Erdély napórái

Erdély napórái

Ez egy előzetes lista, amely 2010. június havában készült. Csak azt a célt szolgálja, hogy áttekintésünk legyen hány darab napóra van és hol. A teljesebb listát (amely képeket és aprólékos leírásokat tartalmazó anyag) folyamatosan tesszük közzé.

A napórák felkutatása, adatgyűjtése, fényképezése az 1980-as években folyt intenzíven, így az akkor valóban létezett és dokumentált napórákat említjük. Az utcák, terek, intézmények elnevezése megváltozhatott, szívesen fogadjuk ezek pontosítását a keszthelyi.sandor@pte.hu címre.

Nagyrészt fekete-fehér, esetleg színes képek, vagy diapozitívek készültek akkoriban, a mai digitális fényképek hiányoznak. A fényképet küldők szíveskedjenek legalább megadni: a teljes nevüket, a lakóhelyüket és a kép készítésének idejét.

A napórák leírása elé “lakóhelyének” (városának, községének, megyéjének) megnevezése került, a pontos azonosítás érdekében két nyelven. Sorrendben szerepel: elsőként a település neve magyar nyelven, másodikként a megye neve magyarul, harmadikként a település mai neve román nyelven, negyedikként a megye mai neve románul. Lehetséges, hogy egy településen több napóra található, akkor a korábban készült előbb van, mint az újabb.

Az Erdélyben ma is látható, rögzített napórák következnek az alábbiakban:

Aknasugatag (Máramaros) Ocna Sugatag (Maramures)

A római katolikus templom 1834 és 1836 között épült Szent Péter és Pál tiszteletére. A templom déli falán napóra van. A templomhajó közepén kiálló támpillértől balra eső félkör alakú ablak alatt van. Az ablak felfelé félköríves, míg a napóra félköríve lefelé irányul. A templomfal felülete halványszínű és kőporos vakolatú. A napóra számlapja fehér színű és sima felületű. A római óraszámok félkörívben sorakoznak: VII-XII-VI. (A VII-es és VIII-as szám “fejjel lefelé”, a többi szám a “talpán” áll.) Az árnyékvető pálca ferde. (Muhi Sándor, 2010.)

Alsócsernáton (Háromszék) Cernatul de Jos (Covasna)

A Bernáld-kúria a Kézdivásárhely-Brassó főút mellett található, házszáma: 630. A ház 1640-ben épült barokk stílusban. A lakóház tulajdonosa Bartók Ernő. Az épület udvari falán napóra van, a homlokzat jobb felső sarkában. Félköríves sávban vannak a római számok, IX-XII-III. Az árnyékvető (hibásan) vízszintes helyzetű. (Xántus János, 1980.; Bíró József, 1983.; Várady József, 1984.)

Alvinc (Alsó-Fehér) Vintul de Jos (Alba)

A ferences templom és rendház a régi piactér közelében található. Címe: Str. Bisericii 806. Az 1725-ben ide menekült katolikus bolgár közösséget gondozó obszerváns ferencesek építették 1726 és 1731 között. A bolgárokat 1853-ban váltották fel magyar szerzetesek. Ez a mai római katolikus plébániatemplom, Szent Péter és Pál titulussal. A templom négyzetes tornyának déli falán napóra van, középmagasan, egy lőrésszerű nyílástól balra. A napóra egy négyzet alakú mező felső részébe van festve, kettős félkör alakban. Árnyékvetője pólusra mutató, alatta egy vízszintes kitámasztó rúd van. A templomot az 1990-től felújították, de a napóra mezőjét változatlanul hagyták. (Pop Péter, 1985.)

Bánffyhunyad (Kolozs) Huedin (Cluj)

A település közepén, a főtéren (Piata Republicii nr. 28.) álló templom még a 13. századból származik. Impozáns méretű gótikus szentéllyel bővítették kelet felé. A nyugati oldalán a 15. században nagyméretű négyzet alaprajzú tornyot építettek hozzá. A templom pompás látványa inkább a lombtalan időszakban érvényesül – egyébként hatalmas vadgesztenyefák övezik és lombjaival takarják, árnyékba borítják. A templom a hitújítástól a reformátusoké. Belül 16-ik és 18-ik századi festett fakazettás mennyezet látható. A templomkertet hegyes végű vaskerítés övezi. A templom déli falán napóra van, de nem is egy, hanem kettő – egymástól 3 méterre! A szentély balra eső első támpillérén van az egyik, a jobbra következő támpilléren van a másik. Mindkét napóra réginek, középkorinak tűnik, kivitelük nagyjából hasonló. Mindkettő a gótikus támpillér azonos szakaszán van: a támpilléren alulról az első kis párkány alatt. Körülbelül 4 méter magasságban vannak. Mindkettő azonos síkban van, egymással és a templom déli falsíkjával egyezően párhuzamosan. Mindkettő szélessége körülbelül 64 centiméter, azonosak a támpillérjük szélességével. Árnyékvetője egyik napórának sincsen.

A balra lévő napóra körülbelül 40 centiméter magas, így fekvő téglalap alakú. Két kőtömbre van karcolva. A számok és az óravonalak elmosódottak, nehezen értelmezhetőek. Az óravonalak egy középpontból futnak szét. Jobbra biztosan 6, balra is talán 6 szektor ismerhető fel. Sejthetők az arab óraszámok, de csak a napóra alsó szélén: 10-11-12-1-2. A többi szám helyzete látható, de nem olvasható, habár logikailag kikövetkeztethető. Fekete festéknyomok vannak a vájatokban. Ennél a napóránál a 12-es szám felett egy lyuk látható: az árnyékvető pálcát kitámasztó rúd valamikor helye. Felül középen kis lyuk jelzi a pálca korábbi helyét.

A jobbra lévő napóra körülbelül 42 centiméter magas, így fekvő téglalap alakú. Egyetlen kőtömbre van karcolva. A számok és a vonalak élesek, finomak. Az óravonalak egy középpontból futnak szét. Reggel 6-tól este 6-ig, azaz 12 szektor lett szerkesztve. Az óraszámok középkori stílusú arab számokkal jelölték: 7-8-9-10-11-12-1-2-3-4-5 (a 3, 4, 5 gyengén látszik), a két 6-os nincs feltüntetve. Elképzelhető, hogy mindkét napóra azonos korú és kivitelű lehetett. A bal oldalinál egy kevésbé sikeres, míg a jobb oldali napóránál egy jobb eredményt adó restaurálás készülhetett később. (Zajácz György, 2006., 2009.; Mizser Attila, 2010.; Keszthelyi Sándor, 2010.)

Beszterce (Beszterce-Naszód) Bistrita (Bistita-Nasaud)

A város főterén áll az 1560-1563-ban újjáépített gótikus szász evangélikus templom. A déli oldalán, a bejárattól jobbra eső támpillér déli oldalán napóra van, a szentély és a templomhajó találkozásánál. A támpillér felső részének vakolatára festették. Szürke alapon sárga, sugaras napkorong alatt van a negyed köríves sávba festett számsor. Korábban a Nap emberi arcot mutatott. A napóra jobb alsó részén a vakolat levált, a festmény részletei és a számskála kopottak. Az árnyékvető pólusra mutató, ennek helyzetét íves tartórudak rögzítik. (Keresztes László, 1980.; Xántus János, 1980.; Sigmund Tamás, 1985.)

Bögöz (Udvarhely) Mugeni (Harghita)

A település 16. számú házán (más forrás szerint a Str. Principala Nr. 5. címen) napóra van, az utcai homlokzat oromfalán, a két tetőablak között. A vakolatra kialakított kör alakzat felületére festették a félköríves számlapot. Óraszámai arab számokból állnak: 6-12-6. Az óravonalak összefutásába helyezett kis árnyékvető rúd csak alig hajlik le a vízszintestől. Ennek ellenére „Szent György naptól Szent Mihály napig pontos időt mutat a napóra”. A magánház tulajdonosa Keresztes Ferencné olyan tájékoztatást adott, hogy 1929-1930 körül itt lakott egy idős pap, név szerint Kádár Andor és valószínűleg ő készítette a napórát. (Bíró József, 1984., 1986.; Varga András, 1985.; Fazakas Enikő, 1985.)

Brassó (Brassó) Brasov (Brasov)

A belvárosban, a főtértől délnyugatra nyíló, Honterus-udvarnak nevezett téren áll az európai gótika legkeletebbre eső alkotása: a szász evangélikus nagytemplom. 1383 és 1477 között épült, Szűz Mária tiszteletére szentelték. Elkészültétől Brassó plébániatemploma lett. A város reformációja idején, 1542-ben az evangélikusoké lett. 1544-ben Johannes Honterust választották lelkészévé, a neves reformátor és humanista a tudományokkal, így a csillagászattal is foglalkozott. Az épületet Fekete-templomnak nevezik, mert az 1689. április 21-i nagy tűzvészben bekormozódott. A templomot 1969 és 1999 között hosszasan restaurálták. Déli oldalán napóra volt, ennek maradványai halványan ma is látszanak. A toronytól délre áll Honterus bronzszobra, az ettől jobbra eső, a torony és a templomhajó találkozásánál elhelyezkedő széles támpillér déli oldalán sejthető ma a napóra. 1 méter átmérőjű és 10-12 centiméter széles kettős félkörív látszik. A számok helye érezhető, de az óraszámok nem ismerhetőek fel. A kör közepén nincs árnyékvető, de a pálca valamikori helye betapasztott lyukként látszik. (Xántus János, 1980.; Szász Csaba, 1984., 1985.; Várady József, 1984.; Keszthelyi Sándor, 1987.)

Brassó (Brassó) Brasov (Brasov)

A Szent Bertalan szász evangélikus templom Brassó északi részén, az Óbrassónak, vagy Bertalan-negyednek nevezett részen, a Hosszú utca (Strada Lunga) végén, a 247. házszám alatt áll. 13-14. században épült háromhajós bazilika, kereszthajóval, kora gótikus stílusban, román stílű elemekkel. Temető és védőfal veszi körül. Ma már csupán műemlék és múzeum, szűk nyitvatartási idővel. Istentiszteleti helyként nem működik. A nyugat-keleti hossztengelyű templom észak-déli keresztházának déli falán napóra van 2-3 méter magasban. A hatalmas időmérő a gótikus ablakot öleli körül. A számlap két körívpárból áll. A 3 méter átmérőjű alsó körívek között sorakoznak a római óraszámok: VI-XII-V, a számok “fejjel lefelé” állnak. A felső körívek között arab számok sorakoznak, ezek a “talpukon” helyezkednek el. Mindkét skála a félórákat is mutatja, pontok jelöléseivel. A napóra árnyékvetőjét éppen az ablakpárkány közepéhez tették. A pálca pólusra irányul, ezt a helyzetét tartóvasak rögzítik. A napóra felett régies számok vannak, az ablaktól balra 16, jobbra 52. Az 1652-es évszám valószínűleg a napóra készítési idejét jelzi. A homlokzat 1987 körüli felújításakor a napórát is restaurálták, újrafestették. (Xántus János, 1980.; Szász Csaba, 1984., 1985.; Bíró József, 1988., 1989.)

Csíkcsatószeg (Csík) Cetatuia (Harghita)

A Csíkszentsimonhoz tartozó Csíkcsatószeg temploma 13. századi eredetű, 15. századi gótikus részletekkel. 1760-ban barokk stílusban átépítették. A kőfallal kerített római katolikus templom déli falán napóra van, a földtől 9-11 méter magasan. A napóra egy téglalap alakú mezőben van, kissé a falsík mögé beugró részen. A számozás arab, 6-12-4. Az óraszámok egy negyedkör ívének alsó oldalán vannak. Felül egy kis sugaras napkorong. Abból nyúlik ki az árnyékvető pálca, amely az égi pólus irányába mutat. A templomot 1973-ban és 1992-ben renoválták, a fehérre festett homlokzaton a napórát is mindig újrafestették. (Keresztes László, 1980.; Xántus János, 1980.; Bíró József, 1983., 1985., 1986.; Szabó Sándor 1986.)

Csíkkarcfalva (Csík) Carta (Harghita)

Régen Csíknagyboldogasszony, később Csíkkarcfalva, vagy Karcfalva római katolikus temploma egy régebbi templom átépítésével épült 1448 körül, Hunyadi János adományából. A dombon álló, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt gótikus templomot 1720-ban, 1796-ban és 1922-ben átépítették. A 15-16. század fordulóján erős védőfallal vették körül. A lőrésekkel, gyilokjáróval, tetővel ellátott 8-10 méter magas erődfal külső, déli oldalán napóra van 7 m magasban. A nyers kőfalat ezen a részen egy 1,5 x 2,0 méteres felületen levakolták, fehérre festették és erre fekete festékkel készítették el a napóra számlapját. A római számozás (V-XII-VII) két félkör között sorakozik. A körív nem teljesen szabályos. Az óraszámok balról jobbra haladva a „talpukon állóak” – az utolsó négy óraszám viszont „fejjel lefelé” van. Mindez arra utal, hogy az eredeti napórát több-kevesebb sikerrel készítették újra és újra. A körív jobb alsó részén egy arab 1880-as évszám van, amely talán az egyik ilyen renoválás dátuma lehet. Az árnyékvető pálca a pólusra irányulhatott, de az alsó kitámasztó rúd hiánya miatt nagyon lehajló helyzetű. Kicsi napkorong van a pálca tövénél, de alatta előtünedezik egy nagyobb sugarú napábrázolás. Napjainkra a II. óraszám mellé festett 1880-as évszám a felismerhetetlenségig lekopott. Az árnyékvető vaspálca is kiesett és csak egy jókora lyuk mutatja valamikor helyét. (Erdős Ferenc, 1980.; Kónya Ádám, 1980.; Xántus János, 1980.; Szentes B. Lajos, 1981.; Sarkadi Zoltán, 1982.; Klotz József, 1982.; Bíró József, 1983., 1984., 1985., 1986.; Pop Péter, 1985.; Szauer Ágoston, 1987.; Dobos Árpád, 1991.; Keszthelyi Sándor, 2010.)

Csíkmenaság (Csík) Armaseni (Harghita)

A római katolikus templom a 11-13. századból ered. A 15. században átépítették későgótikus stílusban, a szentély hálóboltozata és falfestményei ez időből valók. 1655-ben átépítették a templomot. Tornya 1836-ban kapta mai formáját. A torony déli falán napóra van, a tetőgerinc magasságában. A napóra számlapja a fehérre meszelt falra van festve félköríves mezőben. Egy 120 fokos kettős körívben vannak az óravonalak és a római óraszámok: VI-XII-IV. Az óravonalak csaknem az árnyékvető vasrúdig futnak. A napóra 1836-ban készülhetett, amikor a torony felső része újjáépült. (Bíró József, 1984., 1985.; Szentes B. Lajos, 1985.; Elekes Pál, 1985., 1986.; Keszthelyi Sándor, 1987., 2010.)

