A Magyar Csillagászati Egyesület 1996/97. évi tevékenysége

A beszámolási időszakban (1996. július 1–1997. június 30.) tovább gyarapodott a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) taglétszáma: 1997 májusában adtuk ki a 2000. tagsági igazolványt. Ez a gyarapodás – kivételesen – bevételeinkben is megmutatkozott, elsősorban 1996-os pályázataink voltak várakozásunkon felül sikeresek. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) lépett elő legfontosabb mecénásunkká, hiszen valamennyi beadott témánkat támogatta.

Rendezvények

Az időszak legnagyobb érdeklődést kiváltó rendezvényei – immár hagyományosan – az ország több pontján egyidejűleg tartott távcsöves bemutatóink voltak. 1996. augusztus 23-án ismét Közelebb a csillagokhoz címmel bonyolítottuk le nyári országos bemutatónkat, célpontunk a Jupiter volt. A bolygó távcsöves bemutatása mellett a Galileo-űrszonda frissen érkezett felvételeit is megismertettük az érdeklődőkkel. Az október 12-i részleges napfogyatkozás kapcsán szervezett bemutató jóval nagyobb érdeklődés mellett zajlott, hiszen 1982 óta nem láthattunk hazánkból napfogyatkozást kielégítő meteorológiai viszonyok mellett. Az októberi bemutató teljes sikerrel járt, országszerte gyönyörű, verőfényes idő mellett kísérhették figyelemmel az észlelők és az érdeklődők a ritka eseményt, melyet az 1999-es teljes napfogyatkozás „főpróbájának” tekintettünk. Budapesten a Planetáriumnál 1500–2000 érdeklődőnek mutattuk be a jelenséget.

1997 tavaszán a Hale–Bopp-üstökös érkezéséhez időzítettük a Csillagászat Napja március 29-i rendezvényeit. Ezúttal is kegyes volt hozzánk az időjárás, hosszabb borult napok után egy hidegfront kitisztította a Kárpát-medence légterét, így ideális viszonyok mellett folyhattak a bemutatások. Budapesten a Normafa melletti Anna-réten 20 távcső várta a nagyközönséget – a hideg idő ellenére 2500–3000 érdeklődő vett részt a bemutatón, így ez jelenti a rekordot bemutatóink sorában. A nem lanyhuló üstököslázat „csillapítandó” április 12-én, az Űrhajózás Napján a budai várban tartottunk bemutatót, akkor már „csak” 800 főnyi közönségnek.

1. ábra. Távcsöves bemutató a Budapesti Planetáriumnál az 1996.10.12-i részleges napfogyatkozás alkalmával (Csintalan Zsolt felvétele)

A vidéki bemutatókat helyi csoportjaink és társszervezeteink tartották, a következő helyszíneken (csak azokat a településeket soroljuk fel, ahonnan írásos beszámolót kaptunk): Baja, Cserkeszőlő, Dávod, Dunaújváros, Esztergom, Hajdúböszörmény, Gyöngyös, Győr, Kaposvár, Kunszentmárton, Miskolc, Mogyorósbánya, Monor, Ópusztaszer, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Tamási, Vác és Veszprém. Minden helyi szervezőnek biztosítottuk a rendezvényekhez kapcsolódó szóróanyagot.

Nagy nyári táborunkat a Mátrában, az ágasvári turistaházban tartottuk (1996. július 12–21. között). Az ifjúsági táboron és az azt követő Meteor ’96 Távcsöves Találkozón több mint 200-an vettek részt, ami új rekordnak számít. A rendkívül hideg időjárás ellenére, vagy inkább annak köszönhetően (hiszen hidegfrontok jöttek-mentek) több éjszakán is kitűnő, sötét ég borult fölénk, a legjobb átlátszóság a távcsöves találkozó első éjszakáján köszöntött be. A piszkéstetői csillagvizsgáló közelsége is nagy segítséget jelentett, hiszen két napon is szerveztünk szakmai kirándulást hazánk első számú csillagászati obszervatóriumába. Az év utolsó napjaiban Ágasvári Tél ’96 elnevezéssel téli észlelőtábort tartottunk, ugyancsak Ágasváron. A Hale–Bopp-üstökös megfigyelésére ráktanyai észlelőhelyünkön szerveztünk tábort, 1997. április 1–7. között.

