Asztro-party Hartán május 30-án
Május 30-án jó hangulatban, és a Hold ellenére sok szép objektumot, szép számban összegyűlve észleltünk Hartán. Az eseményen részt vett két új tagunk: Balogh Zsigmond Soltról és Derekas Attila Kalocsáról.


{mosimage}
Szerző: Rezsabek Nándor · 2004. június 2, szerda
Május 30-án jó hangulatban, és a Hold ellenére sok szép objektumot, szép számban összegyűlve észleltünk Hartán. Az eseményen részt vett két új tagunk: Balogh Zsigmond Soltról és Derekas Attila Kalocsáról.


{mosimage}



















A Jövő Csillagászai előadássorozat keretében a Polaris Csillagvizsgálóban március 10-én 19 órakor a termonukleáris szupernóvákról hallhatunk előadást. A kedd esti sorozat keretében frissen végzett hazai szakemberek mutatják be kutatásaikat, amit többségük a doktori fokozat megszerzése céljából vagy az után végez. Eheti előadónk: Bora Zsófia extrém robbanásokkal, a termonukleáris szupernóvák jellemzőivel foglalkozik. Bora Zsófia és a
A HUN-REN–SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriumának munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd földfelszíni távcsövekkel végzett fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, amelyben három, a
2024 március 3.-án Kacper Wierzchoś lengyel csillagász egy új, Oort-felhőből érkező üstököst fedezett fel, mely később a C/2024 E1 (Wierzchoś) nevet kapta. Az üstökös csaknem 2 évvel felfedezése után, 2026. január 20-án került napközelbe, ekkor a mérések szerint éppen csak a szabad szemes láthatóság alatti fényességet (6,5 magnitúdó) elérve. Ujvárosi Beáta, Namíbia (távészlelés) A napközelség
Folytatódik a Jövő csillagászai előadássorozat a Polaris Csillagvizsgálóban. A kedd esti előadások keretében frissen végzett hazai szakemberek mutatják be kutatásaikat, amit többségük a doktori fokozat megszerzése céljából vagy az után végez. Következő előadónk, Kovács-Stermeczky Zsófia extém eseményekkel, úgynevezett árapálykatasztrófákkal foglalkozik. Amikor egy csillag túlságosan közel merészkedik egy fekete lyukhoz, a fekete lyukról a csillagra ható
A nevezetes napok és az ünnepek értelmezéséhez kell kevés matematika (talán számtani műveletek ismerete is elegendő) és kell némi csillagászat (bizony a csillagászat az, ami fontos szerepet töltött be naptárunk kialakításában és szabályozásában). Ismert, hogyan alakult ki naptárunk szerkezete. Mindig Julius Caesar naptárreformja a kiindulásunk. Róma alapítása után 709-ben (i. e. 45-ben) elrendelte az általában