Csillagnéző túra a Sas-sziklához
Klotildliget vasúti megálló
Szerző: Nyerges Gyula · 2021. szeptember 8, szerda
Egy kutatócsoport a NASA Chandra-röntgenobszervatóriumának segítségével talált egy galaxishalmazt, amelyben két szuperforró gázáramlás keresztezi egymás útját. A felfedezés azt mutatja, hogy az áramlások kereszteződése egészen új struktúra létrejöttéhez vezethet. A kutatók egy forró gázból álló, hatalmas üstököscsóvához hasonló, 1,6 millió fényév hosszú áramlást találtak, ami a Zwicky 8338 (Z8338) jelű galaxishalmaz egyik galaxisából indul ki.
Kicsit több mint egy éve bocsátották fel a japán XRISM (X-Ray Imaging and Spectroscopy Mission) röntgen-űrtávcsövet, mostanra pedig megérkeztek az eszköz első eredményei, amelyek lenyűgözik a tudományos közösséget. A távcső a Japán Űrügynökség (JAXA) és az Európai Űrügynökség együttműködése során készült el, így mindkét szervezet büszke lehet a lélegzetelállító új felvételekre, amelyek megmutatják például az
Az Univerzum fiatal korát vizsgáló James Webb-űrtávcső infravörös kamerái egy különös galaxisra bukkantak, amelyben a csillagközi gáz túlragyogja a csillagok fényességét. A galaxis a GS-NDG-9422 (9422) nevet viseli, és az egymilliárd éves Univerzumban keletkezett. Vizsgálatával a kutatóknak talán sikerült megtalálniuk a galaxisfejlődés történetének hiányzó láncszemét, amely megmutatja, hogy pontosan mi is történt az első csillagok
Nagy a várakozás a nehezen kimondható nevű C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös kapcsán. Jelenleg a déli féltekén észlelők számára kedvezőbb a hajnali láthatósága, és minél délebbi helyről észlel valaki, annál eredményesebben tudja megörökíteni. Például Teneriféről. Farkasréti György, Tenerife A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös megfigyelésére a Teide Obszervatórium melletti szervizutat választottam 2340 m magasságban, Tenerifén. Szeptember 28-án hajnalban a
Egy nagy galaxis központjában lévő szupernagy tömegű fekete lyuk két plazmanyalábja messze túlnyúlik magán a galaxison – talán még a körülötte lévő kozmikus hálóra is hatással van. A jetek körülbelül 23 millió fényév hosszúak, vagyis majdnem tízszer akkorák, mint a Tejútrendszer és az Andromeda-galaxis közötti távolság. A rekorder rendszernek a csillagászok a Porphyrion nevet adták