Csíkrákos (Csík) Racu (Harghita)

A római katolikus erődtemploma 1270-ben épült Szent György tiszteletére. A templomot 1507-ben és 1574-ben bővítették. 1756 és 1758 között barokk stílusban átépítették. A nyugat-keleti hossztengelyű templomhoz akkor épült az észak-déli irányú keresztház. Ennek déli falán napóra van a két ablak között. Egy álló téglalap alakú, felül íves záródású faltükörben van a félköríves számlapja. Arab óraszámok: 6-12-5. Az árnyékvető pálca helyesen pólusra mutat, alatta kitámasztó rúd rögzíti helyzetét. A templom a bástyaszerű régi négyzetes tornyán lévő rejtélyes ábrázolásokról híres. A torony kőfalára festett furcsa ábrázolásokkal (emberek, állatok, Nap, Hold, csillagok) a szakirodalom sokat foglalkozott. Általában csillagászati vonatkozásokat, az állatövi csillagképek jeleit is felismerni vélik közöttük. Vannak, akik szerint a pogány kori természetkultusz termékenységi jegyeire emlékeztetnek egyes jelek. Mások a magyar ősvallás és hiedelemvilág stilizált ábráit vélik ezekben. Irodalom: Sisa Béla: Táltos a templomtornyon. A magyar ősvallás emléke Erdélyben. Nyíregyháza, 1995. p. 38. (szöveg) (Keresztes László, 1980.; Xántus János, 1980.; Bíró József, 1983., 1984., 1985., 1986.; Pop Péter, 1985; Keszthelyi Sándor, 1987.)

Csíkszentdomokos (Csík) Sandominic (Harghita)

A római katolikus templom a 13. századi templom helyén (néhány középkori részletét megtartva) 1787 és 1802 között épült fel. 1972-ben az egész épületet restaurálták. A torony déli falán napóra van, a fehér falra feketével festve. Szabályos kettős félkörben az óravonalak és az óraszámok. Római számozás, VI-XII-VI. Érdekesség, hogy a számok „fejjel lefelé” vannak, azaz a kör közepe felöl értelmezhetőek. A négyzetszelvényű pálca pólusra mutat, helyzetét egy vízszintes elem rögzíti. Jó állapotó napóra. (Sarkadi Zoltán, 1982.; Klotz József, 1982.; Bíró József, 1984., 1985., 1988.; Keszthelyi Sándor, 2010.)

Csíkszereda (Csík) Miercurea-Ciuc (Harghita)

A Csíkszeredától északkeletre levő (és 1959-ben hozzácsatolt) Csíksomlyónak már 1352-ben bizonyosan volt temploma. Gótikus stílusú templomát 1442 és 1448 között építették a ferencesek. A megrongálódott és már szűknek bizonyult templomot 1802-ben elbontották. A helyén újabb, barokk stílusú kéttornyú templom épült 1804 és 1830 között. Ez a ma is látható és látogatott római katolikus kegytemplom, amely a Sarlós Boldogasszonynak van szentelve. A templomhoz délről csatlakozó épület a ferences szerzetesek kolostora volt, eredetileg ez is a 15. században épült a gótikus templommal együtt. A négyszögű, téglalap alakú, belső udvart körülvevő kétszintes épületeket többször át- és újjáépítették, mai állapotát 1757 és 1779 között nyerte. Az épületegyüttesben több évszázadon át katolikus gimnáziumi oktatás folyt. Nemcsak gazdag könyvtár, hanem könyvkiadó, könyvnyomda, könyvkötő műhely, képíróműhely is működött itt.

A kolostor belső udvarának falán három napóra van. A téglalap alakú napórák a földszintet és az emeletet elválasztó párkány alatt vannak. Az első napóra a kelet felé néző falon van, ez délelőtt mutatja az időt. A második napóra a déli irányba néző falon van, ez a dél körüli órákban működik. A harmadik napóra a nyugat felé néző falon van, ez délután kap napfényt. Mindhárom napóra árnyékvető pálcája pólusra irányuló, a számlapjuk egész órás beosztású, római óraszámokkal ellátott, pontosan szerkesztett alkotás. Mindhármon egy keresztbe húzott egyenes vonal jelöli a tavaszi és az őszi napéjegyenlőségi napjárást. A két szélső napórán a két íves vonal mutatja nyári- és a téli napfordulókori nappálya napi útját. A vonalak mellett és között az állatövi csillagképek jelei láthatóak. A keleti napóra V-VI-VII-VIII-IX-X osztású, felül 1779-es évszám, alul REN. MCMXLII. [1942.] előbbi a készítés, utóbbi a renoválás évszáma. A déli napóra VII-VIII-IX-X-XI-XII-I-II osztású, felül MDCCLXX [1770.] és REN 1877. előbbi a készítés, utóbbi a renoválás évszáma. A nyugati napóra I-II-III-IV-V-VI osztású, felül 1770. és REN: 2004., előbbi a készítés, utóbbi a renoválás évszáma. A két 1770-es napóra nagyon hasonló kivitelű (részben keretbe foglalt, az óraszámok a szegély mellett sorakoznak, köztük félórás és negyedórás pontozás van), az 1779-es napóra kissé más stílusú. Irodalom: Élet és Tudomány 30. 1980. júl. 25. 30. sz. p. 946. (képpel). (Xántus János, 1980.; Bíró József, 1984., 1986.; Elekes Pál, 1984.; Pop Péter, 1985.; Szentes B. Lajos, 1985.; Keszthelyi Sándor, 1987.; Halmi Gábor, 1995.; Kiss Lajos, 2000.; Béres Gábor, 2008.).

Csíkszereda (Csík) Miercurea-Ciuc (Harghita)

A Somlyó-hegy nyugati lábánál, a csíksomlyói kegytemplomtól és a ferences kolostortól párszáz méterre délkeletre, a kertek alatti réten van a “Barátok feredője” nevű hely. Az itteni Mária-forrást régóta ismerik. 1860-1862-ben a somlyói katolikus gimnázium diákjai alakították ki a “Barátok feredeje” medencéjét. Évtizedeik használták, majd utóbb elhanyagolt lett. Nemrég, az itteni borvízkút köré sok kerti építményt és műalkotást építettek ki fából és kőből. A fás, bokros, füves részen van: forrásfoglalat, kerítés, lépcső, járda, híd, pad, székelykapu, életfa, oltár, szobor, feliratokat tartó tábla. Az építményegyüttes a magyar organikus építészet stílusában készült. A tervezést és az építés szervezését a Kós Károly Egyesülés vándoriskolájából Balogh Miklós, Hegedűs Alice, Nagy Lívia és Tóth Péter végezte. Mindezeket 2006 nyarán alkotta meg kalákával a Polgár-Társ Alapítvány, a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület és az Ars Topia Alapítvány. Az ünnepélyes avatás 2006. augusztus 13-án volt. Egyes befejező munkálatok még az év őszén is folytatódtak.

Külön “NAP-ÓRA” feliratú tábla jelzi a napórát. Ennek árnyékvetője egy nagyjából hasáb alakú 1,5 méter magas kőtömb, amely egy kisebb kőlapon áll. Körülötte egy 3-4 méter átmérőjű vízszintes felület van fadeszkákkal burkolva. A nagyjából kör, pontosabban 12-szög alakú felületre vetődik a kőhasáb árnyéka. Óraszámozása nincs az alkotásnak. A délután 3 óra azonban nevezetes időpont: “A napóra Krisztus kereszthalálára emlékeztet. Amint a bibliából tudjuk, a tanítványok közül a Mestert egyedül János meri elkísérni a Golgotára. Az ő végső kitartására és hűségére emlékeztet a napóra. A padozatba székely rovásírással rótt 12 apostolnév közül a Jánosé helyezkedik el a középponthoz legközelebb. Az ő neve találkozik minden nap délután 3 óra körül (a megfeszítés időpontja) a Krisztust jelképező, középen álló sziklaszál árnyékával.” – írják.

Még egy csillagászati jellegű hely van itt: a “Holdóra” névvel illetett alkotás. Ez egy szabadonálló centrális faépítmény, legfelül kerek nyílással.  Ezt írják a tervezők szándékáról, hogy “A Holdóra Jézus születésének csodájára emlékeztet. Isten fényessége Márián keresztül, fiában megtestesülve érkezik a földre. Õ a győzedelmes fény a sötétség fölött. A Holdóra feladata, hogy minden látogatót rávezessen erre. A fény minden délelőtt 11 és 15 óra között a Holdóra padozatára esik. Az árnyékolt felületen a csillagos égbolt jelenik meg középen a Holddal, a betlehemi titokzatos éjszakát idézve. Pontosan délben azonban a tető közepén lévő nyíláson esik be a fény”. Az itt említetett, a déli órák napfényében lejátszódó jelenségekhez persze a Holdnak nincs köze, azokat csak a Nap fénye okozhatja. Ezért ez a “Holdóra” nem holdóra, hanem napóra.

Irodalom: Zsigmond Enikő: Barátok feredeje – Fűz Mária fürdője. = Erdélyi Gyopár 2008. 1. sz. (Marton Géza, 2010.; Keszthelyi Sándor, 2010.)

Ditró (Csík) Ditrau (Harghita)

A gyergyói medence északi részén fekvő településnek két római katolikus temploma van. A nagyobb kéttornyú, neogótikus templom 1908-1913-ig épült, mivel a kisebb egytornyú régi templom már szűknek bizonyult. Ez utóbbi a középkorban épülhetett, erre megmaradt gótikus elemei is utalnak. A Szent Katalin tiszteletére szentelt templomot 1746-1757-ig újjáépítették barokk stílusban. A templom déli falához épített kis bejárati épületrész falán napóra van, a déli oldal oromfalának legfelső részén. A réginek tűnő napóra számai egy simított vakolatú félköríves sávban voltak. A kör közepén egy kis korongba rögzítették árnyékvető pálcáját, amely a pólusra irányult. A templom későbbi homlokzatfestésekor napóra számlapjának sávját meghagyták és a számokat 1998 körül újra elkészítették. Római számok mutatják az órákat: IX-XII-III. (Bíró József, 1986.; Kiss Lajos, 2000.)

Esztelnek (Háromszék) Estelnic (Covasna)

A ferencesek 1648-ban költöztek ide, az Alszeg és a Felszeg között meglévő gótikus kápolna mellé. Kezdetben egyszerű, 1690-től már tekintélyesebb kőépületben laktak. 1710-ben a kápolnát templommá bővítették, amelyet Szent György vértanúnak szenteltek. Később a templomot és a kolostort is többször átépítették és bővítették, utoljára 1980-ban. A ferences zárdatemplom déli falának jobb oldalán egy napóra van. Egy álló ellipszis alakú felületre készült. Óraszámozása arab. A felső íves vonal a téli napfordulókor, a középső egyenes vonal a napéjegyenlőségekkor, az alsó íves vonal a nyári napfordulókor mutatja a Nap aznapi járását. Körben az állatövi csillagképek jelei. Felül S. B. jelzi Sebestyén Benjamint, a napóra készítőjét. Az 1979. 6. 9. jelöli a készítés idejét. A pontosan szerkesztett napóra árnyékvetője a pólusra mutat. A napóra felett felirat: ISTENEM ÉS MINDENEM. (Xántus János, 1980.; Ötvös Sándor, 1987.)

Felsőbánya (Máramaros) Baia Sprie (Maremures) 

A kétszintes római katolikus plébánia 1773-ban épült a jezsuita rend ösztönzésére. Az épület nem tűnik réginek, jó állapotúnak látszik. A bányaváros története szerint 1938-ban és 1980-ban történtek felújításai. Napóra van a plébánia épület déli homlokzatán. Az emelet három ablakos és a napóra a balra lévő és a középső ablak közötti távolságot tölti ki. A számlap egy fehérre festett félkör, ennek külső ívén sorakoznak a római óraszámok: VIII-XII-VI. Az egész órák között félórás jelölések is vannak. Az árnyékvető az északi pólusra mutat, helyzetét kitámasztás rögzíti. (Muhi Sándor, 2010.)

Fiatfalva (Udvarhely) Filias (Harghita)

Székelykeresztúrhoz tartozik és attól 1 kilométerre nyugatra fekszik Fiatfalva. A település közepén áll a középkori eredetű templom, amelyet a reformátusok és az unitáriusok közösen használnak. A templom mai formáját 1803-ban kapta. 32 méter magas tornya a keleti oldalra épült. Rajta ez a felirat ismerteti a történetét:  ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉPÜLT 1803. UJITTATOTT 1893. JAVITTATOTT 1967. JAVITTATOTT 1997.  A négyzet alaprajzú torony déli falának közepén, félmagasan napóra van. Árnyékvetője pólusra mutat, alul vízszintes kitámasztó rögzíti helyzetét. Nagyjából kör alakú mezőben van a festett számlap félkörívesen. Arab óraszámozás, 5-12-4. Felül egy 1893-as évszám jelöli a napóra készítésének idejét. (Bíró József, 1984., 1986.; Varga András, 1985.; Slachta Krisztina, 2001.)

Fogaras (Fogaras) Fagaras (Brasov)

A városban a római katolikus hitélet csak a 18. században indulhatott el. 1735-ben Boér József nemesi kúriáját a ferenceseknek adományozza. Itt indul újra a kolostori élet és épül 1737-ben a ferencesek temploma. 1760-ban porrá ég, mire 1761-1782 között új zárdát és templomot építenek. Címe: Strada V. Alexandri nr. 1. A templommal egybeépített volt ferences kolostor falán napóra található. (Xántus János, 1980.)

Gyergyóalfalu (Csík) Joseni (Harghita)

A település egyik különleges, pártázatos oromfallal, tornyocskával, homlokzatdíszekkel ellátott kastélyszerű lakóházát (házszáma: 57. vagy 58.) 1863-ban építette olasz építőmesterekkel Róth István földbirtokos. Későbbi tulajdonosa Borsos István és Borsos Imre. Ezen az épületen, a délre néző díszes oromfal legfelső részén napóra van. A napórát egy fehérre meszelt félkörívbe készítették. Római számok sora: IV-XII-VIII. Árnyékvetője kissé lehajlik a vízszintestől. A napóra a ház felújításakor is megmaradt. (Miklós Antal, 1980.; Xántus János.; Pakó György, 1984.; Elekes Pál, 1984.; Bíró József, 1985., 1986.)

Gyergyószárhegy (Csík) Lazarea (Hargitha)

A település erődtemploma 1235 körül épült román stílusban, a 15. században gótikus stílusban átépítették. A templom tornya 1488-ban épült. 1590-ban reformátusoké lett a templom. A római katolikusok visszaszerezték és 1729-ben a templom hajóját újraépítették, de a tornyon nem változtattak. Az 1930-as bővítéskor a tornyot magasították. A torony déli falán, középmagasan napóra van. Teljes átmérője 1,3 méter lehet. A vakolt és fehérre festett falra van festve. Két félkörív közé írt római számsor, VII-XII-VI. A félkör közepén csak egy lyuk jelzi az árnyékvető helyét, maga a pálca hiányzik. A párkány alatt és a napóra felett felirat: FUNDAMENTUMA ÉPÜLT 1488BAN. A felirat, a számozás és a félkörívek nem tűnnek középkorinak. Egyszerű, szabadkézzel húzott és nem szerkesztett vonalak alkotják. A napóra alatt felirat: REN. ANNO 1989. – ez a legutóbbi felújítását jelzi. (Sarkadi Zoltán, 1982, 1984.; Szentes B. Lajos, 1983.; Elekes Pál, 1984; Klotz József, 1985.; Bíró József, 1986.; Keszthelyi Sándor, 1987., 2010.)

