Kiskun/Hírek/1998

Az alapítók megismerkedése

Szerző: Rezsabek Nándor · 1998. október 31, szombat

A prágai csoda
A Meteor 2025/7-8. számában olvashattunk arról, hogy 2024-ben teljes körű felújítást követően újra megnyílt a nagyközönség előtt a prágai planetárium, amely a renoválás során Európában páratlan, LED alapú megjelenítési technológiát kapott a csillagos égbolt és a műsorok bemutatásához. A cikket olvasva fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy az első adandó alkalommal egyszerű nézőként meglátogatom a
Késélen táncoló szupernóva
Az SN 2026kid jelű szupernóvát Yasuo Sano japán amatőrcsillagász fedezte fel 2026. április 22-én.Az objektumot 2026. április 22.600 UT körül jelentette, az NGC 5907 (Késél-galaxis) rutinszerű monitorozása során, kb. 16,62 magnitúdós fényességnél. A fotografikus felfedezés egy 36 cm-es SCT távcsővel történt Japán Hokkaido tartományában. Farkasréti György, Tenerife Május 5-én este Tenerife sötét égboltján 2200 méteres
Búcsú a Questartól
Újabb amerikai távcsőgyártó cég fejezte be működését. A Questar jelentette az amerikai távcsöves „életérzést”, olyan volt, mint különleges műalkotás. A Questar az amerikai gyártású távcsövek Harley Davidsona, van valami megfejthetetlen titok körülötte: miért áhítoztak olyan sokan erre a mindössze 9 centiméter átmérőjű Makszutov-Cassegrain-távcsőre, amely maga a megtestesült optikai-finommechanikai csoda, az igazi túlparti csillagászati életérzés. Nincs
Vissza az űrkorszakba!
Irány a Galaxis! címmel látogatható űrtörténeti kiállítás a BTM Vármúzeumban. Az 1957-1983 közötti időszakba utazhatunk vissza, az űrverseny klasszikus korszakába, de nemcsak kiemelkedő űrhajózástörténeti eseményekkel találkozunk, hanem az űrverseny mindennapjaiba is bepillanthatunk. Hogyan jelent meg az űrhajózás a hétköznapokban? A kiállítás erre ad választ. Irány a Galaxis! Irány a Vár! De miért éppen a Galaxis?
Egyenes fal épült égi kísérőnkön?
Holdunk felszínén számos különleges alakzat, képződmény figyelhető meg, alkalmas megvilágítás esetén rövid időre egy csaknem egyenes fal is feltűnik. A látszat csal, egyelőre nem kezdődött meg a holdfelszíni kutatóállomás építése. Dr. Varró Máté, Fót A Rupes Recta (Egyenes Fal) egy 110-130 km hosszú egyenes vetődés a Mare Nubium délkeleti részén. A holdfázisnak köszönhetően kontrasztosan megvilágított