Égi kalendárium: 2019. április
Beköszöntött a nyári időszámítás, ami ezt jelenti, hogy egy órával később kezdhetjük meg észleléseinket. Április első hétvégéje jó lehetőséget nyújt a Messier-maratonra. Az esti égen a távolodó Marsot észlelhetjük, hajnalban viszont már jól látható a Jupiter és a Szaturnusz.
A bolygók járása
Merkúr: A hónap folyamán végig kereshető napkelte előtt a délkeleti látóhatár közelében. 11-én van legnagyobb nyugati kitérésben, 27,7°-ra a Naptól. Helyzete megfigyelésre azonban igen kedvezőtlen az ekliptika horizonthoz viszonyított kis hajlásszöge miatt. Április elején háromnegyed, a végén már csak fél órával kel a Nap előtt.
Vénusz: Napkelte előtt kereshető a keleti látóhatár közelében, de láthatósága nagyon kedvezőtlen, ragyogó fénye ellenére is. A hónap elején egy, a végén bő háromnegyed órával kel a Nap előtt. Fényessége –3,9m, átmérője 13,1”-ről 11,6”-re csökken, fázisa 0,81-ról 0,88-ra nő.
Mars: Előretartó mozgást végez a Taurusban. Az éjszaka első felében látható a nyugati égen vöröses színű égitestként, éjfél előtt nyugszik. Fényessége 1,5m-ról 1,6m-ra, látszó átmérője 4,6”-ről 4,2”-re csökken.
Jupiter: Az Ophiuchus csillagképben végzett előretartó mozgása 10-én hátrálóvá válik. Éjfél körül kel, az éjszaka második felében kitűnően megfigyelhető a déli égen ragyogó, sárgásfehér fényű égitestként. Fényessége –2,3m, átmérője 42”.
Szaturnusz: A Sagittarius csillagképben tartózkodik, előretartó mozgása 30-án hátrálóvá változik. Éjfél után kel, az éjszaka második felében figyelhető meg alacsonyan a délkeleti-déli égen. Fényessége 0,5m, átmérője 17”.
Uránusz: A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 22-én együttállásban van a Nappal. Továbbra is előretartó mozgást végez az Aries csillagképben.
Neptunusz: A hónap döntő részében nem figyelhető meg. Az utolsó napokban már megkísérelhető felkeresése az Aquariusban, ahol továbbra is előretartó mozgást végez.
Messier-maraton
Charles Messier a XVIII. századi Franciaországban új üstökösök keresése közben azt vette észre, hogy közelükben néha ködös, halvány, a távcsőben mutatkozó üstökösökhöz hasonló égitestek tűnnek fel. Mivel azonban elmozdulást nem mutattak, nem lehetett szó a Nap körül keringő égitestekről. Néhányukat sikerült felbontania csillagokra, ám legtöbbjük ködös maradt, és csak bő száz esztendővel később derült fény igazi természetükre, arra, hogy csillagok százmillióiból álló galaxisok. Messier a ködös, üstökösszerű objektumokról katalógust állított össze, közben módszeresen ellenőrizte az elődei által ködösként leírt égitesteket is. Katalógusa végső formájában 103 objektumot sorolt fel, amit az utókor hét olyan tétellel egészített ki, amelyeket bizonyítottan megfigyelt a francia csillagász, így a ma elfogadott változat 110 bejegyzést tartalmaz. Sokak szerint az igazi amatőr ismérve az, hogy végigészlelte ezt a listát.
Annak ötlete, hogy a 110 objektumot egyetlen éjszaka során is végig lehetne észlelni, amerikai és spanyol amatőröktől származik. Először a nyolcvanas évek elején szerveztek Messier-maratont az Egyesült Államokban, később a mozgalom világszerte elterjedt, így Magyarországon is. Természetesen ilyen sok objektum mellett nem lehet szó valamennyi célpont alapos leírására, lerajzolására, netán lefényképezésére, inkább a lista végignézéséről, az égitestek végiglátogatásáról beszélhetünk. A Messier-objektumok egyetlen éjszakán való végigészlelésére tavasszal nyílik a legjobb lehetőség. Bár Magyarország területéről a 110 Messier-objektum közül elméletileg legfeljebb 109-et láthatunk egy éjszaka, már a 100-as darabszám elérése is elismerésre méltó teljesítmény. Ismerni kell az objektumok pontos helyzetét, legalább hozzávetőleges megjelenésüket, hogy ne keverjük össze őket más, közeli mélyegekkel. Amikor a Virgo-halmaz galaxisai között barangolunk, minden tapasztalatunkra szükség lesz ahhoz, hogy a Messier-katalógus tagjait kimazsolázzuk a környék számtalan csillagvárosa közül. A Messier-maraton verseny: nemes verseny, amelyet az égbolttal vívunk, latba vetve égboltismeretünket és észlelői tapasztalatunkat. Verseny, amely komolyan próbára teszi állóképességünket a hosszú, gyakran hideg tavaszi éjszakában.