Gyergyószárhegy (Csík) Lazarea (Hargitha)

A templomtól és a Lázár-kastélytól nem messze épült a ferencesek kolostora és kápolnája 1669-től. Első rendházfőnöke 1669-1674-ig Kájoni János volt. Az építkezések tovább folytak és végleges alakját 1752-re nyerte el. A sárga színű harangtorony déli falán napóra van. Két félkörív közé írt római számsor. A félkör közepén csak egy nagy lyuk jelezte az árnyékvető helyét, maga a pálca hiányzott. A napóra az 1980-as évek elején igen kopott állapotú volt. Az 1985-ös felújításkor teljesen lefestették a torony falait. 1987-ben a napóra számlapját újraszerkesztette és újrafestette Kádár István szerzetes. Az árnyékvető rudat is pótolták. (Sarkadi Zoltán, 1982, 1984.; Elekes Pál, 1984., 1987.; Bíró József, 1986.; Keszthelyi Sándor, 1987., 2010.; Puskás Katalin, 1993.)

Gyergyószentmiklós (Csík) Gheorgheni (Harghita)

A város főterén (egykor Piactér, ma Szabadság tér) álló római katolikus templom középkori eredetű, 1498-ban került felszentelésre. A gótikus templomot 1629-ben bővítették, majd 1753 és 1772 között átépítették barokk stílusban. Védőszentje Szent Miklós. A templom régi tornyát megőrizték, azonban megmagasították, barokk toronysisakkal látták el. A torony második szintjének 1756-os kialakításakor készülhetett a déli oldalra egy napóra. A nagyméretű napóra a torony középvonalában, egy kör alakú alakzat alatt volt. Kettős félkörívbe írt óraszámozás, római számokkal V-XII-V, úgy, hogy a számok talpa a kör közepe felé nézett. A félkörív átmérőjén latin felirat: ORTUS DOCET BENE VIVERE, amelynek fordítása: Napkelet, taníts meg helyesen élni. Később a torony legfelső részébe mechanikus órát tettek, a napórát pedig lefestették. Az 1993-as felújításkor találták meg, feliratát és számlapját gondosan restaurálták, árnyékvetővel látták el, így 1995 óta szinte új napóraként látható. (Molnár Zoltán, 2002.; Béres Gábor, 2008.)

Gyimesbükk (Csík) Ghimes-Faget (Bacau)

A településközpontnak egy új római katolikus temploma épült 1974-től 1976-ig. Felszentelését 1976. okt. 17-én végezte Jakab Antal gyulafehérvári segédpüspök. A templom a főközlekedési út déli oldalán áll. A magas tornyú, támpilléres hajójú templom szentélyének falára napóra készült. Egy hármasablak párkánya alatt, a járda felett 1,6 méter magasan található. A napóra egy simított és világosra festett 1,5 méter átmérőjű kör alakú mezőben van. Felül egy rövid árnyékvető rudacska ferdén. A számlap csaknem függőleges óravonalai arab számozásúak, 6-12-1. Inkább a délelőtti időszakban mutatja az időt, azaz a falrész inkább délkeletre néző. Három vonala az éves napjárás három nevezetes időpontját jelzi. A felső ívén a téli napfordulókor, a középső egyenesén a napéjegyenlőségekkor, az alsó ívén a nyári napfordulókor megy végig a pálca árnyékának vége. Körben az állatövi csillagképek jelei. Jobbra fenn ez áll: 1976. 9. 24. – ez jelöli a napóra elkészültének időpontját. Balra fenn ez: SB – ez jelzi a napóra készítőjét. A napórát Sebestyén Benjamin tervezte és készítette. Ő korábban csíksomlyói ferences szerzetes volt, így a napóra is hasonlóságot mutat az csíksomlyói napórákkal. A napóra ma is jó állapotban van. (Xántus János, 1980.; Bíró József, 1984., 1986., 1987., 1988.; Elekes Pál, 1985.; Keszthelyi Sándor, 2010.)

Gyulafehérvár (Alsó-Fehér) Alba Iulia (Alba)

Az erdélyi püspökséget Szent István 1009-ben alapította, az egyházmegye székhelye Gyulafehérvár lett és ezen a helyen épült fel az első székesegyház. Valószínűleg Szent László idejében ugyanitt új és nagyobb bazilikát építettek, két nyugati toronnyal. Az 1241-es, az 1277-es, az 1439-es pusztítások nem kímélték a templomot, de mindannyiszor újjáépítették. A 15. században az egyik, a délnyugati tornyot két emelettel magasították, a másik torony már nem emelkedett ki az épületből. A 16. század elején kisebb építkezésekkel alakult ki a római katolikus Szent Mihály püspöki székesegyház képe. 1991-ben az erdélyi egyházmegyét érseki rangra emelték. A székesegyház (címe: Strada Mihai Viteazul nr. 21.) déli oldalán napóra van, ott ahol a délnyugati torony és a templomhajó találkozik. A napóra balról a második támpillér déli oldalán sejthető, 5-6 méter magasságban. A napóra számlapja fekvő téglalap alakban bele lett karcolva hat megmunkált kőtömb felületére. A támpillér 1 méter széles, így a napóra 0,7-0,8 méter magas lehet. Összetartó óravonalakból és kívül 7-12-5 arab óraszámozásból áll, a félórákat és a negyedórákat is bejelölve. Az árnyékvető pálca hiányzik, de helyét egy lyuk mutatja. A templomtorony 2008-as restaurálása a napóra vonásait is jól láthatóvá és fényképezhetővé tette. Érdekesség: a napórától pár méterre északra, a fal tulsó oldalán nyugszik Hunyadi János. Síremléke a templombelsőben látható. Irodalom: Entz Géza: A Gyulafehérvári Székesegyház. Budapest, 1958. p. 16. (szöveg) (Keszthelyi Sándor, 1983., 2010.; Pop Péter, 1984.; Horváth István, 1984.)

Gyulafehérvár (Alsó-Fehér) Alba Iulia (Alba)

A várbeli kőtárban (lapidárium) kiállítási tárgy egy jókora kőtömb, amelyet valamikor a szabadban helyeztek el. A 58-63 cm-es élhosszúságú, kocka alakzat hat oldala közül négyen napóra látható. A felső síkján egy horizontális napóra, három függőleges síkján egy-egy vertikális napóra van. A „keleti” oldalon egy délelőtti napóra, a „déli” oldalon egy napközbeni napóra, a „nyugati” oldalon egy délutáni napóra került bekarcolásra. A vízszintes és a déli függőleges napóra római számozású IIII-XII-VIII (azaz reggel 4-től este 8-ig) menő óraszámokkal, a közbe eső félórákat is jelölve. A két szélső függőleges napóra arab számozású, a délelőtti 4-től 11-ig, a délutáni 1-től 8-ig futó óraszámokkal, csak az egész órákat jelöli. Az árnyékvető rudak már hiányoznak, de a kőben látható lyukak jelzik valamikori helyüket. Az „északi” oldalon ez a felirat áll: Z. D. 1782. G. T. B. Ez jelzi a napóra készítésének 1782-es évszámát, a betűk talán a készítő és a megrendelő nevét rejtik. A kocka alsó lapját egy 30 cm magas kisebb kőhasábra helyezték, így az összetett napóratömb vízszintes lapja 90 cm magasan van. (Xántus János, 1980.; Pop Péter, 1984., 1985.)

Gyulafehérvár (Alsó-Fehér) Alba Iulia (Alba)

A Szent Mihály székesegyház mellett, attól jobbra, délnyugatra van a római katolikus érseki (1991-ig püspöki) palota. Stílusában keverednek a reneszánsz és a barokk elemek. A Római Katolikus Érsekség díszes kapuján belépve (az elektromos zárat kérésünkre a portás nyitja), az udvar falán jobbra egy napórát láthatunk. A déli falra festett napóra számozása arab: 7-12-5. Két 120 fokos körív között sorakoznak az óraszámok. A 6-7 méter magasban lévő árnyékvető pálca a pólusra mutat. Alatta egy fekvő téglalapban 1851-es évszám van, nyilván a napóra készítésének évét jelzi. Az épület és a napóra jó állapotú, szépen felújított. (Hoffmann János, 1982.; Pop Péter, 1984.; Keszthelyi Sándor, 2010.)

Gyulafehérvár (Alsó-Fehér) Alba Iulia (Alba)

A Batthyány Ignác alapította könyvtár és csillagvizsgáló (Batthyanaeum) szomszédságában, a jobbra eső épületben van a teológia és papnevelde (Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet). Ez a valamikori trinitárius rendház volt, amelyet a rend feloszlatása után szerzett meg 1792-ben Batthyány Ignác. 1877-ben az épületet bővítették. 1984-ben a felújítás közben ráakadtak egy napórára. A napórát felújították és ma is jó állapotban van. 100 fokos kettős körív között vannak az arab óraszámok: 7-12-6. Árnyékvetője ferde. Az épület udvarába az utcafront jobb oldali kapuján léphetünk be és szemben találjuk meg a napórát 6 méter magasban. (Pop Péter, 1984.; Keszthelyi Sándor, 2010.)

Héjjasfalva (Nagy-Küküllő) Vanatori (Mures)

A 13. századi eredetű, református templom déli falán napóra van. A napóra a templomhajó oldalfalának jobb felén lévő ablak alatt van a vakolatra festve. Két félkörív között arab számok: 7-12-6. Alatta felirat: ORA ET LABORA. Az árnyékvető kb. 20-25 fokot hajlik le a vízszintestől. (Várady József, 1984.; Keczo V. András, 1984.; Kocsis Antal, 1985.)

Jákóhodos (Bihar) Hodos (Bihor)

A Nagyváradtól északkeletre levő Szalárd községhez tartozik Jákóhodos. Református temploma középkori eredetű. A templom későbbi hozzáépítéssel, 1858-ban nyerte mai alakját. Házszáma: 83. A templom déli falán 2 méter magasban napóra van. Egy kör alakú mezőben sorakoznak a sötét festékkel felvitt római számok: V-XII-VII. Árnyékvetője nincs, de a pálca korábbi helyét lyuk jelzi a kör közepén. (Várady József, 1984.)

Kalotaszentkirály (Kolozs) Sancraiu (Cluj)

A település temploma a 12-13. században épült, a hitújításkor a reformátusok temploma lett. Később többször bővítették, a 15. századi gótikus szentély és az 1762-es négy fiatornyos torony ma is eredeti, de a templom többi részét 1850-ben újjáépítették. 1926-ban felújították. 1994-ben a templombelsőbe 220 mennyezeti kazetta készült, kalotaszegi motívumokkal egyedileg festve. A templomtól keletre, de a körítőfalon belül állványzaton egy középkori harang látható és 1481-es évszáma a templom régiségét mutatja. Az évszámot félig római, félig arab számokkal írták: M . CCCC . 8 . 1 . A templom zömök négyzetes tornyának déli falán napóra látható 6 méter magasban, egy keskeny ablak alatt. A 3 méter külső átmérőjű számlapot két szürkés félkörív alkotja, a belső alá festett óraszámokkal, VI-XII-VII. A napóra állapota arra utal, hogy korábban a teljes falat lemeszelhették és csak a festék megkopása adta vissza a számlap mai képét. Árnyékvető pálcája eredetileg az északi pólusra mutatott. Ma csak egy 20 centiméteres szakasza áll helyesen, a további szakasza nagyon legörbített helyzetű. (Xántus János, 1980.; Lőrinczi József, 1986.; Zajácz György, 2005.; Keszthelyi Sándor, 2010.)

Kálnok (Háromszék) Calnic (Covasna)

Református temploma a 15. században épült, gótikus stílusban, 17-18-i századi átalakítással. Címe: Strada Principala nr. 171. A templomot támpilléres erődfallal vették körül, ennek külső, déli falán napóra van, a főútra nézően. Egy fekvő téglalap alakú mezőt simábbra vakoltak és világosra festettek, erre került a napóra kettős félköríves számlapja. Az óraszámozás római számokból: VIII-XII-V.  Az árnyékvető pálca görbült, de valamikor a pólusra irányulhatott. Irodalom: Tüdős S. Kinga: Erdélyi védőrendszerek a XV-XVIII. században. Háromszéki templomvárak. Budapest, 1995. Püski Kiadó. p. 131. (szöveg) (Xántus János, 1980.; Várady József, 1983.; Bíró József, 1988.)

Kászonaltíz (Csík) Plaiesii de Jos (Harghita)

A Kászonfeltízzel egybeépült Kászonaltíz római katolikus temploma a románkori helyén 1466-ban épült gótikus stílusban. Bástyás erődfal veszi körül. A templomot 1938-1942-ig átépítették, de az a szentélyét és a tornyát nem érintette. A templom tornyának déli falán napóra van. A napóra magasan a harangnyílás alatti párkány alatt van. Két félkörív közötti számsor és a középpontban egy árnyékvető pálca alkotja. 1988-ban a templomot felújították és újra festették a homlokzatokkal együtt a napórát is. (Bíró József, 1989.)

Kézdialmás (Háromszék) Mereni (Covasna)

A községtől nyugati irányban emelkedő, Szent Mihály-hegyi római katolikus templom elődje egy román stílusú templom lehetett. Ezt először 1510 körül gótikus, majd 1776-1777-ben barokk stílusban átépítették. A szép épületegyüttest lőréses várfal övezi, védőtornyokkal ellátva. A templomot az almásiak és a lemhényiek közösen használták, később mindegyik falu külön templomot épített magának lenn a falujában (az almásiak 1983-ban). A régi, Szent Mihály tiszteletére szentelt barokk templomot csak jelentősebb egyházi események, búcsúk és temetések idején használják. A templom tornyán napóra van (Kónya Ádám, 1980.; Xántus János, 1980.)

Kézdimartonfalva (Háromszék) Martineni (Covasna)

A falunak már a 13. században volt temploma. A mai református templom elődje 15. századi eredetű. 1754-ben átépítették barokk stílusban. 1824-os bővítetésekor kapta mai formáját. Belül gyönyörű kazettás mennyezete van. Címe: Strada Principala nr. 42. A templom déli homlokzata elé épült kis bejárati építmény felső timpanonjában napóra van. A napóra teljesen kitölti a derékszögű háromszög alakú részt. A számlap két negyedköríve között vannak a római óraszámok. A vakolat és a festés kopottsága miatt bizonytalanok az óraszámok, talán VIII-XII-V. Az árnyékvető pálca az égi pólusra irányul. (Xántus János, 1980.; Várady József, 1984.; Bíró József, 1986.)

Kézdiszentlélek (Háromszék) Sánzieni (Covasna)

A római katolikus templom elődje egy 13. századi román stílusú templom lehetett. 1401-ben ugyanitt épült egy újabb templom, amelyet a 15. század második felében átépítettek. 1622-ben és 1773-ban újra átépítették. A Szentlélek tiszteletére szentelt templomot tornyokkal ellátott erődfal veszi körül. A templom déli falának bal oldalán napóra van, két támpillér között. A fehér felületre sötét festékkel rajzolták. Egy fekvő téglalap alakú mezőben futnak szét az óravonalak. A keretezésben vannak az arab óraszámok: 7-12-5. A napóra felett felirat. ERECTUM ANNO: 1401. REAEDIFICATUM: 1622 – ami a templom építését és az újjáépítést jelzi. A napóra alatt felirat: RENOVATUM ANNIS: 1701, 1773, 1834, 1892, 1931, 1969, 1979, 1986, 1997 – a felújítások éveit mutatják. A napórát és a feliratokat minden egyes felújításkor újrafestették, kibővítve a legutóbbi évszámmal. Történt olyan újjáfestés, hogy az óravonalak eltűntek, de legutóbb ismét kifestették a vonalaikat. A napóra árnyékvető pálcája néha hiányzik. Néha pótolják, ilyenkor a vasrúd a pólusra irányul. Irodalom: Tüdős S. Kinga: Erdélyi védőrendszerek a XV-XVIII. században. Háromszéki templomvárak. Budapest, 1995. Püski Kiadó. p. 138. (képpel) (Xántus János, 1980.; Ötvös Barna, 1983., 1985.; Bíró József, 1986.; Ötvös Sándor, 1987.; Keszthelyi Sándor, 1987.)

