Égi kalendárium: 2023. április

Áprilisra azt mondják bolond egy hónap, már ami az időjárást illeti. Reméljük nem lesz igaz a népi mondás, mert már a március is elég bolond volt, annál meg már nem kell változékonyabb április, helyette legyen sok derült éjszakánk!

A bolygók járása

Merkúr: A hónap döntő részében jól megfigyelhető napnyugta után a nyugati látóhatár fölött, ez idei legkedvezőbb esti láthatósága. 1-én 80 perccel a Nap után nyugszik, láthatósága fokozatosan javul, 11-én van legnagyobb keleti kitérésben, 19,5°-ra a Naptól. Ekkor majdnem két órával nyugszik a Nap után. Ezután láthatósága lassan, majd 20-a után egyre gyorsabban romlik. Április 25-én már csak fél órával nyugszik a Nap után, majd eltűnik az esti szürkületben.
Vénusz: Az éjszaka első felében fényesen ragyog a nyugati égen. Láthatósága kiváló, 1-jén is már majdnem három és fél órával a Napot követően nyugszik. A hónap végén pedig majdnem négy órával a Nap után, szinte éjfélkor nyugszik le! Fényessége ‒4,0-ról ‒4,1 magnitúdóra, látszó átmérője 14,0”-ről 16,9”-re nő, fázisa 0,77-ról 0,67-ra csökken.
Mars: Előretartó mozgást végez a Gemini csillagképben. Az éjszaka első felében figyelhető meg, éjfél után nyugszik. Folytatja halványodását, de a vöröses színe továbbra is megkönnyíti a felkeresését. Fényessége 0,9m-ról 1,3m-ra, látszó átmérője 6,4”-ről 5,4”-re változik.
Jupiter: A Pisces csillagképben végez előretartó mozgást. A Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 11-én együttállásban van a Nappal. Fényessége ‒2,0 magnitúdó, átmérője 33”.
Szaturnusz: Előretartó mozgást végez az Aquarius csillagképben. Hajnalban kel, alacsonyan a délkeleti-déli égen figyelhető meg. Fényessége 0,9 magnitúdó, látszó átmérője 16”.
Uránusz: A hónap első felében még lehet próbálkozni a felkeresésével napnyugta után a nyugati ég alján. Továbbra is előretartó mozgást végez az Aries csillagképben. Fényessége 5,8 magnitúdó látszó mérete 3,5”
Neptunusz: A hónap nagyobb részében nem figyelhető meg. Az utolsó napokban már megkísérelhető felkeresése a Pisces csillagképben, ahol továbbra is előretartó mozgást végez.

A Vénusz felhőzete 2023. március 17-én, Szántó Szabolcs felvételén. 254/1200 Newton, ZWO ASI 120 MC-S.

Búcsúpillantás a Marsra 2023. március 2-án, Gulyás Krisztián felvételén. Habár a Mars még sokáig ott lesz az esti égen, egyre kisebb korongján egyre kevesebb részletet fogunk megfigyelni.

Csóvás égi vándorok

Áprilisra azt mondják bolond egy hónap, már ami az időjárást illeti. Reméljük nem lesz igaz a népi mondás, mert már a március is elég bolond volt, annál meg már nem kell változékonyabb április, helyette legyen sok derült éjszakánk! Így reményeink szerint bőven 20 fölötti lesz azoknak a 17,5 magnitúdónál fényesebb kométáknak a száma melyeket egyetlen éjszaka alatt érdemes lehet felkeresni. Igaz ezek többségének a megfigyelése csak fotografikus módon lehetséges és egy kb. 20 cm átmérőjű távcsőszükséges hozzá, de vannak fényesebbek is – igaz csak egy-kettő -, melyeket akár kisebb átmérőjű távcsövekkel fotografikusan, vagy akár vizuálisan is meg lehet majd figyelni.

Sajnos több rossz hírünk is van. Egyrészt a fényesebb üstökösök száma erősen megfogyatkozott és az a kettő is, ami még kis-közepes átmérőjű távcsövekkel vizuálisan elérhető lehet, azok a hajnali égen figyelhetők meg.

C/2022 A2 (PANSTARRS)

Ugyan az üstökös majdnem cirkumpoláris, de az esti égen láthatósága igencsak korlátozott, mert napnyugta után gyorsan merül bele a sűrűbb légrétegekbe, majd ebből csak hajnalban emelkedik olyan magasra, ahol megfigyelése már kedvező lehet. A Naptól és a Földtől is távolodó üstökös fényessége nem csökkent olyan gyorsan, mint ahogy azt korábban várták, így április elején még 11,2 magnitúdós volt az égitest. A hónap során várt fényességcsökkenése is csak 0,6 magnitúdó, ezért valószínűleg még vizuálisan is elérhető egy közepes (12-25 cm) átmérőjű távcsővel, a fényes maggal és kiterjedt kómával rendelkező kométa.