A Messier-maratonra idén az április 5–7-i hétvége nyújt kedvező lehetőséget. Újhold április 5-én lesz, a vékony sarló nem fogja zavarni az égi távcsöves túrát.
Üstökösök
A kutatók sokat vitatkoznak azon, hogy a Világegyetem tágul-e vagy sem. Ennek a problémának a megoldásával nem szeretnénk a Kedves Olvasót terhelni. Azonban azt mindenképpen észre kellett venni az ajánló összeállításakor, hogy bizony áprilisban, ebben a bolond hónapban úgy tűnik, hogy az Univerzum, de legalábbis a Naprendszer képletes tágulása mellett kell letennünk a voksunkat, mert a fényesebb üstökösök mindegyike távolodik a Naptól. Az üstökösök megfigyelésével ebben a hónapban már így is csak a közepes (15-20 cm átmérőjű) vagy ennél nagyobb műszerrel érdemes próbálkozni. Azonban fotografikusan azért még elég jól látszanak ezek az égi vándorok. Szinte mindegyik egész éjszaka megfigyelhető cserébe a csökkenő fényességükért. 2018-as év vége felfedezettje a C/2018 Y1 (Iwamoto) üstökös a Perseus csillagképben látszólag egy helyben áll, de közben gyorsan távolodik a Naptól és Földünktől. Fényessége a hónap elejei 10 magnitúdóról az előrejelzések szerint legalább 2 magnitúdót fog csökkenni. Viszonylag nagy mérte miatt szükséges hozzá a nagyobb fénygyűjtő képességű távcső.
A Lynx (Hiúz) csillagképből lassan halad a Leo Minorba (Kis Oroszlán) a 38P/Stephan-Oterma jelű üstökös. Jelenlegi 13 magnitúdó körüli fényessége várhatóan 15 magnitúdó alá fog csökkenni, így megfigyelésére közepes távcsövekkel inkább a hónap elején van lehetőség. A hónap végére már csak nagy távcsövekkel (30 cm átmérőjű), vagy fotografikusan lesz lehetőség. Aki viszont felkeresi, az egy szép háromszög alakú kómát/csóvát figyelhet meg. Lassan mozog Dél felé a Leo Minorból (Kis Oroszlán) a Leoba (Oroszlán) a 2018-as év legfényesebb üstököse 46P/Wirtanen. A lassú látszólagos mozgás csalóka, mert ez a vándor Naptól gyorsan olyan távolságra ér(t), ahol a gázképződés erőteljesen lecsökken(t), így fényességéből is jelentősen veszít(ett). A nagyon diffúz kinézetű üstökösnek a hónap elejei kb 12 magnitúdós fényessége a hónap végére 15 magnitúdó köré csökken és már csak nagyobb távcsövekkel és csak fotografikusan lesz megfigyelhető.
Április akár az Oroszlánok hava is lehetne, már ami az ajánlóban szereplő „fényesebb” üstökösöket illeti. A 123P/West-Hartley jelű üstökös szintén a Leo Minorból (Kis Oroszlán) halad Dél felé a Leóba (Oroszlán). Az előzőekben említett társaihoz hasonlóan távolodik a Naptól és a Földtől is, de legalább fényessége a várakozások szerint csak 1 magnitúdóval csökken a hó elejei 11,5 magnitúdóról. Megfigyelhetőségét segíti, hogy az előzőeknél jóval kompaktabb kinézetű üstökös, így közepes távcsövekkel is érdemes a megfigyelésével próbálkozni. Április 1-4 között, mintegy fricskaként, az NGC 3486 és NGC 3510 galaxisok (fényesség: 10,5 magnitúdó; átmérő: 7,1×5,2 perc illetve fényesség: 12,1 magnitúdó; átmérő: 4,1×0,8 perc) közelében lehet megfigyelni. 7-én pedig a szintén szép NGC 3504 galaxis (fényesség: 11,1 magnitúdó; átmérő: 2,7×2,1 perc) mellett fog elhaladni. Az ajánlatunkban szereplő utolsó üstökös a 60P/Tsuchinshan szintén „oroszlános”. Egész hónapban állni látszik a Leo (Oroszlán) csillagkép déli részén. Az egyetlen olyan kométa, aminek kinézete még hasonlít a mindenki tudatában élő jellegzetes üstökösére. Sajnos csak közepes, vagy nagyobb távcsövekkel érhető el vizuálisan. Fotografikusan azonban szépen mutatja az üstökösök jellegzetes csóváját. Fényessége a hónap során kb. 1 magnitúdóval csökken.
A fentieken kívül számos üstökös látható még az égen, amit közepes, vagy nagyobb távcsövekkel fotografikusan lehet leginkább megfigyelni. De a csillagászatban és különösen az üstökösök terén soha nem lehet tudni, hogy egy-egy rég óta ismert kométa mikor fog hirtelen felfényesedni, vagy mikor tűnik fel egy új fényes vándor.
Üstökös-ajánló: Nmá