A táborok egyre népszerűbbek, hiszen sokak számára ezek a rendezvények adják az egyetlen lehetőséget arra, hogy igazi kontaktusba kerüljenek a csillagos éggel. Jól mutatja ezt, hogy helyi csoportjaink is kivették a részüket a táborszervezésből: a pécsiek Pécsváradon, a zalaegerszegiek Kehidakustányban, a bólyiak a majsi erdőben, míg az esztergomiak Mogyorósbányán tartották táboraikat.

2. ábra. Jól elkülönül a Hale–Bopp-üstökös ion- es porcsóvája Sánta Gábor rajzán, melyet 1997.04.06-án készített, 10 x 50-es binokulárral (fent bal oldalon). Anyaghéjak a Hale–Bopp-üstökös magja körül. Szarka Andrea rajza 20 cm-es Schmidt–Cassegrain távcsővel készült, 80-szoros nagyítással, 1997.04.07-én (fent jobb oldalon). Az alsó „pozitív” képek az eredeti rajzok számítógépes átfordításával készültek

1997. évi közgyűlésünket ismét a budaörsi Jókai Mór Művelődési Központban tartottuk. A közgyűlés egyik fontos feladata volt az alapszabály-módosítás. Alapszabályunkat az ún. 1%-os szja-törvény támasztotta előírások szerint módosítottuk (így például rögzítettük, hogy egyesületünk nem támogat politikai pártot, és országgyűlési képviselőt sem indítunk). A szervezeti kérdések megvitatása mellett ismeretterjesztő előadásokkal próbáltuk vonzóbbá tenni közgyűlésünket az érdeklődők számára.

Ismét részt vettünk a bajai IAPPP Szimpózium lebonyolításában (1996. október 25–27.); erről bővebben a Bajai Obszervatórium beszámolójában olvashatunk. Változócsillag Szakcsoportunk Esztergomban tartotta meg tavaszi találkozóját (1997. május 10.). Szegedi csoportunk ismét nagy sikerű regionális találkozót szervezett, melyen jugoszláviai vendégek is részt vettek (1997. október 19.). Tovább gyarapodott helyi csoportjaink száma: évkönyvünk zárásakor immár tíz településen működik MCSE-csoport. Problémáik megbeszélésére kiváló lehetőséget nyújtott a Zalaegerszegen megtartott Helyi Csoportok III. Országos Találkozója című rendezvény (1997. február 22.).

Ugyancsak részt vettünk A Távol Közelében című – a csillagászat oktatásával foglalkozó – konferencián, melyet a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium szervezett (1997. április 19.).

1996 őszén és 1997 tavaszán keddi egyesületi ügyeleteinken előadássorozatot tartottunk a Budapesti Műszaki Egyetem R Klubjában.

Ráktanyai észlelőhelyünkön (Bakony-hegység) minden újholdas hétvégén folyt valamilyen megfigyelőmunka (elsősorban üstökösök, kisbolygók, mély-ég objektumok megfigyelése, valamint asztrofotózás). 1996 nyarán újabb helyiséget alakítottunk ki, amely a műszerek tárolása mellett az észlelők pihenését is szolgálja. Jó kapcsolatot alakítottunk ki az ágasvári turistaházzal, így immár a Mátrából is végezhetnek tagjaink észleléseket (Ágasváron elsősorban asztrofotós munka folyik). Mindkét észlelőhelyen várjuk tagjainkat, továbbá iskolák, csillagászati szakkörök számára is rendelkezésre állunk (bemutatás, előadások, észlelési gyakorlatok stb.).

1996-ban az IAU Circular 20 különböző számában jelentek meg tagjaink megfigyelései (elsősorban üstökösökről és változócsillagokról készült fényességbecslések). Asztrofotósaink felvételeiből a színes melléklet M4, M5 és M6 képe ad ízelítőt.