Az üstökös a hónap során nem halad el fényesebb mélyég és kettőscsillag mellett, de április végén egy nagyobb látószögű távcsővel, vagy objektívvel az Androméda galaxis szomszédságában lehet megkeresni, a galaxistól a magtól 2,5 fok távolságra délnyugati irányban.

A C/2022 A2 (PANSTARRS)égi útja 2023.04.01-30. között, kiemelve a 2023.04.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült.

2023.03.12. 03:28 (UT), 120/600 Refraktor + ZWO ASI 178MM; Gain: 102; 11 x 60 s, Dr. Elek Tamás

81P/Wild

Az üstökös folytatja útját a Tejút csillagokkal sűrűn teleszórt háttere előtt. Egyre lassulva mozog keleti irányba a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagkép délkeleti oldaláról a Nyilas (Sagittarius) csillagkép északnyugati csücske felé, ahol először megáll, majd nyugat felé kezd haladni a hónap végén. Az üstököst az éjszaka második felében lehet megfigyelni.

A Naptól távolodó üstököst a Föld lassan lekörözi, ezért április során a kettejük közötti távolságfolyamatosan csökken. Ennek köszönhetően a csökkenő aktivitású kométa látszólagos fényessége az előző hónaphoz hasonlóan még mindig várhatóan alig pár tized magnitúdót csökken. Igaz már így is 12,6 magnitúdó körüli lesz a fényessége és ezért vizuálisan inkább közepes, vagy nagyobb távcsövekkel érdemes megkeresni, de fotografikusan a kisebb átmérőjű távcsövek számára is biztosan elérhető marad. Megpillantását és azonosítását nehezíti, hogy lassan halad a Tejút csillagai előtt. Április 27-én közelíti meg legjobban 1 fok 10 ívpercre az M 23 (fényesség: 5,5 magnitúdó; átmérő: 25ívperc) jelű nyílthalmazt. Ekkor nagy látómezővel rendelkező fényképezőgépekkel érdemes lehet kísérletet tenni az együttállás megörökítésére.

A 81P/Wild égi útja 2023.04.01-30. között, kiemelve a 2023.04.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

A többi halványabb üstököst tartalmazó körülbelül kéthetente frissülő lista elérhető a rovatvezetőnél az ustokoseszleles@gmail.com e-mail címen, vagy a Facebook Üstökös (Üstökös | Facebook ) csoportban.

Aki pedig csak gyönyörködni akar a kométákról készült megfigyelésekben, annak érdemes felkeresni az MCSE Észelésfeltöltő oldalát (https://eszlelesek.mcse.hu/main.php) , ahol akár regisztráció nélkül is válogathat a szép képek között.

Meteorok avagy futócsillagok

Az év első három hónapja meglehetősen szegény meterorrajokban, nem számítva a január első napjaiban jelentkező Quadrantidákat, a röviden jelentkező meteorraj valóságos “repülőstartot” jelenthet, ha kedvező a raj maximumának időpontja, a holdfázis és az aktuális időjárás. Idén nem jártunk sok szerencsével, az év következő, szaporább meteorraja azonban áprilisban várható, a Lyridák maximuma idén újholdra esik, 23-án 01 UT körül várható a rajtagok tetőzése az IMO előrejelzése szerint. A radiáns helyzete miatt egyébként is az éjszaka második felében érdemes észlelni, ezúttal kimondottan kedvező a Lyridák jelentkezése. A ZHR értéke átlagosan 18, de évről évre jelentősen változhat, feljegyeztek ZHR=90-es értéket is. Derült idő esetén futás az ég alá futócsillagokat nézni! (Futócsillag: a meteorok nyelvújításkori elnevezése, amely végül nem honosodott meg.)

Lyrida meteor Landy-Gyebnár Mónika 2018. április 18-i felvételén.

