Égi kalendárium – 2013. április

Bolygók

Merkúr: Április 1-jén is csak háromnegyed órával kel a Nap előtt. A hónap első harmadában még kereshető napkelte előtt a keleti horizont közelében, de láthatósága nagyon kedvezőtlen. Ezt követően eltűnik a Nap fényében.
Vénusz: A hónap végén már kereshető napnyugta után a délnyugati horizont közelében. Ekkor majdnem fél órával nyugszik a Nap után. Fényessége –3,9 magnitúdó, átmérője 9,7"-ről 9,8"-re nő, fázisa 0,999-ről 0,99-ra csökken.
Mars: Előretartó mozgást végez a Halak, majd a Kos csillagképben. A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 18-án együttállásban van a Nappal. Fényessége 1,2 magnitúdó, átmérője tovább csökken 3,9"-ről 3,8"-re.
Jupiter: Előretartó mozgást végez a Bika csillagképben. Az éjszaka első felében látható magasan az esti égen, éjfél előtt nyugszik. Fényessége –2,0 magnitúdó, átmérője 35".
Szaturnusz: Egész éjszaka látható, 28-án szembenállásban van a Nappal. Hátráló mozgást végez a Mérleg csillagképben. Fényessége 0,1 magnitúdó, átmérője 19", gyűrűjének hajlása b=+18,1°.
Uránusz: A hónap végén is csak egy órával kel a Nap előtt a halak csillagképben járó bolygó, így belevész a hajnali derengésbe.
Neptunusz: Hajnalban kel. A szürkületben kereshető a Vízöntő csillagképben, a keleti látóhatár közelében.

Eseménynaptár (UT)

Bolygós kedvcsináló

Jupiter: Bár szép lassan együttállásához közeledik, napnyugta után egy órával még 30°-os horizont fölötti magasságon figyelhető meg a tavaszi esték látványosságaként. Előretartó mozgást végez a Bika csillagképben. Fényessége -2,0 magnitúdó, átmérője 35". Még kiválóan megfigyelhető és kamerázható, használjuk ki kedvező helyzetét.

 A Jupiter Békési Zoltán 2013. március 2-án készült felvételén

Szaturnusz: A bolygó 28-án kerül oppozícióba, 0,1 magnitúdó fényességet, 19" korongátmérőt és b=+18,1°-os gyűrűre való rálátást érve el. Este 22 óra után 20°-os horizont fölötti magasságra emelkedik, így jól megfigyelhető. A nagy tengelyhajlási szög miatt a gyűrűrendszer apró részletei is kiválóan megfigyelhetők. A SEB szokatlanul kiszélesedett márciusban, apró kondenzációk bukkannak föl a déli oldalán. Az igen kompakt és sötét északi pólussapka (SPC) tövén is mutatkoznak kondenzációk. Észleljük minél többet Naprendszerünk legcsodálatosabb bolygóját!

A Szaturnusz Békési Zoltán 2013. március 2-án született fotóján

Üstökösök

C/2011 L4 (PANSTARRS). Bár az üstökös márciusi látványa sajnos kissé elmaradt attól, amit sokan – a média hatására – vártak, mégsem lehetünk csalódottak. Vegyük figyelembe, hogy az égitest a Nap távolságában, 1,1 CsE-re tartózkodik bolygónktól, így láthatósága nem volt kedvezőnek mondható. Perihéliumakor csillagszerű magja 0,5-1 magnitúdós fényességet ért el, azonban ekkor 15 fokra tartózkodott központi csillagunktól, így nehezen volt megfigyelhető. Aki a rossz időjárás miatt lemaradt a napközeli üstökös látványáról, az áprilisban, sőt májusban is megkeresheti a PANSTARRS- üstököst. A várhatóan 4 magnitúdós kométa április 4-én este 2,5 fokkal nyugatra lesz látható az M31 (Androméda-galaxis) magjától, szép szabadszemes párost alkotva együtt. Április 2-6-a között a már holdtalan estéken szép látványt nyújt majd, ahogy elhalad a galaxis mellett. Ezt követően észak felé haladva egyre közelebb kerül a Tejút sávjához, bár a legérdekesebb együttállása nem egy halmazzal vagy köddel, hanem a Lokális Csoport egy újabb tagjával, a 10 magnitúdós IC 10 jelű galaxissal lesz. A Tejútrendszerben található por miatt 3 magnitúdós fényességcsökkenést elszenvedő csillagontó galaxis nyugati peremén fog áthaladni az üstökös április 22-én hajnali 3 és 5 UT között. Ekkor nálunk már világosodni fog, de a hajnali órákban így is szép felvételeket lehet majd készíteni a galaxis felé közeledő, 6-7 magnitúdós vándorról.