Kilyénfalva (Csík) Chileni (Harghita)

A Gyergyóújfaluval összeépült Kilyénfalva római katolikus temploma 1758-1761-ig épült, 1786-ban Mária Magdolna tiszteletére szentelték, 1831-ben megújították. A templom déli falának jobb oldalán napóra van 4-4,5 méter magasban. Egy napóra van, de két falsíkra esik a számlapja. A vakolt és világosra festett falra festett óraszámok két negyed körívben vannak. VIII-XII-III római számozás úgy, hogy a VIII, IX, X, XI, XI a délnyugatibb, míg a XII-I-II-III a délkeletibb falsíkra esnek. Az árnyékvető pálca éppen a falsíkok találkozási élére esik. A kis körben lévő vaspálca a pólusra mutat, a pálca végén kis gomb van. (Bíró József, 1984., 1985., 1986.; Elekes Pál, 1985.; Puskás Katalin, 1993.)

Kolozsvár (Kolozs) Cluj-Napoca (Cluj)

A kolozsmonostori Kálvária-templom helyén már a 10. században település volt és ennek legkorábbi templomát (egy kívül kör alaprajzú, belül hatkaréjos rotundát) ásatás tárta fel. A 11. századtól bencés apátság létesült itt, egy (utólagos) oklevél az 1063-as évet írja templomának építési idejére. Erdély legfontosabb hiteleshelye működött az apátságban. A 12/13-dik század fordulóján háromhajós bazilika épült ezen a helyen Szűz Mária tiszteletére szentelve. Szentélye a 15. század második felében épült újjá gótikus stílusban. A benedekrendiek 1556-ig használták, utána 1579-1588-ig a jezsuitáké. A vallási harcok idején a templom többször leégett. Az 1658-1661-es török-tatár betörések pusztításai olyan nagyok voltak, hogy a romos templom előbb magtár, majd „kőbánya” lett: köveit széthordták. Csak a gótikus szentély maradt meg, azt kápolnaként használták. Végül, 1895-1896-ban épült újjá a templom úgy, hogy a régi szentélyhez új templomhajót kapott. Kolozsmonostor 1895-ig külön község volt, akkor csatolták Kolozsvárhoz. A római katolikus egyház 1924-ben 25 évre bérbe adta a templomot a görögkatolikus egyháznak. 1948-ban állami határozattal a görögkatolikus ingatlanokat a román ortodox egyháznak ítélték. 1994-ben visszakerült a római katolikus egyházhoz, amely 1997-ben újjászentelte. Ekkoriban a műemlékvédelem felújította a templomot, melyért Europa Nostra díjat kapott. Az épület a főtértől nyugati irányban kiinduló út folytatásaként a Monostori u. 12. (Strada Manastur nr. 12.) alatt található.

A gótikus szentély déli falán gótikus napóra van. A szentély nyers kőfalának bal oldalába helyezték el, a három gótikus ablaktól balra, az ablakmellvéd magasságába, 3-4 méter magasra. A napórát egyetlen kőtömbre faragták és vésték. Ezt a követ utólag illeszthették be a falba, mert a kőtömb más méretű (nagyobb) és más anyagú (világosabb, krémsárga-sárgás színű) mint a környezete. A 70 centiméter széles és 50 centiméter magas napóra sík felületébe vésték a kettős félkörívet, és az egy pontból szétsugárzó egyenlőközű óraosztásokat. Balra és jobbra is 6-6 szektort látunk, azaz a napóra 12 órán át mutatta az időt. A két félkör és az óravonalak finom vonalai által kimetszett mezőkbe kerültek az óraszámok. Mélyebbre vésett, igen régi, középkori stílusú római számok sora: VII-VIII-IX-X-XI-XII balra és I-II-III-IIII-V-VI jobbra. Az utolsó két számnál a kő felülete és a vésetek sérültek. A napóra felett egy rövid felirat. Mai szemmel nehezen olvasható és értelmezhető. A középkori latin írások tudós szakértői szerint ez latin kisbetűs gótikus miniszkula textúra, az 1400-as évek írásstílusa. A felirat bal oldalán “antonius” betűzhető ki. Antonius pedig az az Antal apát, aki 1424-1451-ig vezette az apátságot, és aki a napórát készíttethette. A felirat jobb oldala bizonytalanabb, talán “a o mxl” vagy “a o mil”. Ez az anno MXL vagy MIL egy évszámot rejt római számokból, de nem 1040 vagy 1049, hanem 1440 vagy 1449 értendő (a második szám kimaradt, a vésetben ott nagyobb hézag is látható). A napóra tömb felső élén kissé kiugró párkányt láthatunk, ennek esővédő vagy díszítő szerepe lehetett. Az árnyékvető rúd hiányzik, de helyét lyuk jelzi. Egyes időszakokban a pálcát pótolták, de (helytelenül) vízszintesen, ám újra és újra kiszakítják helyéről. A 15. századi napóra a korához képest jó állapotban van, bár látszik rajta, hogy régi.

Irodalom: Bíró Vencel: Ősi magyar emlék Kolozsmonostoron. = Pásztortűz 1929. (XV) pp. 534-536. (szöveggel); Az órák. A “Dávid F. Egylet” 1934. február 1-7. Kolozsvárt rendezett órakiállítás estélyén előadta Dr. Orient Gyula. Cluj – Kolozsvár, 1934. Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. pp. 1-20. (p. 5. szöveggel).;  Kelemen Lajos: Kolozsvár építészeti és művészeti emlékei. 1958. Közli: B. Nagy Margit: Művészettörténeti tanulmányok. II. köt. Bukarest, 1982. pp. 105-164. (szöveggel); Ódon Erdély. Művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk.: Sas Péter. Budapest, 1986. Magvető Kiadó. /Magyar Hírmondó,/ (I. köt. p. 163., II. köt. p. 277. szöveggel); Makay Dorottya: A kolozsmonostori Kálvária-templom helyreállítása. = Műemlékvédelem 1997. 3. sz. pp. 175-179. (p. 175., 177. szöveggel); Paradisum plantavit: bencés monostorok a középkori Magyarországon. Szerk.: Takács Imre. Pannonhalma. 2001. Pannonhalmi Bencés Főapátság. (p. 397. szöveggel). (Papp János, 1979.; Xántus János, 1980.; Sigmund Tamás, 1983.; Kocsis Antal, 1985.).

Kolozsvár (Kolozs) Cluj-Napoca (Cluj)

A Fő-tér (Piata Unirii) keleti oldalán lévő 31. számú ház a város legjelentősebb reneszánsz műemléke. Az épületet tulajdonosainak sorrendjében Wolphard-háznak vagy Kakas-háznak nevezték. A ház építését a humanista műveltségű, a bécsi és a bolognai egyetemen tanuló Adrianus Wolphard (1491-1544), Kolozsvár utolsó katolikus plébánosa kezdte olasz mesterekkel, 1534-tól 1541-ig. A tudós háztulajdonos Erdélyben Enyedi Adorjánként írta nevét. Maga is írt verseket, de maradandóbbnak bizonyult, hogy Janus Pannonius verseit összegyűjtötte és kinyomtatta. Az építést az (1533-1534 táján születhetett) unokaöccse és örököse, a város főbírája, Wolphard István folytatta 1579-1581-ig. Ő a bécsi és a wittenbergi egyetem hallgatója volt, jeles matematikusnak és asztrológusnak tartották, ami abban a korban azt jelentette, hogy a csillagászattal is foglalkozott. Gazdag könyvtárába sok csillagászati könyv is megvolt. Az 1577-es nagy üstököst nemcsak megfigyelte, hanem a jelenségből jóslatait is közzétette. Ő építette a ház udvari szárnyait, ő kezdte el a házban az állatövi csillagképekkel díszített terem kialakítását. Valószínűleg az 1585-1586 évi kolozsvári pestisjárvány áldozata lett. Halála után özvegye feleségül ment Zalánkeményi Kakas Istvánhoz (1560-1603), aki a bécsi, majd a padovai és a bolognai egyetemen tanult. Az erdélyi fejedelem titkára és külföldi követségekben járó diplomatája lett. Fogadta Londonban I. Erzsébet, Prágában II. Rudolf, Moszkvában Borisz Godunov, és eljutotta Perzsiába is. Ő 1590-1592-ig tovább bővítette a házat. Amikor az erdélyi fejedelem Kolozsváron járt, többnyire ebben a 12 szobával rendelkező házban szállt meg. Kakas István alakította ki (részben Wolphard István terveit követve) a földszinti “zodiákus-termet”, amelyet a 12 állatövi csillagképből 10 csillagkép ábrázolásai díszítettek (2 további csillagkép – a Vízöntő és a Nyilas – az emeletre került). A plasztikus faragványok előképei valószínűleg Johannes Honterus 1532-ben készült csillagtérképei lehettek. A Wolphard-Kakas-házat az 1890-es években az Erdélyi Bank vásárolta meg az ingatlant és az tér felöli részen felépítette a jelenleg is látható négyemeletes épületet. Az udvari szárny megmaradt. A reneszánsz kori faragott feliratos köveket vagy kőtárba vitték, vagy a mai épületbe beépítették. 1994-ben a Dacia Felix Bank vette meg a házat.

A ház belső udvarának déli falán egy napóra található. Ez az első emelet ablakai között van a falba építve, jól megközelíthetően az udvari függőfolyosóról. Reneszánsz kőkeret szegélyei (felül és alul tagozott párkányok, kétoldalt kis féloszlopok) határolják. A napórát egy 211 centiméter széles és 73 centiméter magas fekvő téglalap alakú vörösmárvány lapra szerkesztették, ezen belül a félkör alakú számlap csak 70 centiméter sugarú. A csiszolt felületen a sugaras óravonalak pontosan szerkesztettek, nem egyenlő közűek. Az óravonalak mellé arab számsort véstek: 6-12-6. Közöttük a félórákat is jelölték kis körökkel. Az eredeti reneszánsz kori napóra vésett vonalait később sötét festékkel próbálták kihangsúlyozni. A ferde árnyékvetője időszakosan hol van, hol nincs, néha csak letörött csonkját láthatjuk. Nagy valószínűséggel Wolphard István (mások szerint Kakas István) készíthette ezt a napórát. Így a elhelyezésének ideje 1579 és 1592 között eshet. A művészettörténeti és régészeti kutatás szerint ma is eredeti helyén áll.

Az épület és a napóra története meglepő módon folytatódott 2003 nyarán. Kovács András kolozsvári művészettörténész a Wolphard-Kakas-házban falkutatást végezve a vakolat alatt, a jelenlegi napóra felett egy további eredeti helyzetű kőtömböt talált. A kőtömb 45 centiméter szélességű és 35 centiméter magasságú külső, déli oldalának közepén egy félgömb alakú bemélyedés volt. A félgömb 24 centiméteres átmérőjű belső felületén semmiféle vonalat vagy feliratot nem talált. A kőtömb közepe és a félgömb közepe is pontosan a jelenlegi (reneszánsz kori) napóra közepe és szimmetriatengelye felett volt. Ebből a helyzetből feltehető, hogy a két alkotásnak köze volt egymáshoz: vagy egyszerre, vagy egymással kapcsolatban készítették. Egyrészt gondolhatunk arra, hogy ilyen alakúak voltak az ókori szkáfosz napórák, amelyet az ókorban a görögök alapján a rómaiak alkalmaztak – és amelyet az ókori tudáshoz visszanyúló reneszánsz gondolkodás ismerhetett és alkalmazhatott. Az ókori napórák lehettek negyedgömb (felülről vagy alulról nyitottan elhelyezve) vagy félgömb alakúak, ahol a nyitott rész függőleges helyzetű volt és dél felé nézett. Az ilyen napórák pontosan visszaképezték a körülöttünk forgó égboltot és a Nap járását – így alkalmasak lehettek egy sík számlapú napóra pontosítására. A kolozsvári is lehetett ilyen. Annak az oka, hogy miért nem látni itt bekarcolt óravonalakat, éves napjárást mutató görbéket, árnyékvetőt – lehet az, hogy ez egy félkész napóra, amelyet félbehagytak, levakoltak és helyette alá készült a ma is látható. Lehet, hogy külön elkészítették egy íves fémlemezre a szkáfosz napóra szükséges osztásait, számozásait, vonalait, amelyet behelyeztek a kőtömbbe faragott félgömb fészekbe. Utóbb ez a napóra – kis átmérője miatt – nem bizonyult pontosnak, helyette alá egy nagyobb napórát tettek – vagy a nagyobb napóra elegendőnek bizonyult – és akkor a fémlemezt kivették és a félgömböt bevakolták. Másrészt gondolhatunk holdórára, azaz holdfázist mutató szerkezetre. A téglalap alakú napóra nappal (napos időben) mutatta az időt. A fölé helyezett holdóra folyamatosan (napszaktól és időjárástól függetlenül) mutathatta a Hold pillanatnyi fázisát. Ennek egyszerű szerkezete volt: egy – egyik félgömbjét világosra, a másik félgömbjét sötétre festett – gömb, amely függőleges tengely körül forgatható volt. A holdórák egy hónapos forgásidővel történő forgatását máshol mechanikus óraszerkezettel biztosították. A kolozsvárinál ilyesminek sem a fal belsejében, sem mögötte nincs semmi nyoma. Magánház lévén, az időszakonkénti kézzel való forgatás elképzelhető, ezzel is szemlélni és szemléltetni lehetett a Hold égi fázisait. Avagy itt is egy tervezett és félig elkészített szerkezetről van szó. Valamennyi elképzelést magyaráz: a csillagászkodó Wolphard István hirtelen halála és az elképzeléseit csak részben megvalósító Kakas István tevékenysége.

Irodalom: Az órák. A “Dávid F. Egylet” 1934. február 1-7. Kolozsvárt rendezett órakiállítás estélyén előadta Dr. Orient Gyula. Cluj – Kolozsvár, 1934. Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. pp. 1-20. (pp. 5-6., képpel).; Kovács András: A humanista plébános, az asztrológus főbíró és a fejedelmi diplomata háza. = Korunk. 3. 17. 2006. 10. sz. pp. 11-21. (szöveggel). (Xántus János, 1980.; Sigmund Tamás, 1983. 1984.; Kocsis Antal, 1985.; Kovács András, 2003.; Szenkovits Ferenc, 2004.; Keszthelyi Sándor, 2004.)