Célpont: a Virgo-Coma-galaxishalmaz

A Virgo–Coma- (vagy Virgo-) halmaz a galaxishalmazok széles választékából a leglátványosabb és legkönnyebben észlelhető, ugyanakkor az egyik legizgalmasabb és legfontosabb terület a kutatók számára is, közelségének és az égbolton elfoglalt pozíciójának köszönhetően. Központja a Szűz (Virgo) és Bereniké haja (Coma Berenices) csillagképek határán található (ekvatoriális koordinátái RA: 12h30m, D: +12°). Az égbolton hatalmas, kb. 25×25 fokos területet foglal el, de még ezen kívül is szép számmal találunk messzire elnyúló, látványos csoportosulásokat. Itt viszonylag ritka a csillagközi por és gáz, ami zavarná az extragalaktikus objektumok megfigyelését, az égbolt e része egy „kozmikus kilátó”. Itt számos mélyég-objektum kistávcsővel is megfigyelhető, köztük 16 galaxis szerepel a Messier-katalógusban, közülük 50 fényesebb 11 magnitúdónál. Habár az egyes tagok viszonylag halványak, és nem mutatnak sok részletet, de érdekes lehet egyszerre akár öt vagy még több különálló galaxis megpillantása egy látómezőn belül, a ritka csillagmező pedig nem vonja el a figyelmet vagy teszi fárasztóvá a rajzolást.

A Virgo-halmazban idősebb csillagokból álló elliptikus és fiatal csillagokat is tartalmazó spirális galaxisokat egyaránt találunk. Az elliptikusak tartalmazzák általában a több anyagot, ezek feltehetőleg kisebb spirálgalaxisok összeolvadásából jöttek létre.A halmaz belseje felé találjuk az elliptikus galaxisokat, két egymásra merőleges lánc mentén (M60–M84, M49–M85), amelyek az M84-nél találkoznak. A spirálisok jobban el vannak szórva, de a legtöbbjük az északkeleti területen, és a központtól délre egy hosszú északnyugat–délkeleti sáv mentén található.
A halmaz több kisebb csoportosulásból keletkezett, ezek ma elnyúlt felhőkként fonódnak össze. A legtöbb objektumot ezek mentén és az egymástól általában távol eső magvidéküknél vadászhatjuk le. A Virgo A alcsoportban találjuk az M87-et, a B-ben az M49-et, a C-ben az M60-at, az S pedig az M61-é. Ezek az egyes régiók központi tagjai. Az M86 és az NGC 4216 spirálhoz is tartozik egy-egy alcsoport. Ahogy fejlődik a rendszer, egyre nagyobbakká nőnek az óriás elliptikus galaxisok, a halmaz szerkezete pedig a gömbszimmetrikushoz közelít.

A Virgo-halmaz szíve: a Markarján-lánc a fényes M84-gyel és M86-tal (felül) és a gigászi M87 (középen), Benei Balázs felvételén (300 mm f/4,5 teleobjektív, Canon 450D, ISO 1600, 125×81 s expozíció)

A Szűz a tavaszi éjszakai égbolt nagy kiterjedésű, de városból nehezen azonosítható állatövi csillagképe. Legkényelmesebb márciustól májusig megfigyelni, ekkor delel az éjszakák folyamán, de az előtte lévő hónapokban is látszik hajnalban, valamint nyáron sötétedés után a horizonthoz közel. Az égi egyenlítőn helyezkedik el, így hazánkból déli objektumai is viszonylag kényelmesen elérhetők. A Virgo-halmaz a csillagkép nyugati „lábai”, a β és ε Virginis között terül el, fényes csillagoktól távol.

Egy lehetséges útvonal az összes Messier-objektum levadászásához a Virgo–Coma-halmazban. A galaxisok, főleg az elliptikusak, első pillantásra majdnem egyformák távcsőben nézve, néhányuk pedig távol esik a többiektől, ezért könnyű eltévedni (háttér: Stellarium).

A halmaz legfényesebb, egy-két tucat 10 magnitúdó feletti képviselője nagyobb binokulárral is megtalálható, kistávcsővel (10–15 cm körül) vidéki égről már 100 galaxis felkeresésével is megpróbálkozhatunk. A halványabbakból a legtöbbet a fényes Messier-objektumok körül találjuk. Önmagában csak egy-kettő látványos, legtöbbjük szürke ovális folt. Kertvárosból is legtöbbször csak a magjuk környékét láthatjuk. Az egyes tagok látszó átmérője néhány ívperc körüli. Több, NGC számot kapott galaxis is megközelíti fényességben az M jelűeket, ezek miatt nem mindig egyértelmű az azonosítás, ha a területet nem ismerjük kellőképpen.

(Részlet Kovács Marcell cikkéből, amely a Meteor 2023/4. számában jelenik meg)

(Kaposvári Z., Nmá, Mzs, Kovács M.)