A PANSTARRS-üstökös az Androméda-galaxis mellett (forrás: universetoday.com)

 C/2012 L2 (LINEAR). Folytatja útját délkelet felé a Taurus, majd az Orion csillagképben, miközben közeledik május 9-i napközelsége felé, ám földtávolsága lassan növekszik. A két hatás éppen kiegyenlíti egymást, így az égitest egész hónapban tartani fogja 11–12 magnitúdós fényességét, miközben esténként egyre alacsonyabban láthatjuk a nyugati horizont felett. Miután március végén elhaladt a Plejádok mellett, ebben a hónapban átszeli a Hyadokat. Nagyjából 12-e és 20-a között láthatjuk a nyílthalmaz közelében, de 6-án este az üstököstől 35 ívperccel keletre látszó 5,5 magnitúdós ω1 Tauri, 27-én este a 38 ívperccel délnyugatra mutatkozó NGC 1662 jelű nyílthalmaz, a nap utolsó estéjén pedig a 26 ívperccel nyugatra látszó ω1 Orionis segíti a halvány vándor megtalálását, még mielőtt végleg eltűnne a szemünk elől.

 A C/2012 L2 (LINEAR) üstökös útja a hónap első felében (nagyobb méretben, és más időpontra)

Kisbolygók csillagfedései

Márciusban két fedésre hívtuk fel a figyelmet, az egyiket (márc. 3.) sikerült is észlelnie Kocsis Antalnak. Áprilisban további látványos fedésekre kerül sor, ráadásul kettő egyazon éjszakán, mindössze fél óra időkülönbséggel lesz észlelhető!
2013. április 12/13. 23:59-00:24 UT. A (4673) Bortle (16,3m) fedi a TYC 5682-01250-1 csillagot (8,9m, RA=17 59 57,5, D=-11 32 45, Serpens csillagkép, h=24 fok), a fedés hossza 3,6s. A jelenség a Szombathely-Balaton-Dunaújváros-Békéscsaba vonalon, keskeny (néhány 10 km széles) sávban fog látszani.
2013. április 14. 19:25-19:32 UT. A (392) Wilhemina (15,3m)elfedi a TYC 0733-02769-1 csillagot (10,6m, RA=06 37 10, D=09 15 11, Monoceros csillagkép, h=20 fok), a fedés hossza 2,3s. A jelenség csak a Nagykanizsa-Pécs vonaltól délre lesz látható.
2013. április 14. 19:58-20:04 UT. A (925) Alphonsina (13,5m) elfedi a 2UCAC 39647755 csillagot (12,6m, RA=06 40 42, D=22 07 44, Gemini csillagkép, h=24 fok), a fedés hossza 3,2 s. A jelenség a Sopron-Balaton-Baja vonaltól délre, egészen az országhatárig látható lesz. Kitűnő alkalom ez az este a délnyugati országrészben élők számára, hogy fél órán és 15 fokon belül két kisbolygófedést figyeljenek meg! Várjuk a (remélhetőleg pozitív) beszámolókat!
2013. április 15. 01:25-01:33 UT. A (480) Hansa (13,5m) elfedi a TYC 5701-01517-1 csillagot (9,4m, RA=18 46 37, D=-12 38 50, Scutum csillagkép, h=26 fok), a fedés hossza 4,1s. A jelenség kitűnő alkalmat ad ezen az éjszakán a harmadik pozitív kisbolygófedés-észlelésre a Nagykanizsa környékén, esetleg kissé délebbre élő amatőrök számára! A jelenség keleti széle a Budapest-Pécs, a nyugati a Győr-Nagykanizsa vonalon húzódik, a kettő között élők számíthatnak pozitív észlelésre.
2013. április 25. 21:22-21:29 UT. Az (536) Merapi (14,7m) elfedi a TYC 2958-00867-1 csillagot (11,6m, RA=07 31 22, D=38 59, Lynx csillagkép, h=24 fok), a fedés hossza 7,2s. A jelenség a Budapest-Szeged vonaltól keletre, vagyis az Alföld nagy részén megfigyelhető lesz. Sajnos a telihold zavarni fogja az észlelést, ezért minimum 10-15 cm-es műszert használjunk. Érdekessége, hogy a fedéstől 1,3 fokkal keletre találjuk az NGC 2419 jelű, 10 magnitúdós gömbhalmazt.