Kolozsvár (Kolozs) Cluj-Napoca (Cluj)

A belvárostól északnyugatra levő Rosetti u. 19. számú épület (Strada C. A. Rosetti nr. 19.) Pávai György tanár lakóháza. 1977-ben épült. A ház déli falán napóra van. A napóra kőlapba karcolt és festett. Két félkörív között sorakoznak a római óraszámok: VI-XII-VI. Árnyékvetője ferde szögben áll. A napóra felett színes sugaras napkorong van. A napóra alatt 1977-es évszám jelöli az épület és a napóra készítésének évét. A tulajdonos által készített napórától balra, egy álló téglalapban egy 29-es szám, egy Kos-ábrázolás és egy 27-es szám van. Ez rejti Pávai György születési idejét: 1929. március 27-ét. (Sigmund Tamás, 1984.).

Kolozsvár (Kolozs) Cluj-Napoca (Cluj)

A Kolozsvári Botanikus Kert 14 hektáron terül el, benne több mint 10000 növény él, a föld minden tájáról. Mikó Imre a 19. század végén adományozta az Erdélyi Múzeum Egyletnek a területet és a 20. század elején Richter Aladár vezetésével működött a Füvészkert. 1920-tól Alexandru Borza professzor igazgatása alatt fejlődött ki a botanikus kert, mai elnevezését is róla kapta (Gradina Botanica “Alexandru Borza”). Jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetemhez tartozó intézmény. A belvárostól délre van, bejáratának címe: Republicii (korábban: Majális) utca 42. Déli szomszédságában van a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemi Csillagvizsgáló.

A kertben egy 1 tonnás, durván megmunkált, hasáb alakú régi kőtömb áll. A hasáb felső részére egy fényesre csiszolt gránit kőlapot helyeztek vízszintesen (ez a kolozsvári SC Granimar SRL jóvoltából készült). Ennek közepére került vízszintesen az a nyolcszögletű rézlap, amely a horizontális napóra számlapja. A rézlapot a kőlaphoz 8 rézcsavar rögzíti. Precízen szerkesztett koncentrikus köröket véstek a számlapba, szám szerint 11-et. Legbelül az égtájak, kívül az órabeosztások sorakoznak, de a félórás és negyedórás beosztások is jelölve vannak. Római óraszámok: VI-XII-VII. A déli irány felé egy időegyenleti grafikont véstek, ennek felirata: “ECUATIA TIMPULUI”. A számlap közepén helyezték el a ferde réz árnyékvetőt, amelynek éle az északi pólusra irányul és ezt a dőlésszöget egy íves támaszték rögzíti. Az árnyékvetőtől a 12 óra felé egy csík irányul, rajta angol nyelvű felirat: “SOLAR NOON” ez jelöli a napórai delet. Az északi peremnél felirat: “2009 – ANUL MONDIAL AL ASTRONOMIEI”. A déli peremnél felirat: “Sponsor CLUBUL ROTARY SAMUS CLUJ-NAPOCA”. Középen felirat: “CLUJ-NAPOCA  46 45′ 47″ N  23 35′ 07″ E”. A sárgaréz napórát az angliai Merlin Design cég (Bristol) készítette. A nyugati irány felé két kis magyarázó tábla van ezekkel a feliratokkal: “CADRAN SOLAR” és “Universitatea “BABES-BOLYAI” 1919-2009 Profesorii de fizica din Judetul Cluj”. A táblákat a kolozsvári Pretext cég alkotta. A kőtömb déli oldalának függőleges síkján egy másik, egy vertikális napóra is van. Árnyékvetője hiányzik. Számlapja félkör alakú. Középen egy napkorongból sugárzanak szét az óravonalak, amelyek a félkör külső ívén sorakoznak, Római óraszámozása van: VI-XII-XVIII. Az új napóra a kolozsvári fizikatanárok kezdeményezésére és a helyi Rotary Klub támogatásával 2009-ben, a Csillagászat Nemzetközi Évében, annak mintegy lezárásaként kapott helyet a botanikus kertben. Avatása a téli napfordulóhoz és a karácsonyhoz közel eső napon: 2009. december 18-án volt. A napórát annak tiszteletére leplezték le, hogy 400 éve fordította távcsövét az ég felé Galileo Galilei, hogy 90 éve alapították a Babes-Bolyai Egyetemet és hogy 40 év telt el az Apollo-program első holdraszállása óta. (Csillik Iharka, 2010.; Csukás Mátyás, 2010.)

Kóstelek (Csík) Cosnea (Bacau)

A falu korábban Csíkszépvíz (Csík) Frumaosa (Harghita) része volt közigazgatóságilag, 1952-től Ágas (Bákó) Agas (Bacau) településhez csatolták. A kósteleki római katolikus templom a 19. század végén épült, azóta többször javították. A templom déli falán napóra van, a földtől 2-4 méterre. Az árnyékvető pálca pólusra mutató. Az óraszámok arab számokkal vannak: 9-12-4. Keresztben három vonal: a felső ív a téli napfordulókor, a középső egyenes a napéjegyenlőségekkor, az alsó ív a nyári napfordulókor mutatja a Nap napi menetét. A napórát az állatövi csillagképek jelei veszik körbe. Az 1972-es évszám a készítés idejét, az SB jelölés a napóra tervezőjének és készítőjének nevét – Sebestyén Benjamint jelzi. (Xántus János, 1980.; Bíró József, 1985.)

Magyargyerőmonostor (Kolozs) Manastireni (Cluj)

A település templomát 1196-ban kezdték építeni. 1250 körül újjáépült. A Gyerő (Gyerőffy) család nemzetiségi monostortemplomaként kezdetben a ciszterci, majd a bencés rend apátsági temploma volt. 1330-tól önálló plébániatemplom lett. 1442-ben új hajót és szentélyt építettek gótikus stílusban. Eleinte két nyugati tornya volt, de statikai okból egyiket lebontották, így ma csak egyetlen 40 méter magasságú tornyát láthatjuk négy kis fiatoronnyal. A templomot várfallal körítették. A 16. században a falu és a templom reformátussá lett. Belül festett fakazetták és kék-fehér varottasok díszítik a templomot. Egy napórát láthatunk a déli falon 6 méter magasban. Egy negyedkörcikk alakú területben futnak sugárirányban az óravonalak, 8-12-5 arab óraszámozással, köztük félórás osztásokkal. A kör külső sugara 1,2 méteres. Az árnyékvető (nem helyesen) vízszintes helyzetű. Itt korábban egy félköríves napóra volt. Újrakészítése 1980 körül úgy történt, hogy a frissen festett fal mellé épített állványra egy napsütéses napon felkapaszkodott minden egész órában a lelkész és odajelölte a pálca árnyékának helyzetét. A napóra körül bájos, érdekes és igen régi szobrokat láthatunk falfülkékbe helyezve. A napórától balra Szent György és a sárkány, alatta két fekvő oroszlán, a napórától jobbra a két kígyót szoptató, vastag hajfonatú, madártestű női alak, a “Madárleány” van. A szobrok a tatárjárás előtti templomból valók és 1936 óta láthatók itt. Irodalom: Dercsényi Dezső: Románkori építészet Magyarországon. Budapest, 1972. 94. kép.; Antos Árpád: Barangolások Erdélyben. 20. = Hetedhéthatár 8. 2004. aug. 6. 16. sz. p. 12. (szöveg).; Rezsabek Nándor: Napórák árnyékában. = Stáció 3. 2008. aug-szept. 4. sz. p. 25. (kép) (Xántus János, 1980.; Spányi Péter, 1981.; Keszthelyi Sándor, 2010.)

Magyarigen (Alsó-Fehér) Ighiu (Alba)

A gótikus eredetű református templomát 1781-1783-ban későbarokk stílusban újjáépítették. A templomon napóra van. A templom is és a napóra is rossz állapotú. (Pop Péter, 2002.)

Maroscsesztve (Alsó-Fehér) Cisteiu de Mures (Alba)

A Mikes-kastély a 19. században, klasszicista stílusban épült. A kastély délnyugati falán napóra van. A fekvő téglalap alakú mezőben van a számlap a vakolt, simított, fehérre festett felületen. Római óraszámozása két körív között sorakozik. Egyes vakolatrészek leválása a számsort és az óravonalakat megbontotta. Az árnyékvető fémrúdja az égi pólus felé mutat. A pálca felső részét sugaras napkorong veszi körül. (Pop Péter, 1985., 1986.)

Máramarossziget (Máramaros) Sighetu Marmatiei (Maramures)

A főtéri római katolikus templom főbejárata felett napóra van. Címe: Piaţa Libertăţii nr. 15-19. A barokk stílusú piarista templom 1730-ban épült. A templom kapuja felett és egy ablaka alatt egy fekvő kosáríves mezőben van a napóra. Barokkos szalagdíszben vannak a római számok: VI-XII-VI. A pálca egy sugarakkal övezett háromszögbe (isten-szeme motívum) van helyezve. (Lakatos Lajos, 1985.; Várady Zsolt, 1987.). Képe alább van.

Nagygalambfalva (Udvarhely) Porumbenii Mari (Hargitha)

A falu közepén, dombon álló református templomának mai címe: Templomszeg utca 180. szám. A templom 13-14. századi eredetű. A 14-15. században gótikusan átépítették. Erődített kerítőfal övezi. A négyemeletes templomtorony alsó része keskeny, lőrésszerű nyílásokkal és támpillérekkel van ellátva. A torony déli oldalának közepén napóra van. Egyszerű, két félkörív közötti IX-XII-IV római óraszámozás. A napóra a vakolt és fehérre meszelt felületre van festve. Középen egy körbe illesztett árnyékvető, amely (helytelenül) vízszintesen áll. Irodalom: Kováts J. István szerk.: Magyar református templomok. 2. köt. Budapest, 1942. Athenaeum Kiadó (képpel). (Kováts J. István, 1942.; Keszthelyi Sándor, 1983.; Varga András, 1984.; Fazakas Enikő, 1984.; Elekes Pál, 1985.; Bíró József, 1986.)

Nagygalambfalva (Udvarhely) Porumbenii Mari (Hargitha)

A falu másik, román ortodox temploma a 412. házszám alatt található. Ez 1787-ben készült el és Szent Miklós tiszteletére szentelték. Alacsony kőfal övezi. Ennek a templomnak a déli falán napóra van körülbelül 4 m magasban. A vakolatra festett napóra 7-12-7 arab óraszámozású. Az óraszámokon sugarasan áthaladó óravonalak vannak, melyek egy negyed körívet alkotnak. Középen egy árnyékvető, amely (helytelenül) vízszintesen áll. A napóra a főút mellett van, az utcáról jól látható. (Varga András, 1985.; Fazakas Enikő, 1985.; Bíró József, 1987.)

Nagykároly (Szatmár) Carei (Satu Mare)

A város egyik középiskolájának földrajzi gyakorlókertjében egy horizontális napóra van. Egy nagy virágágyás közepén fekszik a földön. Kör alakú, X-XII-III római óraszámozású, az árnyékvetője éle pólusra mutató. Benedek Zoltán tanár tervezte és készíttette 1960 előtt. A földrajzi gyakorlókertben más eszközöket is elhelyeztek a tanítás szolgálatára, például a napórától északra egy gnómont. Irodalom: Benedek Zoltán: A földrajzi gyakorlótér a gyakorlati földrajzoktatás fontos segédeszköze. = Földrajz Tanítása 1960. 5. sz. pp. 29-31. (rajzzal); Tóth Aurél: A földrajzi gyakorlótér. Budapest, 1974. Tankönyvkiadó. p. 4., 14-15. (rajzzal). (Keszthelyi Sándor, 1992.)

Nagykend (Kis-Küküllő) Chendu Mare (Mures)

A református templom déli falán napóra van, a déli ajtótól jobbra, a templomhajó jobb felső sarkában. Két kör között sorakoznak a római számok: VII-XII-V, az oda vezető óravonalakkal. Az árnyékvető pólusra mutat. A templom (előzmények után) az 1790-es bővítéssel nyerte mai alakját. (Várady József, 1984.)

Nagyszeben (Szeben) Sibiu (Sibiu)

A történelmi belváros közepén (Piata Huet) álló középkori (12. századi előzmények után 1424 és 1520 között épült háromhajós gótikus stílusú) evangélikus székesegyház négyzetes tornyának falán napóra volt, amelynek számjegyei és vonalai talán még ma is látszanak. A hétszintes torony magassága 73,34 méter. 1488-ban készült el. Az 1561-ben készített napóra igen precíz volt, nemcsak óraosztásai voltak, hanem a hónapok és az állatövi csillagképek leolvasására is alkalmas volt. Többször renoválták, de idővel a toronyra helyezett mechanikus óraszerkezetek vették át szerepét. “a szél, a víz, a hó alaposan megviselte, bár számjegyei, vonalai még jól leolvashatók” – közlik 1980-ban. (Hunfalvy János – Rohbock Lajos, 1864.; Johann Wolf, 1883.; Forster Gyula – Gerecze Péter, 1906.; Binder Pál, 1980.; Xántus János, 1980.)

Odvas (Arad) Odvos (Arad)

A falu nyugati szélén, a főút északi oldalán álló Konopi-kastély a 19. század elején épült klasszicista stílusban. A kastélytól nyugatra, a parkban, egy templom méretű kápolna áll. Ennek déli falán az ajtó felett napóra van. A vakolt fal sárgára van festve és ezen fekete római óraszámok sorakoznak negyedkörívesen: VIII-XII-V. Az épület és a napóra is kopott. Az árnyékvető rúd helyesen áll. (Keszthelyi Sándor, 2010.)

Pókakeresztúr (Maros-Torda) Pacureni (Mures)

A településen (valahol) napóra van. 1984-ben látható és fényképezhető volt. (Pakó György, 1984.)

Resicabánya (Krassó-Szörény) Resita (Caras-Severin)

A Kemence utca 13. szám alatt (Str. Furnalelor nr. 13.) egy kétszintes műemléképület áll. A 19. század végén épült és valamikor ebben működött a neves Pittner Iskola. Az utóbbi évtizedekben nem oktatási intézménynek, hanem szociális lakásoknak ad helyet. Az épület udvari, déli falán napóra van. Egy kör alakú mezőben van a számlap 100-110 fokos ívben. A 12-es óravonal van csak függőlegesen húzva, attól balra 4, jobbra 5 óraosztás van. Az egészórás osztáson belül félórás, még beljebb negyedórás a beosztás. A napóra árnyékvetője hiányzik, de helyét lyuk jelzi a kör közepétől kissé feljebb. (Keszthelyi Sándor, 2010.).

Segesvár (Nagy-Küküllő) Sighisoara (Mures)

Napóra van a segesvári selyemszövöde délnyugati falán. Egy körbe helyezett, pólusra mutató árnyékvetővel és körbefutó római számozással. A napóra fényképe megjelent az „Előre” című napilap 1988. máj. 6-i számában. (Bíró József, 1988.)

Szamosújvár (Szolnok-Doboka) Gherla (Cluj).

Az örmény szertartású katolikus főtemplom barokk stílusban épült 1748 és 1759 között. Mai címe: Strada Stefan cel Mare, nr. 5. A templom magas tornyával átellenes oldalon, a félköríves szentély déli oldalán: egy napóra van. Egy függőlegesen húzódó és kiemelkedő falmező szélességét foglalja el. 4-5 méter magasban van. A napóra számlapja egy 1,2 méter széles és 1 méter magas lap, amelyre karcolták a sugarasan szétfutó óravonalakat és a félórás vonalakat is. A külső sávban vannak az egész órák számozva, arab számokkal: 6-12-6. A napórának helyesen, pólusra mutatóan állt az árnyékvetője, egy alsó kitámasztóval. Mindkettőt csonkították, ezért a kitámasztás szerep nélkül maradt, és a pálca vízszintesen helytelen lett. (Xántus János, 1980.; Várady József, 1984.; Sigmund Tamás, 1985.)

