Égi kalendárium: 2008. május

Májusban sem maradunk szép jelenségek nélkül. A Mars átvonul a Praesepe
csillagai között, a Merkúr jól látható az esti órákban, a Szaturnuszon
pedig április végén egy fehér foltra figyeltek fel megfigyelőink…

A bolygók láthatósága

A Merkúr egész hónapban látható az esti időszakban a nyugati
ég alján. Megfigyelésre igen kedvező helyzetben van. 14-én kerül a legnagyobb
keleti kitérésbe, ekkor 21,8° távolságra látszik a Naptól. A hónap
közepén még két, a végén azonban már csak háromnegyed órával nyugszik a Nap
után.

A Vénusz a Nap közelsége miatt nem megfigyelhető. Fényessége –3,9m, átmérője 9,5", fázisa 0,98-ról 0,999-re nő.

A Mars már messze van tőlünk, így az alig 5-6" korongján részletek megfigyelése meglehetősen nehéz lesz.  Azonban szép csillagkörnyezetben lesz látható májusban – a hónap elején a Gemini (Ikrek), majd a Cancer (Rák) csillagképben. Május 20-25 között átvonul a Praesere (M44) nyílthalmaz csillagai között, ami a vörös bolygó feltűnő színének, és a halmaz fényes csillagainak sokaságának köszönhetően szép látványosságnak ígérkezik.

A Jupiter Sagittarius (Nyilas) csillagképben látható az Ekliptika déli részén. Éjfélkor kel, az éjszaka
második felében feltűnően látszik a DK-i égbolt alján. Fényessége –2,4m, átmérője 43". Szép látvány kisebb nagyításokkal is a sűrű Tejút-mezők előterében.

A Szaturnusz a hónap elején vált hátráló
mozgásról előre tartó mozgásra a Leo (Oroszlán) csillagképben. Éjfél után nyugszik, az éjszaka első
felében magasan a horizont felett látható. Fényessége 0,6m, átmérője 18". Megfigyelésére különösen azért érdemes időt szánni, mert Dán András és Stefan Buda felvételei alapján egy kisebb fehér folt tűnt fel a bolygó déli féltekéjén! A mellékelt felvételt Dán András készítette, további felvételek az MCSE Bolygóészlelő Szakcsoport  honlapján találhatóak.

Az Uránusz és a Neptunusz hajnalban kelnek. Az Uránusz a DK-en, közel a látóhatárhoz kereshető az Aquarius (Vízöntő), a Neptunusz a Capricornus (Bak) csillagképben.

Együttállások

A Merkúr május első napjaiban a közvetlenül a Fiastyúk mellett halad el, az alkonyati égen remek látványt nyújt majd a binokulárral észlelők számára. Később is érdekes látványt nyújt majd, ahogy áthalad az Aranykapun. Május 6-án este a cérnavékony, mindössze 1 nap 6 órás holdsarló megpillantására is lehetőségünk lesz a Merkúr és az M45 mellett.

Holdunk a hónap során 10-én megközelíti a Marsot, 12-én pedig a Regulus – Szaturnusz páros társául szegődik az akkor már 56%-os égitest. 

A Mars 19/20-án 23:00 UT-kor nyugszik — de nem egyedül, hanem az η Cnc-val szoros, alig 3′-es "kettőscsillagot" alkotva. Sötétedéstől jól követhető lesz ahogy a vörös bolygó megközelíti a szintén vöröses, K0 színképosztályba tartózó 5m-s csillagot.

20-án este a Hold ugyan kis híjján teljesen "tele van", azonban érdemes megpróbálni a tágabb környezetével együtt is megfigyelni holdkelte környékén. Ekkor ugyanis az Antares (α Sco) és az M4 gömbhalmaz közvetlen közelében lesz látható. Este 20:00UT-kor a Holdkorong közepe alig 40′-re lesz az egyik legérdekesebb gömbhalmaz centrumától, és 1,4 fokra az 1m fényességű, erősen vörös színű Antarestől. Ahogy a Hold feljebb kerül a látóhatár fölé, már távolodni fog.

26-án
hajnalban az utolsó negyed előtti fázisú Holdat a Neptunusz mellett láthatjuk! A közelség annyira nagy, hogy ha 2:52 UT-kor nem kelne fel a Nap, az ország déli részeiről fedést is láthatnánk!

 

 

Ajánljuk...