Kiadványok

Kiadványaink közül a Meteor Csillagászati Évkönyv jut el a legszélesebb olvasókörhöz. Az 1997-re szóló kötet viszonylag késői megjelenés (két héttel 1996 karácsonya előtt) megnehezítette az évkönyv terjesztését. A könyvterjesztésben továbbra is tapasztalható negatív jelenségek miatt mindenkinek csak azt tudjuk javasolni, hogy ha lehet, közvetlenül egyesületünktől szerezze be ezt a kiadványt. Az inkorrekt terjesztői magatartás mellett most először fordult elő, hogy egyes hirdetőink egyáltalán nem, vagy csak jelentős késéssel fizettek. A kiadás nehézségei ellenére úgy gondoljuk, hogy az évkönyv fontos információkkal szolgál a hazai olvasók számára, ezért is lenne üdvös, ha megjelentetését szilárdabb alapokra helyezhetnénk.

Az 1996–97-es időszak egyfajta áttörést jelentett Meteor című lapunk életében. A folyóirat megjelenését 1997-ben is támogatta a Nemzeti Kulturális Alap és a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány. Ennek köszönhetően most már tartósnak tekinthetjük a lap „megszínesedését”, színes borítók megjelenését és a 60–64 oldalas terjedelmet. 1997 közepén elértük az 1500-as példányszámot, ami arra int bennünket, hogy a korábban kialakult, észleléscentrikus profilt tovább kell bővíteni. Az általánosabb érdeklődésű olvasók számára egyre több csillagászati és űrkutatási hírt, cikket kell közölnünk, ha meg akarjuk őket tartani. 1997 első felében – a Hale–Bopp-üstökös kapcsán – kiemelten foglalkoztunk a csóvás égi vándorokkal, így pl. cikksorozatot közöltünk a magyarországi üstökös-megfigyelésekről, illetve egy nagyobb lélegzetű összefoglalót az üstökösök űreszközökkel történő kutatásáról. A Meteor mégis elsősorban az amatőrcsillagászokhoz szól. Az ő igényeikhez igazodva indítottuk útjára a CCD technikával foglalkozó rovatunkat, de többi, elsősorban észlelésekkel foglalkozó rovatunk is igyekszik megfelelni az elvárásoknak. Nagyobb teret szentelünk az amatőrmozgalom híreinek, eseményeinek, ami jól lemérhető Olvasóink írják c. rovatunk egyre színesebb tartalmából.

A beszámolási időszakban kiadtuk a közkedvelt Pleione Csillagatlasz bővített változatát, továbbá folytattuk az Amatőrcsillagászok Kézikönyve című kiadvány szerkesztését. Terveink szerint 1998-ban jelenne meg ez a kiadvány, amely felváltaná Az észlelő amatőrcsillagász kézikönyve című 1987–88-ban készült munkát.

A számítástechnikai lehetőségeket kihasználva tovább bővítettük a World Wide Web-en elérhető internetes kirakatunkat, az MCSE honlapot, melyet ugyancsak NKA-támogatással felújítottunk (címe: http://www.mcse.hu). A honlapot a Hale–Bopp-üstökös 1997 tavaszi láthatósága időszakában tekintették meg nagy számban az Internet felhasználói közül. Ugyancsak 1997 tavaszán indítottuk útjára internetes levelezőlistánkat, a Csillát, amely hivatásos és amatőrcsillagászok, valamint a csillagászat iránt érdeklődők fóruma (csilla@mcse.hu). Rendszeresen kibocsátottuk az MCSEKLEV-et, az MCSE elektronikus körlevelét. Csillagászati információkkal és az MCSE-re vonatkozó anyagokkal láttuk el a következő CD-ROM „újságokat”: ABCD Magazin, CD Panoráma, Chip Magazin.

Mindezt igen korlátozott anyagi forrásokból – döntően tagdíjbevételekből – sikerült megvalósítanunk. 1996-os teljes bevételünk 5 073 000 Ft volt (ebből tagdíjbevétel: 2 528 000 Ft, pályázati és egyéb támogatások: 1 612 000 Ft). 1996-os kiadásaink összege 4 730 000 Ft, melynek legnagyobb részét nyomda- és postaköltségeink jelentették (együttesen 2 771 000 Ft). 1997 első felének ismeretében sajnos a támogatások mértéke erősen csökkent, így alapvető problémáink továbbra sem oldódnak meg.