Ponori Thewrewk Aurél köszöntése
Szinte alig hihető: Ponori Thewrewk Aurél, a Magyar Csillagászati Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke 90 esztendős. Jó látni, hogy most is fiatal kutatókat felülmúló lendülettel teszi közzé nagy körültekintéssel összeállított tanulmányait. Pedig mintha csak tegnap lett volna, amikor a gellérthegyi Uránia zsúfolt előadótermében feszült érdeklődéssel hallgattuk előadását – az „ős-MCSE” nagy sikerű csütörtöki előadás-sorozatának keretében – „A kronológiáról”. 1948-ban…
Ponori Thewrewk Aurél 2011. április 30-án, közgyűlésünkön
Ponori Thewrewk Aurél 1921. május 2-án született Budapesten. Tanúja és tevékeny részese a magyarországi csillagászat fellendülésének és a hazai amatőrcsillagász-mozgalom fejlődésének. Tudományos pályafutása szinte párhuzamos a modern csillagászat lendületes fejlődésével. Pályakezdő éveiben még szinte napi aktualitás volt a táguló Univerzum felismerése, átélte az elméleti asztrofizika új eredményeinek születését, és maga is nagy lelkesedéssel kísérte figyelemmel az emberiség első lépéseit a kozmoszban.
Közgyűlési meglepetés: a születésnapi torta
Ponori Thewrewk Aurélt ma úgy tartják számon, mint az ókori csillagászat története, és főleg a csillagászati kronológia kutatóját. Erre a nagyon összetett, klasszikus csillagászati, történelmi, sőt, irodalmi és nyelvi ismereteket kívánó tárgykörre még egyetemi évei alatt figyelt fel. Első tanulmányait a Csillagászati Lapok közölte (Az Ó-egyiptomiak csillagászatáról, A Kheopsz-piramisról). A második világháború, majd az ötvenes évek szellemi terrorjának évei félbeszakították eredményeinek nyilvános közlését. Utóbb hivatali feladatai – műszertervező tevékenysége, majd könyvszerkesztői munkája, 1963-tól az Uránia Csillagvizsgáló igazgatóhelyettesi, majd igazgatói (1975–81) megbízatása és a Budapesti Planetárium szervezése – elvonta a számára oly kedves tárgytól.
Csoportkép a Klebelsberg Kultúrkúria télikertjében. Középen az ünnepelt: Ponori Thewrewk Aurél
De ezekben az években is szorgosan gyűjtötte az adatokat, végezte számításait a régi korok nap- és holdfogyatkozásairól, keresve a kapcsolatot az égi jelenségek időpontjai és a történelmi események között. Első terjedelmesebb könyvében, a Bibliai csodákban (1963) az égi jelenségek alapján több ókori esemény évszámát is meghatározta, ill. helyesbítette.
Voltaképpen csak az utóbbi évtizedekben tűnt ki, hogy mennyi következtetést, új ismeretet halmozott fel. Dante tudományos ismereteiről, a Mária-tisztelet csillagászati vonatkozásairól, a Napra, a Holdra és a Vénuszra vonatkozó hiedelmekről, elgondolásokról írt munkái a csillagászat és az általános emberi kultúra kapcsolatának értékes ismertetései.
Ponori Thewrewk Aurél a csillagászati közgondolkodásban a csillagászattörténet és a csillagászati kronológia kutatójaként él, holott a modern kor tudományát is figyelemmel kíséri. A budapesti Urániában az általa vezetett első csillagászati szakkörben (1963-tól) gyakran megcsodálhattuk naprakész ismereteit a csillagászat és fizika terén.
Évtizedek óta tevékeny művelője a gyakorlati csillagászatnak. Az 1960-as évektől szinte nem volt olyan érdekesebb kollektív észlelési program (nap- és holdfogyatkozás, Merkúr-átvonulás, csillagfedés), amelyben a tőle megszokott precizitással ne vett volna részt. Az észlelő csillagászat terén alighanem a csúcspontot az 1988-as egyiptomi csillagászati expedíció jelentette, amely Eratosztenész ókori földmérésének megismétlését és rekonstruálását tűzte ki célul. Alkotótevékenységét bizonyítja számos napóra, amely a tervei alapján készült.
Ismereteit mindenkor szívesen, nagy érdeklődés mellett osztja meg ma is. Előadásait egyéni stílusa teszi lebilincselővé. A hallgatók mindig úgy érzik, hogy az új gondolatok szinte ott, az előadás során születnek meg. Reméljük, várjuk, hogy leüljön közénk, és meséljen a világról, ahogyan ő átélte és látja.
(A fotókat Várhegyi Péter készítette.)