Szamosújvár (Szolnok-Doboka) Gherla (Cluj)

Sebestyén Benjamin lakóházának déli falán egy precízen szerkesztett napóra van egy kör alakú mezőben. A számlap óravonalai arab számozásúak. Egy felső íves vonal a téli napfordulókor, egy középső egyenes vonal a napéjegyenlőségekkor, egy alsó íves vonal a nyári napfordulókor mutatja a Nap aznapi útját. Körben az állatövi csillagképek jelzései. Az árnyékvető a pólusra mutat. A pálca alatt két felirat: SB (Sebestyén Benjamint, a készítő nevét jelöli) és 1976. 5. 7. (a készítés évét, hónapját és napját jelzi). (Xántus János, 1980.)

Szászrégen (Maros-Torda) Reghin (Mures)

A középkorban, 1330-ban Mária tiszteletére épült, utóbb evangélikus templom déli falán napóra van. A templom címe: Strada Calarasi Nr. 1. A napóra a keresztház két gótikus stílusú ablaka közötti támpillér déli oldalán van. Félmagasan, a támpillér beugrásának párkánya alatti részt foglalja el. A napóra 7-12-3 arab számozású (a 4-es szám helye rongált), 1630-as évszámmal ellátott, vaspálcája (hibásan) vízszintes. A napóra a faragott kőre van festve, fekete festékkel. A pálca biztosan nem eredeti, a számlap is változhatott a későbbi felújítások során. (Bíró József, 1987.)

Székelyderzs (Udvarhely) Darjiu (Harghita)

A falu középkori temploma a 13-14. században és a 15-16. század fordulóján épült két szakaszban. Benn a templomban a Szent László mondakört ábrázoló középkori falfestmények vannak 1419-ből. Az unitárius templomot erős erődfallal és bástyákkal vették körül 1605 után. Napóra van a délnyugati sarokbástya külső, bejárattól jobbra eső, déli falán. A napóra 6-12-6 arab számsora két félkörív között van. Jelenlegi árnyékvetője (hibásan) vízszintesen áll. Van a fal szegletén egy 1622-es évszám (A. D. 1622.), de annak nincs a napórához köze, mert sokkal lejjebb és balra van. Az évszám kőbe vésett, míg a napóra egy levakolt és fehérre meszelt felületre van festve. (Dávid László, 1981.; Szász Mária, 1982.; Kenderesi Alajos, 1983.; Köllő József, 1985.; Bíró József, 1985.; Elekes Pál, 1985., 1986.). Képe alább van.

Székelyudvarhely (Udvarhely) Odorheiu Secuiesc (Harghita)

A főtértől délre, a Szent Miklós-hegyen álló, mai alakját 1787-1793-ig elnyert római katolikus plébániatemplom (címe: Budai Nagy Antal utca 34-36 sz.) közelében napórák vannak. A templom mellett, annak bejáratától balra fekszik az 1651 táján épült esperesi lak (korábban a jezsuiták rendháza). Utóbbinak a templom felé eső és a túloldali falain egy-egy régi és szép fali napóra van az emeleti ablakok között. A pontosan szerkesztett, vakolatra festett napórák közül az egyik a keleti, másik a nyugati falon van. A templom felé eső, nyugati napórás fal szemlélését fák lombjai nehezítik. A túloldali, keleti fal az északkeleti gazdasági bejáraton belépve akadálytalanul fényképezhető. A napórák egyszerre készülhettek és azonos tervező és kivitelező kezének munkái. A pálca végén lévő gomb veti az árnyékot a falra. 5-6 méter magasan vannak és 2,5 x 3,5 méter méretűek. A számlapon nagyjából függőlegesen az óraosztások vannak, római számozással, a félórákat is jelezve. A délelőtti V-XI-ig, a délutáni I-VII-ig kapott óraszámokat. Az óraosztásokra nagyjából merőleges három vonal: a téli napforduló, a napéjegyenlőség és a nyári napforduló idején mutatja a Nap árnyékának vonulását. Belül egyes állatövi csillagképek jelzései. Kívül díszes szalagok között feliratok latinul és magyarul. A szöveg egyes betűi színesre vannak festve, melyek latin számokként értelmezve és összeadva évszámokat (1689., 1728., 1832.) jelentenek. (Mátéffy Béla, 1980.; Xántus János, 1980.; Elekes Pál, 1984., 1985.; Bíró József, 1985., 1986.; Nemes Győző, 1985.; Varga András, 1985.; Fazakas Enikő, 1985.; Keszthelyi Sándor, 2010.)

Székelyudvarhely (Udvarhely) Odorheiu Secuiesc (Harghita)

A főtér nyugati oldalán, a volt református kollégium, utóbb Pedagógiai Szaklíceum, ma Benedek Elek Tanítóképző épületén napóra van a délkelet felé néző oldalon. Az utcáról nem látható, de az iskola főbejáratáig és balra haladva könnyen észrevehető. A napóra magasan, a tetőzet oromfalának trapéz alakú díszes mezőjétől lefelé és balra van egy fekvő téglalapban. A negyedik szint magasságában van, mérete: 3,5 x 2,5 méteres. Sugaras Nap-arcból kinyúló (vízszintes) pálca alatt körívesen elhelyezett római számok: IV-XII-III. A napórától balra 1911-es jobbra 1912-es évszám. Ezek jelzik az épületrésznek az 1911-1912-es tanévben befejezett építkezését, habár a végleges avatás 1913. szept. 10-én volt. Az épületet Magyar Vilmos építész tervezte. (Mátéffy Béla, 1980.; Xántus János, 1980.; Elekes Pál, 1984.; Várady József, 1984.; Bíró József, 1985.; Varga András, 1985.; Fazakas Enikő, 1985.; Nemes Győző, 1985.; Keszthelyi Sándor, 2010.)

Szilágynagyfalu (Szilágy) Nusfalau (Salaj)

A település református temploma 1450 és 1480 között épült. Címe: Petőfi Sándor u. 19. Falán napóra van. (Szentes B. Lajos, 1985.)

Torda (Torda-Aranyos) Turda (Cluj)

A Tordán belüli Újtorda várfallal övezett református templomának szép gótikus hajója és szentélye van. Egységes formáját az 1500-as évek elején kapta (a szentély egyik támpillérén egy 1504-es évszám olvasható). Nyugati tornyának alsó kétharmad része ugyancsak gótikus. A torony felső része és sisakja barokk kori, 1782-es. A torony déli falán, a toronyórától és a harangablaktól balra: egy napóra van. Négyzet alakú mezőben foglal helyet a számlap. A sugarasan szétfutó óravonalak végén, a külső keretben vannak az óraszámok. Az árnyékvető pálca (helytelenül) vízszintesen áll. A templom mai címe: Strada Basarabiei nr. 10. Irodalom: Orbán Balázs: Torda város és környéke. Budapest, 1889. p. 370. (rajzzal); hasonmás kiadás, Budapest, 1984. Helikon Kiadó. (Várady József, 1984.)

Tövis (Alsó-Fehér) Teius (Alba)

A Gyulafehérvár-Nagyenyed főút kettészeli a települést, amelynek két középkori gótikus stílusú temploma van. A főúttól keletre álló református templomon (Strada Clujului nr. 17.) nincs napóra. A főúttól nyugatra lévő katolikus templomon viszont találunk napórát. Ez a Hunyadi János utcában van (Str. Iancu de Hunedoara nr. 30.). Itt állt egy 13. századi román stílusú templom. Ezt az 1442-es marosszentimrei csata emlékére újjáépítette Hunyadi János, így 1449-re elnyerte ma is látható gótikus alakját. 1455 decemberében még maga Kapisztrán Szent János is járt itt. A templom északi falához kolostort is építettek az obszerváns ferenceseknek. 1556-ban a ferenceseknek el kellet hagyni Tövist. 1603-ben az elhagyott templom és a kolostor romossá vált. 1701-ben újjáépült a templom. 1703-tól a kolostort pálosok gondjaira bízták, amelyek rendjük feloszlatásáig használtak.

A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplom déli falának jobb oldalán régi napórát láthatunk: nem is egy, hanem – egymástól 3 méterre – két napóra van itt, az egymással szomszédos gótikus támpilléreken! A balra lévő napóra alsó széle 1,8 méter magasan van. A támpillér 64 centiméteres szélességével azonos szélességű és 60 centiméter magasságú. Csaknem négyzet alakú. A számlap vékony karcolásokkal, finom vonásokkal van a kőtömb oldalára vésve. Külső keretek között sorakoznak a középkori stílusú arab számok: 6-7-8-9-10-11-12-1-2-3-4-5-6. Az óravonalak jelölve a felső középpont felé összetartóan. A napórán évszám vagy felirat nincs, és nem is volt. A jobbra lévő napóra alsó széle 2 méter magasan van. A támpillér 64 centiméteres szélességével azonos szélességű és 52 centiméter magasságú. Fekvő téglalap alakú. A számlap vastagabb vésésekkel, mélyebben van a kőtömb oldalára készítve. Külső keretek között sorakoznak a középkori stílusú arab számok: 8-9-10-11-12-1-2-3. A 8-as előtti és a 3-as utáni számoknak is megvan a helyük, de ha voltak is, mára nagyon gyengévé koptak. Az óravonalaknak csak a keretben lévő szakasza jelölt. A napóra közepén egy évszám van, a régi számokból nagyon valószínű az 1.5.3.5 olvasható ki. Ez jelentheti a napóra 1535-ös készítési idejét. A napóra felső részére egy feliratot véstek. A 8-10 betűből álló írás nem értelmezhető. Valószínűleg latin nagybetűk alkotják. A balra eső támpillér külső oldala a templom déli falával párhuzamos. A jobbra eső támpillér már a sokszögzáródású szentély beforduló oldalán van, így ennek külső oldala 32 fokkal eltér a templom déli falától. Mindkét napóra eredeti árnyékvetője hiányzik. A helyükre tett és cementhabarccsal rögzített vékony (3 milliméter átmérőjű) drótok csak jelzésértékűek, azokat bárki tetszés szerinti irányba görbítheti. (Szabó Béla, 1980.; Xántus János, 1980.; Pop Péter, 1984.; Keszthelyi Sándor, 2010.).

Újradna (Beszterce-Naszód) Sant (Bistrita-Nasaud)

Az 1903-tól 1906-ig épült román ortodox templom három tornyos, két kisebb között egy magasabb tornya van. A középső torony déli homlokzatán, a bejárat felett napóra van. Egy kör alakú bemélyedésben van a számlap. Csak három arab számozása van: 9, 12, 3. A napóra árnyékvetője ferde. A templom újrafestéseikor a napóra is felújításra kerül. (Keresztes László, 1980.; Xántus János, 1980.)

Vajnafalva (Háromszék) Voinesti (Covasna)

A Kovásznával összeépült településben van a régi ortodox román templom, a Kovásznától távolabbi, felső részen. Címe. Covasna-Voinesti, Strada Eminescu Mihai nr. 17. A templom 1793-ban épült Szent Miklós tiszteletére. Tornyának déli oldalán napóra van a tetőgerinc magasságában. A világosra meszelt falra festett. Kettős félkörív között egészórás és félórás osztások. A külső ívén vannak a római számok: VI-XII-VI. Az árnyékvető rúd ferde. (Xántus János, 1980.; Bíró József, 1983.; Klotz József, 1985.)

Várhely (Hunyad) Sarmizegetusa (Hunedoara)

A rómaiak Dacia Kr. u. 106-ban történt meghódítása után a területén építették fel a tartományi fővárost. Ez Traianus császár neve után latinul az Ulpia Traiana vagy a Colonia Dacica, illetve dák nyelven a Sarmizegetusa nevet kapta. A rómaiak uralma 165 éven át tartott. A gazdag város a rómaiak Kr. u. 271-ben történt kivonulása után a népvándorlás viharainak esett áldozatul. Jóval később, a középkorban – a Hátszegtől 17 kilométerre délnyugatra fekvő község – a Várhely (Gredistye) néven települt újjá. A rommező ismert volt a történetírók előtt. Innen már Hunyadi János és Bethlen Gábor is vitt kőemlékeket palotáiba. A falu határában, a hegyoldalban tárták fel a római város romjait a 19. század elejétől kezdve. A rommező egy 600 x 540 méteres területen van, benne fórummal, amfiteátrummal. Az itt talált régészeti tárgyakat egy múzeumban mutatják be, amely az út túloldalán, a falu végén található.

A múzeumban egy kő napóra látható. A kiállított tárgy az eredeti napórának egy kis (25-30 %-nyi) töredéke, amelyet a restaurátorok teljessé kiegészítettek. A napóra szkáfosz típusú, amelyet az ókorban a görögök alapján a rómaiak alkalmaztak, és amely a Római Birodalomban elterjedt volt – habár Pannonia tartományban nem került elő ilyen és Dácia tartományban is csak ez az egyetlen eredeti példány. A napóra alakja negyed gömb (a gömböt a középpontján egy ferde síkkal és egy arra merőleges síkkal lemetszették). Átmérője 30 centiméter. A gömb homorú belső részébe vannak bekarcolva az óravonalak. Délelőtt 6 és délután 6 szektora van, azaz 12 órán át mutathatta az időt. Óraszámozása nincs. Az óravonalakra merőlegesen karcolt vonalak a napéjegyenlőségekkor és a napfordulókkor mutatták a Nap égi útját. A ferde kis árnyékvető pálca, amely felső ív közepében van: nem eredeti. A napóra kis kőtalapzaton áll. (Puskás Katalin, 1993.; Bartha Lajos, 1994.)

Vice (Beszterce-Naszód) Vita (Bistrita-Nasaud)

Az Apanagyfaluhoz tartozó településen valahol napóra van. 1980 előtt látták, írtak róla. (Xántus János, 1980.)

Vízakna (Alsó-Fehér) Ocna Sibiului (Sibiu).

Napóra az Eminescu utca 10. számú ház déli falán. A kétszintes épület 1910-ben épült fürdőháznak. Később állami lakásokat helyeztek el benne. A napóra árnyékvetője egy nagy sugaras napkorongban van. Alatta egy lándzsára tekert szalagon negyedkörívben római számozás, V-XII-IV. (Várady József, 1984.)

Zágon (Háromszék) Zagon (Covasna)

A Mikes-kastély barokk stílusban épült. 1690-től a Szentkereszty-családé lett. Napjainkban egészségügyi rendelő, orvosi lakás és szülészeti otthon működik benne. A kastély délnyugati falán napóra található. Két ablak között van. A római számozása (IX-XII-VIII) félkörívet alkot. Az 1960-as években végezett felújításkor a homlokzattal együtt a napóra számlapját is lefestették. Csak a ferde árnyékvető pálca maradt. Az idő múlásával a festék megkopott és lassan újra előtűntek a napóra óraszámai. (Kónya Ádám, 1958.; Xántus János, 1980.; Klotz Alajos, 1985.)