Részleges holdfogyatkozás 2013. április 25-én

Az év első fogyatkozása igen csekély mértékű részleges holdfogyatkozás, mely Magyarországról nézve végig megfigyelhető. A késő esti esemény során a Hold északi peremébe metsz bele a Föld árnyéka, de sajnos nem lesz nagyon látványos: a holdkorong 2%-át sem takarja ki az umbra.
A félárnyék 18:03:38-kor érinti meg a holdfelszínt, és a fogyatkozás súroló jellege miatt csak majdnem egy óra múlva, 19:54:08-kor jelenik meg az árnyék határozottabb kontúrja. A félárnyék belső, határozottan barnás homálya már fél órával korábban látható lesz. A legnagyobb mértékű „harapást” 20:07:30-kor lesz látható. Maga a részleges fázis 27 percnél is rövidebb ideig tart csak, 20:21:02-kor az umbra már el is hagyja a Holdat. További bő fél órán át még látszik az egyre gyengülő félárnyék jelenléte, de csak 22:11:06-kor hagyja el teljesen égi kísérőnket. Az umbra 26 perc 55 másodpercig tartózkodik a holdfelszínen, a félárnyékos fogyatkozás hossza pedig 4 óra 7 perc 47 másodperc.

A 2013. április 25-i részleges holdfogyatkozás fázisai (max.: 2%)

Látványos együttállások

A Hold, a Jupiter és az Aldebaran (valamint a Hyadok) látványos együttállás-sorozata már január óta tart. Április 14-én a Hold a Jupiter és az Aldebaran között lesz látható (a Jupiter alig 2 fokra lesz kísérőnktől). Április 26-án pedig a telihold, a Szaturnusz és a Spica derékszögű háromszöge nyűgözheti le a korán kelőket.

A Hold, a Jupiter és az Aldebaran együttállása a Bikában (a Hyadok és Plejádok csillaghalmazokkal)

A telihold együttállása a Szaturnusszal és a Spicával április 26-án

Késői Messier-maraton

 

Április első két hetében még alkalom nyílik a hosszúra nyúlt tél miatt elmarad Messier-maraton pótlására. A 10-én, az év 100. napján, bekövetkező újhold környékén érdemes kitelepülni egy kellően sötét és körpanorámás észlelőhelyre. Ekkor már sajnos nem lesz esélyünk megpillantani az M74-et, M77-et, M79-et, de a hajnali szürkületben már szépen látszanak a Sagittarius, sőt az Aquarius Messier-objektumai is.

Összeállította: Sánta Gábor

 

 

Ajánljuk...