jó próba a szintén 16,5 magnitúdós 59P/Kearns-Kwee is. A hónap során végig a Cet csillagképben tartózkodik közel a horizonthoz. Fényességének változása nem várható, annak ellenére, hogy a Naphoz közeledik, de közben a Földtől távolodik. Viszont 13-án elhalad az NGC 3-as jelű (fényesség: 13 magnitúdó; átmérő 1,1 perc) galaxis mellett.

Az előzőeknél kissé fényesebb a 15,5 magnitúdós C/2017 K6 (Jacques) ami az Cet csillagképből az Eridanusba mozog, miközben több NGC jelű objektum közelében is elhalad. Még két üstökös tartózkodik a hónap során a Cetben, a C/2015 V1 (PANSTARRS) és a C/2011 KP36 (Spacewatch). Halványságuk miatt mindkettő nagy kihívás az amatőröknek.

Az esti égbolton az előzőeknél talán könnyebb célpont a Pegazusban a 10 magnitúdós C/2017 T1 (Heinze) és a Bikában a 11 magnitúdós C/2016 R2 (PANSTARRS). Mindkettő közeledik a Naphoz, de fényességük elmarad az eddig várttól. Kárpótlásul előbbi a hó végén majdnem fél fokra közelíti meg az NGC 7094 (fényesség: 13,5 magnitúdó; átmérő: 1,5 perc) planetáris ködöt, míg utóbbi a hónap elején ugyancsak fél foknál közelebb halad el az NGC 1497 (fényesség: 14 magnitúdó; átmérő: 1,8 perc) mellett.

Nagyobb távcsővel érdemes felkeresni a 7 csillagászati egységnél messzebb, az Kos és a Cet határán járó, de ehhez képest fényes (15,5 magnitúdós) 174P/Echeclus-t. Az üstökösök ilyen távolságra a Naptól ennél jóval halványabbak szoktak lenni. Folyamatos nyomon követéssel egy esetleges kitörlést is sikerülhet megfigyelni.

A 16,5 magnitúdós 74P/Smirnova-Chernykh a Szűz csillagképből lassan mozog az Oroszlánba miközben fényessége lassan nőhet. 10-11- i éjszakákon 20 perc távolságon belül halad el a 13 fényrendű, 1,25 perc átmérőjű NGC 4042 galaxis mellett.

Sajnos a szebb és várhatóan fényesebb üstökökre legalább éjfélig kell várni, de ha mind a négy lehetséges célpontot fel akarjuk keresni, akkor inkább hajnalban (3 óra körül) kell kelni. Ebben az időben már magasan fog járni a Szűz csillagképben észak felé mozogva a hónap elején 12,5 magnitúdós 62P/Tsuchinshan. Nála csak a C/2015 O1 (PANSTARRS) lesz magasabban a Herkulesben. Kissé halványabb előző társánál (jelenleg 13 magnitúdó), de a Földhöz közeledve fényesebbnek láthatjuk. Február 18-án pedig az NGC 6185 (fényesség: 13,5 magnitúdó; átmérő: 1,2 perc) és az NGC 6177 (fényesség: 14,4 magnitúdó; átmérő: 1,7 perc) galaxisok között halad el. A hónap elején hajnalban érdemes még felkeresni a 24P/Schaumasse üstököst, ami a Mérlegből indulva a Skorpióban haladva a hó elejei 12 magnitúdóról gyorsan fog halványodni. Az utolsó az esti üstökösökhöz képest még viszonylag fényes megfigyelésre ajánlott hajnali kométa a C/2016 M1 (PANSTARRS). A Kígyó csillagképből vándorol a Sas csillagképbe, miközben 19-20- án az NGC 6749 (fényesség: 12,4 magnitúdó; átmérő: 6 perc), majd 26-27- én az NGC 6760 (fényesség: 9,8 magnitúdó; átmérő: 1 perc) gömbhalmazokat közelíti meg fél foknál (kevesebb, mint a Hold átmérője) kisebb távolságra.

A cirkumpoláris üstökösök közül a C/2016 N6 (PANSTARRS)-t emelhetjük ki a maga 13,5 magnitúdós fényességével, amit várhatóan meg is tart, mivel közeledik hozzánk. A hónap folyamán a Kis Göncöl-Sárkány határáról indulva a Kis Göncölben halad tova. 16-án majdnem eltalálja a Szekér hátsó kerekét az gamma UMi-t, majd 21-én elhalad az NGC 5863 (fényesség: 13,5 magnitúdó; átmérő: 1,4 perc) galaxis mellett.

Egész éjszaka megfigyelhető még a most még 12,5 magnitúdós C/2017 O1 (ASASSN), ami távolodik tőlünk és ezért gyorsan halványodik. A Cepheusból indulva a Camelopardalisba jut el.

(Üstökös-ajánló: Nma)