A napórák sorsa az, hogy valaki, valamikor elkészíti és bizonyos ideig mutatja az időt, persze a napfényes idők alatt – de jöhetnek borongósabb időszakok, amelyek alatt a napóra megkopik, elenyészik, eltűnik. Ha nem kerül elbontásra maga az egész épület, akkor esetleg ott lapulhat napóránk az újabb vakolat vagy festés alatt és valamikor újra előtűnhet. Ahogy egy renoválás végzete lehet a napórának, úgy fel is tárhatja régi szépségét. Újra festhetik, talán éppen régi rajzaink, mai fényképeink segítségével. Ne felejtsük el hát régi napóráinkat sem! Emlékezzünk legalább reájuk, itt ezen a helyen is!

Az Erdélyben – nagy valószínűséggel – ma már nem látható, de valamikor létezett, rögzített napórák következnek az alábbiakban:

Alsócsernáton (Háromszék) Cernatul de Jos (Covasna)

A Felszegen volt Damokos Mihály kúriája. A gazdasági épület oromfalán napóra volt. 1949-ben az épületet elbontották és ezzel együtt a napóra is megszűnt. (Haszmann Pál, 1984.; Várady József, 1984.)

Alsórákos (Nagy-Küküllő) Racosul de Jos (Brasov)

A Sükösd György által 1624-ben épített négy saroktornyos reneszánsz várkastélyt 1700 körül Bethlen Sámuel átépítette. Fehér János (Az alsórákosi Bethlen-kastély. = Korunk 2005. dec. számának tanulmányában) ismerteti a kastély 1698-as összeírását. Akkor a déli kapubejáró fölött emelkedő, öt szintes, kőből és téglából épített négyszögletű toronyról azt írják:. „A toronyban található „mint egy mázsányit nyomó harang” és más „kisded harangocska” a „nagy ütő órával” együtt az idő mérésére szolgál, és hogy ez minél pontosabb legyen, a torony déli homlokzatán található feliratos, címeres faragvány mellett a „kőfalra vagyon quadrangulariter párkányoson, feketén festve egy fél circulusú Árnyék-Óra, vas mánussával együtt”.” Azaz a torony déli homlokzatán egy fekete festékkel festett félköríves napóra volt, vas árnyékvetővel, és ez a torony mechanikus órájának pontosítására szolgált. 1918-tól a kastély romos állapotba került. A napóra sem létezett már. 1992-től felújítási munkák kezdődtek a romos épületegyüttesben, elsők között az említett tornyot varázsolták újjá, de napóra nélkül. (Lőrinczi József, 1986; Keszthelyi Sándor, 2010.)

Barcaújfalu (Brassó) Satu Nou (Brasov)

Temploma 1462-ben épült, később többször átalakították, de gótikus támpilléres szentélye és csúcsíves ablakai ma is jelzik középkori eredetét. A település magyar lakói a hitújításkor az evangélikus vallást követték. Napóra volt festve az evangélikus templom déli oldalán 2-2,5 méter magasban. 1980 előtt még látták. 1983-ban már csak egy kis rész maradt belőle, majd 1984-re az is eltűnt a vakolat leválások, javítások és lemeszelések által. (Kónya Ádám, 1980.; Xántus János, 1980.; Szász Csaba, 1983, 1984.)

Bonchida (Kolozs) Bontida (Cluj)

A falu fő nevezetessége a Bánffyak hajdani kastélya, mely a 17. században épült késő reneszánsz stílusban. A 18. században – barokk és részben rokokó stílusban – kibővítették és nagy parkkal vették körül. Források szerint: „Erdélyben is megjelent és hódított a szentimentális parkstílus, … A bonchidai kertet gr. Bánffy József alakíttatta át. Hermann Sámuel mérnök év nélkül való, s László János 1831-ben rajzolt terve mutatja a parkon végzett átalakításokat. … A tervezők valóban nagyszabásut alkottak, noha a parkban elhelyezendő építmények csak részben valósultak meg. A tervmagyarázatok részletesen felsorolják a romantikus főúri park rekvizitumait: halászkunyhó, emlékek, padok, magányosság temploma, gloriette, Pán-templom, kutak, pavillon, eremitage, botanikus kert, gyümölcsaszaló, méhészet, obeliszk, napóra díszítette volna a parkot. Ezeknek egyike-másika meg is valósult.” A kastély és parkja 1944-ben pusztulást szenvedett. A romossá vált kastélyban és tönkrement parkjában nincs nyoma a valamikori napórának. Irodalom: Bíró József: A bonczhidai Bánffy Kastély. Cluj. 1935. Erdélyi Múzeum-Egyesület. p. 31. /Erdélyi Tudományos Füzetek. 75../; Rapaics Raymund: Magyar kertek. Budapest [1940.] p. 189. (Keszthelyi Sándor, 1984.; Sigmund Tamás, 1985.).

Déva (Hunyad) Deva (Hunedoara)

A várhegy déli tövében lévő kastély a Nagy Udvarház (Magna Curia). 1582-es eredetű. Bethlen Gábor 1621-ben már elkezdte újjáépíteni, de csak a 18. század elejére készült el. 1882-től a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat, 1938-tól a Hunyad megyei Múzeum rendezte be múzeumnak. Hosszú restaurálást követően 2008-tól a “Dák és Római Civilizáció Múzeuma” nyílt meg a kastélyban. Címe: B-dul 1 Decembrie 1918 nr. 39. A barokk kastély falán napóra volt, de annak már nyoma veszett. A napóra milyenségéről és sorsáról nincsenek adataink. (Keszthelyi Sándor, 2010.)

Enyedszentkirály (Alsó-Fehér) Sáncrai (Alba)

A helyszín nem Marosszentkirály (Maros-Torda) Sáncraiu de Mures (Mures) amely a Maros jobb partján van, Marosvásárhelytől 3 kilométerre nyugatra – hanem a régebben szintén Marosszentkirályként is emlegetett Enyedszentkirály, amely a Maros bal partján van, Nagyenyedtől 3 kilométerre délkeletre. Itt a valamikori Bánffy-kastély a 18. században épült. Négyzetes alaprajzú, bástyákkal (tornyokkal) ellátott kastély volt, mellette gondosan kiépített kerttel. Egy 1744-es leírás a kertben, a ciprusfa mellett napórát, pontosabban „kő árnyék-órát” említ. A napóra milyenségéről és további sorsáról nincsenek adataink. Maga a kastélyépület már nem létezik. Az elbontott kastély helyén van a mai református lelkész lakása, parókiája. Címe: Strada Andrei Muresan nr. 62. Valószínűtlen, hogy itt megmaradt volna a napóra. Irodalom: B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Bukarest, 1970. Kriterion Kiadó. p. 57. (Keszthelyi Sándor, 1985.).

Görgényszentimre (Maros-Torda) Gurghiu (Mures)

A településen álló kastély elődjét 1642-ben I. Rákóczi György építtette vadászkastélynak későreneszánsz stílusban. Bornemissza János 1718-1734-ig a kastélyt barokk stílusban újraépítette. 1893-ban a magyar állam erdőőri szakiskolát létesített. Az erdészeti líceum 1970 óta már csak részben működik itt. A kastélyt körülvevő dendrológiai park elődjét szintén I. Rákóczi György létesítette. Az udvarház veteményeskertjét 1692-ben leírták, amely szerint “A napórához vezető déli ösvény mellé egy tábla vöröshagymát és egy tábla tárkonyt vetettek.” Az 1697-ben készült leírás ugyanígy említi a napórát. Az 1820-1830-as években Bornemisza Lipót alakított ki angolkertet. A kerti napórára további adatunk nincsen. Valószínűtlen, hogy megmaradt volna. Irodalom: B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Bukarest, 1970. Kriterion Kiadó. (Keszthelyi Sándor, 1985.; Elekes Pál, 1987.)

Görgényszentimre (Maros-Torda) Gurghiu (Mures)

A településen álló kastély elődjét 1642-ben I. Rákóczi György építtette vadászkastélynak későreneszánsz stílusban. Bornemissza János 1718-1734-ig a kastélyt barokk stílusban újraépítette. 1893-ban a magyar állam erdőőri szakiskolát létesített. Az erdészeti líceum 1970 óta már csak részben működik itt. A kastély falára napóra volt festve. Az 1980-as évek elején a homlokzat felújításakor lefestették és a napórából csak az árnyékvető pálca helye maradt meg. (Bíró József, 1987.; Elekes Pál, 1987.) 

Gyergyóalfalu (Csík) Joseni (Harghita) 

A római katolikus, úgynevezett Magyar-templom a 833. házszámon található. A templom a 13. századból ered, a 15. században gótikus stílusban, majd 1766-ban barokk stílusban átépítették. 1930-ban restaurálták. A templom falán napóra volt. 1980-ban írják „a közelmúltban még látható volt egy napóra a … templom  falán, mielőtt áldozatul esett volna az egymást követő renoválásoknak. Ma már csak nyomai fedezhetők fel.” 1986-ban nyomai sem látszottak. Mai fényképeken viszont a templom tornyának déli falán, a tetőgerinc magasságában (a harangnyílás alatt, egy kis körablak felett) előtűnik egy félköríves mező. Ez hasonló méretű, alakú és, elhelyezkedésű, mint a környék más napórája. (Xántus János, 1980.; Bíró József, 1986.; Elekes Pál, 1986.)

Gyergyóalfalu (Csík) Joseni (Harghita) 

A román ortodox templom 1850-ben épült, Szent Mihály arkangyal tiszteletére. A templom déli falán napóra volt, a többszínű homlokzat bal oldali részén, az ajtótól balra eső kiemelkedő falmező közepén. 1984-ben már csak a negyedkörív két vonala látszott, az is gyengén. Az árnyékvető hiányzott, de a kör középpontjában lévő lyuk jelezte helyét. Később a templomot egységes fehér színnel újrafestették és a napóra eltűnt. (Pakó György, 1984.; Elekes Pál, 1984., 1987.; Bíró József, 1986.)

Gyergyóremete (Csík) Remetea (Harghita)

A település római katolikus temploma egy korábbi helyén 1771-ben épült barokk stílusban, Szent Lénárd tiszteletére. 1880 és 1894 között bővítették. Tornya 47 méter magas, osztópárkányokkal öt egyenlőtlen részre tagolt. A templom tornyának oldalán napóra volt. A napóra a külső felújítások alatt tűnt el, 1984 után már nem látszott. (Pakó György, 1984.; Szabó Sándor, 1985.; Bíró József, 1986.)

Hadad (Szilágy) Hodod (Satu Mare)

Az 1761-től 1776-ig későbarokk stílusban és téglalap alaprajzon épült Wesselényi-kastény a település közepén áll. Ma a polgármesteri hivatal működik benne. Említik, hogy a kastélyhoz 1805-ben egy kolozsvári kőfaragó, név szerint Kocsárdi Mihály egy napórát készített. Az elvégzett munka után 1805. május 8-án egy nyugtát is kiállított 10 forint értékkel. A napóra milyenségéről és további sorsáról nincsenek adataink. Valószínűtlen, hogy megmaradt volna. Irodalom: B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Bukarest, 1970. Kriterion Kiadó. p. 280., 281., 311. (Keszthelyi Sándor, 1985.).

Kászonújfalu (Csík) Casinu Nou (Harghita)

A falu római katolikus temploma 1792-ben épült és Szent Miklós tiszteletére szentelte fel Batthyány Ignác 1796-ban. A templomot kőfal övezte, amelynek déli oldalán lévő kapuja fölé kis tornyot emeltek. A négyzetes alaprajzú torony déli falára, a bejárat fölé egy napórát készítettek. Félköríves, római óraszámozású volt. Ferde árnyékvetőjének volt egy alsó kitámasztója is. Az 1977. március 4-iki nagy földrengéskor a bejárati torony megrongálódott. A kapu középrészén egy nagy repedés keletkezett, éppen a napóra közepén. 1978-ban a kapuzatot helyreállították, de a napórát nem készítették újra el. Az árnyékvető vaselemeit a plébánián őrzik. (Bíró József, 1986.)

Kereszténysziget (Szeben) Cristian (Sibiu)

A település közepén álló 12-15. században épített evangélikus templomot magas erődfal veszi körül, amelynek bejárata a délnyugati kapunál van (ma a keleti oldalról lehet látogatást tenni az erődtemplomban). A kaput balra és jobbra egy-egy torony védi. A jobb oldali (1580 körül emelt) nyolcszögletű torony falán, a torony eresze alatt két napóra volt egymás közelében. Egyik a délkeletre, másik délnyugatra nézett. Falra vakolt, fehérre festett, fekvő téglalap alakú napóra-felületek egy-egy pálcával. A napórák később eltűntek, 1972-es képeken nincs már nyomuk, éppen úgy, mint a napjainkban készített fényképeken, vagy napjaink helyszíni bejárásán. (Wilhelm Pinder, 1934.; Ernst Zinner, 1964.; Heinrich Zillich, 1982.; Kenderesi Alajos, 1983.; Keszthelyi Sándor, 2010.)

Kézdivásárhely (Háromszék) Targu Secuiesc (Covasna)

Az Ady Endre u. 1. szám alatt álló egyemeletes lakóépületnek a keleti utcai homlokzaton öt, a déli udvari homlokzatán három ablaka volt. A déli homlokzat emeleti részén a második és a harmadik ablak között egy napóra volt. 1980-ban még „jól karbantartott napóraként” említik. Árnyékvetője helyesen az északi pólusra mutatott, helyzetét két kitámasztó rudacska rögzítette. A számlap félkörívesen volt a falra festve, bár az óravonalak csak egy 120 fokos körcikkben helyezkedtek el. Két körív között voltak a római számok: VIII-XII-III. 1982 körül a napóra számlapját lemeszelték, de a vasrudakat változatlanul hagyták. A festékréteg kopásával 1985-re újra előtűntek a napóra egyes óraszámai, így 1986-ban még vázlatrajz készülhetett a számlapról, habár a fényképeken már nem látszott semmi. Aztán 1987 tavaszán eljött a vég: a házat teljes egészében – napórával együtt – elbontották! Pár hónappal később új ház építése kezdődött a helyén. (Szabó András, 1980.; Xántus János, 1980.; Ötvös Barna, 1984.; Várady József, 1984.; Klotz József, 1985.; Elekes Pál, 1986.; Bíró József, 1986.; Keszthelyi Sándor, 1987.)

Kolozsvár (Kolozs) Cluj-Napoca (Cluj)

A város főterén álló római katolikus Szent Mihály templom helyén már a 13. században templom állt. A ma is látható háromhajós csarnoktemplom több mint száz évig épült, valószínűleg 1316-ben kezdődött és még az 1450-es években sem fejeződött be teljesen az építkezése. Tornyának építése húzódott el legtovább, az még Mátyás király korában sem volt kész. Végül a tervezett két torony közül csak az északit építették meg, annak a befejezését az 1511-1545 közötti időszakra teszik. A torony az 1697-es tűzvészben elpusztult és csak 1742-1744 között építették újra barokk stílusban. Az újabb tornyot 1763-ban villámcsapás és földrengés károsította, ezért le kellett bontani. A jelenleg is látható 76 méteres tornya 1837-1859 között épült neogótikus stílusban. A templomot 1545-től a protestánsok, 1566-tól 1716-ig két év megszakítással az unitáriusok használták (1604–1605 között a jezsuiták birtokában volt). 1716-ban katonai erővel elvették az unitáriusoktól és újra a katolikus egyházé lett. 

Az 1545 és 1697 között meglévő templomtorony falán napóra volt, erre 1624-es egyházi és városi számadási adatok vannak. Akkor még unitárius templom volt, Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé választásakor (1613. október 23-án) ebben a templomban tette le esküjét. 1624-ben egy képírót, azaz festőt alkalmaztak, aki a toronyra a fejedelem és az ország címerét díszesen megfestette, a kelet és nyugat felé eső mechanikus óratáblákat újra festette, mutatóikat megaranyozta és “a főtéri szentegyház tornyára a város a lakosok könyebbségeért árnyék órát készitettvén” leírással napórakészítési tevékenységét is ismertetik. A festő nevét nem említik, a számadás szövegében csak “a németnek” vagy “a képíró németnek” írják. A félig magyar, félig szász Kolozsváron akkor egyházfi volt Nyilas Gáspár és Endres Hermann. A festő attól kérte az éppen szükséges dolgok megszerzését, amelyiket megtalálta. Az egyházfiui számadás szerint “1624. júl. 30. a németnek, hogy az árnyék órát megírja, adtak peche olajra a festékbe 5 p., mindenféle festékre 48 p. … Aug. 4. Molnár Jánosnak, hogy … az árnyékóra körül az állást megcsinálta, 8 for. Aug. 10-n Molnár J. bevégezte az állást, melyen a manus körül való circulust írta a német, adtunk neki 50 pénzt. … Aug. 13. a képíró németnek 1 font fekete ónot, 10 p. miniumot, indit, pecse olajat, mind azt a festékbe…” – írják többek között az eredeti számadásukban az egyházfiak. A munkákat 1624. július 30-án kezdte, ám valószínűleg társai fejezhették be. Ennek oka az volt, hogy Bethlen Gábor nem itt, hanem Gyulafehérváron tartózkodott (éppen az ottani fejedelmi palotájának befejező munkálatai folytak) és 1624 szeptemberében “meghagyta a kolozsvári főbírónak, hogy a német képírót is azonnal küldje le” hozzá. Amiatt, hogy Erdély fejedelme magához rendelte a napóra készítő mestert: a kolozsvári munkák elszámolására csak 1624 decemberében került sor. Amint a templom történetéből kiderül: sem a torony, sem a rajta lévő napóra nem érte meg a 18-dik századot. Irodalom: Jakab Elek: Kolozsvár története. II. köt. (1540-1690.) Budapest, 1888. pp. 576-578. (Keszthelyi Sándor, 1985.)

Kolozsvár (Kolozs) Cluj-Napoca (Cluj)

A későbbi 3-as líceum észak-déli irányban húzódó szárnyának egy Petőfi utcai bérház udvarára néző tűzfalán nagyméretű és díszes napóra volt. Az 1920-as években még látták. 1978-ban és 1980-ban már úgy említik a napórát, mint amit „később a tűzfallal együtt lemeszeltek” vagy „évtizedekkel ezelőtt lemeszeltek”. Ezen líceum, sőt más líceumok falát is ellenőrizték később, de a napóra nyomára többé nem bukkantak. Irodalom: Heinrich László: Az első kolozsvári csillagda. Bukarest, 1978. Kriterion Kiadó. p. 67. (szöveg) (Heinrich László, 1978.; Xántus János, 1980.; Sigmund Tamás, 1983.; Kocsis Antal, 1985.)

Kolozsvár (Kolozs) Cluj-Napoca (Cluj)

A Iasilor utca egyik házán volt egy egyszerű napóra az 1930-as évek elején. 1980-ban írják: „amelyet azonban időközben lekapartak”. 1985-ben is még emlékeztek rá: „lekaparták, leverték a falról nem is olyan régen” – de már semmiféle maradvány nem maradt. (Xántus János, 1980.; Sigmund Tamás, 1984.; Csomós Dénes, 1985.; Kocsis Antal, 1985.)

Marosnagylak (Torda-Aranyos) Noslac (Alba)

Az egyházközséget 1241-ben, a falut 1298-ban, a templomot 1301-ben már említik oklevelekben. Az ősi templom háromhajós volt két nyugati toronnyal. A gyulafehérvári káptalan birtoka volt a falu, így lehetett kéttornyos temploma. A két torony ma is áll, bár a két mellékhajót lebontották és a templom gótikus szentélyét is többször átépítették. A nem mindig szakszerű átalakítások után is több középkori (15. századi) építészeti részlete maradt meg. A hitújítás idején a falu lakói és templomuk reformátussá lettek. A református templom mai címe: Strada Scolii nr. 15. A templom déli falának támpillérén egy régi napóra volt. A napórát Orbán Balázs látta (“a hosszszentély déli oldalához támasztott külső oldaltámon”), fényképezte és 1871-ben megjelent könyvében rajzban közölte is annak kinézetét. Régi, középkori arab számok sorakoznak L-alakban. A függőleges részben: 7-8-9, a vízszintes részben folytatódik: 10-11-12-13. A napóra alatt egy másik kőtáblán négy régiesen írt arab szám: 1.5.5.9 – ez az 1559-as évszám valószínűleg a napóra elkészültét, vagy a templom egy átalakítási munkáját jelölte meg.

A napóra 1920-ig látható volt. Az idős helybeliek még az 1960-a években is meg tudták mutatni a napóra helyét. A későbbi tatarozások után a napórának már csak gyenge nyomai látszódtak a mészréteg alatt. Utóbb ezek a nyomok is eltűntek. Napjainkban a község nagyrészt román lakosságú, a 181 főt számláló református gyülekezet tervezi a templom szakszerű kutatását és restaurálását – amennyiben majd anyagi lehetőségeik lehetővé teszik azt. Irodalom: Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. V. köt. Aranyosszék. Pest, 1871. p. 83. (rajz).; Magyarország műemlékei. Szerk.: Forster Gyula. Összeáll.: Gerecze Péter. 2. köt. Budapest, 1906. p. 907. (szöveg).; Szövérffy István: Ősi templom a Maros felett. = Üzenet folyóirat 1990. ápr. 10. p. 4. (szöveg). (Keszthelyi Sándor, 1983.; Pop Péter, 1984.; Szövérffy István, 1985.).

Nagyszentmiklós (Torontál) Sannicolau Mare (Timis)

Nagybecskerek, Torontál vármegye székhelye 1807. aug. 30-án leégett ezért szükségből Nagyszentmiklósra költözött a hivatal. Az ideiglenes megyeházát Schreyer Viktor ügyvédnek a Szegedi utcában lévő házában rendezték be. A gyűlésterem és a hivatalok a nyugati nagyobb szárnyban (korábbi kaszárnyá épületben) voltak. Az alispán lakása a keleti kisebb épületben volt. Utóbbi épület utcai, déli homlokzatán napóra volt az emeleti két ablak között. Egy 1914-ben kiadott könyv fényképén látszik az álló téglalap alakú napóra világos mezője, sejthető számozással, ferde pálcával. 1820-ban a megyeházi funkció itt megszűnt. Az 1840-es években a Dániel család lakta a házat. (Borovszky Samu, 1914.)

Szatmárnémeti (Szatmár) Satu Mare (Satu Mare)

A pozsonyi országgyűlés határozata el 1712-ben Szatmár és Németi egyesítését. Szatmárnémeti 1715-ben szabad királyi város lett. A város régi főterén 1768-1772-ig felépítették a városházát. Ezt „régi városháza”-ként említik, mert 1891-ben egy új városházát építettek más helyen, a püspöki palota mellett. 1901-re a régi városházát elbontották és a helyére épült 1901-1902-ben a Pannonia szálloda. Az új épületet Bálint Zoltán és Jámbor (Frommer) Lajos tervezte a magyaros szecesszió stílusában. A szép épület ma is áll, de a neve Dacia Hotel. Címe: Piata Libertatii Nr. 8. 

Szatmárnémeti történetéről szóló könyvek említik, hogy 1814-ben „a városházára napórát szereltek”. Egy régi (az 1800-as évek végén, de 1901 előtt készült) fényképen láthatóak a városháza déli homlokzatán a napóra nyomai. A napóra az épület szimmetriatengelyében, a kapubejáró feletti ablak felett, de a torony ablaksora alatt volt. Valószínűleg falra festett napóra volt, nagy méretű, nagyjából kör alakú. A számlapot övező szalagdísz felnyúlt az épület főpárkányáig. Árnyékvetője ekkor már hiányzott. Érdekes, hogy a napóra 1814-es készítését 9 évvel megelőzően: 1805-ben a városháza tornyára toronyórát raktak. Így a napóra utólagos elhelyezése a mechanikus óra ellenőrzésére, pontosítására szolgálhatott. A régi városháza, tornya, toronyórája és napórája már a múlté. (Muhi Sándor, 2010.)

Temesvár (Temes) Timisoara (Timis)

Napóra volt 1860-ban a főtér (Piata Libertatii, Szabadság tér) egyik épületének déli falán. A napórás ház a régi városházához csatlakozó császári és királyi hadbiztossági épülete volt. később a Hermann cukrászda és patika működött benne. A háromszintes épület középső szintjén volt, egy falfülkében álló szobor alatt, két ablak között. A nagyméretű napóra két negyedkör ívében volt a számozás és a pálca a pólusra mutatott. Később a házat egységes homlokzatúra átépítették. A napóra eltűnt, már 1941-ben sem látszott. A műemlék épület ma is áll. (Hunfalvy János – Rohbock Lajos, 1860.; Schiff Béla, 1941, Pálfi Istvánné, 1986.; Keszthelyi Sándor, 1990.; Csukás Mátyás, 1994.)

Törcsvár (Fogaras) Bran (Brasov)

“Az újabb kutatások mindinkább igazolják azon vélemény helyességét, mely szerint levéltáraink még számos és igen fontos adatot rejtegetnek a magyar műtörténelem számára. Éppen azért sürgős kötelességünk azoknak kutatása és közzététele. Alulírott a Brassó városának kiadásában megjelenő “Quellen zur Geschichte der Stadt Brasso” c. vállalat öt hatalmas kötete alapján összeállítottam az ott említett régi képírók, faragók és más hasonló művészek névsorát a reájuk vonatkozó adatokkal együtt. A jelen alkalommal a régi brassói képírókat fogom ismertetni.” – írja Gyárfás Tihamér 1910-ben. A többi között ismerteti a brassói “Gergely képíró” életét és munkásságát is, emígy: 1523-ban nősült meg s a lakodalomra jövő vidéki nemeseknek a város is küld bort (I. kötet, p. 515.). A kapu-utcai negyedben lakott, ahol “centumvir”-nek is megválasztották 1532-ben (II. kötet, p. 281.), de Ó-Brassóban is volt egy telke (III. kötet, p. 130.). Gergely mester nevével igen gyakran találkozunk a brassói régi számadáskönyvekben. A város ugyanis sokféleképen használja és többféle munkát bíz reá. E feljegyzések azért is nagyon fontosak, mert azokból azt is megtudjuk, hogy milyen munkákat végeztek általában ezen időben a képírók? Gergely egyik ténykedése, hogy “Órák mutatólapjait festi meg, így 1535-ben Törcsvárt két napórát készít egészen újból (II. kötet, p. 490.)”.

Mi lehetett az épület Törcsváron, amire Gergely mester 1535-ben – egyszerre két – új napórát is festett, Brassó város megbízásából? Nagyon valószínű, hogy ez Törcsvár vára volt. Ez Erdélynek egyik legszebb és leginkább épségben maradt vára, amely világhírnévre tett szert azzal, hogy Drakula (Vlad Tepes) váraként tartják számon. A várat és a benne álló palotát Nagy Lajos király építette 1377-ben a határ védelme és a vám szedése céljából. 1498-ban a várat II. Ulászló király Brassó városának adta zálogba. A nem tulajdonosként, csak bérlőként szereplő brassóiak csak kisebb javításokat végeztettek az 1500-as évek elején. Egy 1530-as ostromkor olyan sérülések keletkeztek, hogy a falak kijavítására kellett a brassóiaknak költeni. E helyreállítási munkálatok 1535-ben fejeződtek be, és éppen akkor jelent meg Törcsváron a napórákat festő mester! (Csak 1568-re érte el Brassó városa, hogy Törcsvár véglegesen a tulajdonukba került. Később – 1660-ban és 1690-ben – kisebb ostromok voltak, aztán békésebb évszázadok után a vár épségben érte meg korunkat. 1918 után román királyi nyaralóhelyként működött. A várkastélyt restaurálták és romantikus kiegészítésekkel látták el. Napjainkban a vérszívó Drakula grófra alapozott idegenforgalom bevételének köszönhető a vár jó állapota.) Azonban nem valószínű, hogy az 1535-ben készült napórák megmaradtak volna. Irodalom: Gyárfás Tihamér: Adatok az erdélyi képírás történetéhez. = Művészet (szerkesztette: Lyka Károly) 9. 1910. 4. sz. pp. 179-184. (Keszthelyi Sándor, 2010.) 

A jegyzék összeállításában közreműködött:

Bartha Lajos (Budapest), Béres Gábor, Binder Pál (Brassó), Bíró József (Csíkszereda), Csillik Iharka (Kolozsvár), Csomós Dénes, Csukás Mátyás (Nagyszalonta), Dávid László, Dobos Árpád, Elekes Pál (Gyergyószentmiklós), Erdős Ferenc, Erdős Judit (Debrecen), Fazakas Enikó (Székelyudvarhely), Halmi Gábor (Pécs), Haszmann Pál  (Alsócsernáton), Hoffmann János (Pécs), Horváth István (Esztergom), Kenderesi Alajos (Eger), Keresztes László, Keszthelyi Sándor (Pécs), Keszthelyiné Sragner Márta (Pécs), Keczo V. András (Erdőszentgyörgy), Kiss Lajos (Jászberény), Klotz József (Esztergom), Kocsis Antal (Királyszentistván), Kovács András (Kolozsvár), Kónya Ádám (Sepsiszentgyörgy), Köllő József (Csíkszereda), Ladányi P. Sándor (Marosnagylak), Lakatos Lajos (Szombathely), Lőrinci József (Marosvásárhely), Mátéffy Béla (Székelyudvarhely), Miklós Antal, Mizser Attila (Budapest), Molnár Zoltán (Gyergyószárhegy), Muhi Sándor (Szatmárnémeti), Nemes Győző (Marosvásárhely), Ötvös Barna (Kézdivásárhely), Ötvös Sándor (Kézdivásárhely), Pakó György (Marosvásárhely), Papp János (Budapest), Pálfi Istvánné (Tiszaszőlős), Pop Péter (Gyulafehérvár), Puskás Katalin (Érd), Sarkadi Zoltán (Budapest), Sigmund Tamás (Kolozsvár), Slachta Krisztina, Spányi Péter (Budapest), Szabó András, Szabó Sándor (Gyergyóremete), Szász Csaba (Brassó), Szász Mária (Budapest), Szenkovits Ferenc (Kolozsvár), Szentes B. Lajos (Csíkszereda), Szövérffy István (Marosnagylak),  Szauer Ágoston (Szombathely), Xántus János (Kolozsvár), Varga András (Székelyudvarhely), Várady József (Miskolc), Várady Zsolt (Radostyán), Veress László (Marosszentkirály), Zajácz György (Debrecen).

Köszönjük szépen adataikat és fényképeiket!