Tagjaink a Polaris Csillagvizsgáló előadássorozatán
2004. december 7-én részt vettünk a Polaris keddi előadássorozatán.
2004. december 7-én részt vettünk a Polaris keddi előadássorozatán.
A Kiskun Csoport és a Neptunusz Kör tagjai december 4-én évzáró rendezvényen értékelték és búcsúztatták az elmúlt esztendőt.
A 2004. november 13-án a Székesfehérváron szervezett rendezvényen csoportunk is képviseltette magát.
A 2004. október 18-23. között Kecskeméten szervezett rendezvényen csoportunk is képviseltette magát.
A 2004. október 8-10. között Baján szervezett rendezvényen csoportunk is képviseltette magát.
A Neptunusz Amatőrcsillagász Kör és a Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun Csoportjának távcsöves bemutatója a Kulturális Örökség Napjai alkalmából rendezett Lélegző Örökségünk hétvége eseménysorában.
2004. szeptember 15-16-án a Kiskun Csoport is képviseltette magát a Zách Ferenc Xavér tiszteletére rendezett csillagászattörténeti konferencián.
Legutóbb az MCSE Kiskun Csoport észlelőtáborában tölthettem el 4 napot augusztus 11-15 között. Amit most itt nyilvánosan szeretnék megköszönni a rendezvény szervezőinek és nem utolsó sorban a résztvevőknek. Jelenleg az MTT 2004 zajlik Szentléleken. Sajnos nem lehetek ott, egyszerre minden nem megy. Ettől függetlenül remélem, hogy beszámolóm érdekes lesz számotokra, talán tudok némi újat is mondani (a teljesség igénye nélkül).
2004. 08. 14-én este, az MCSE Kiskun csoport által rendezett táborban, találkoztam Ferenczi Béla barátommal. A tábor Kalimajorban került megrendezésre, a Teleki-kastélyszálló parkjában. Mivel egy előadás kezdődött éppen, így nem tudtunk sokáig beszélgetni, ezért nekem csak annyit mondott: holnap hajnali négykor kelünk, mert megyünk észlelni.
Habár nyomot hagytak rajta az elmúlt évek, de a rettenthetetlen rover egy marsi hegy megmászásával ismét új izgalmas fejezetet nyit a Mars kutatásában. Tíz évvel ezelőtt, augusztus 5-én landolt a NASA terepjáró méretű Curiosity marsjárója a vörös bolygón, hogy kiderítse, ideálisak voltak-e a körülmények az ősi Marson a lehetséges ősi mikroszkopikus élet számára. Azóta a
Augusztus 29-ét tűzte ki a NASA az Artemis-1 tervezett indítási dátumaként. A rakéta szenzorokkal, érdekes utasokkal és mesterséges intelligenciával a fedélzetén vág neki a körülbelül 40 napos küldetésének a Hold körül. Az SLS (Space Launch System) rendszer és az Orion űrhajó ezúttal még emberek nélkül indulnak, a misszió egyik fő célja az emberes utazás, a
A mélyég-objektumokban gazdag Cygnus (Hattyú) csillagkép egyik látványos célpontja a Sarló-köd (NGC 6888), és kevésbé látványos, ám annál érdekesebb “szereplője”, a Szappanbuborék-köd (PN G75.5+1.7). Nagy Berta László, Algyő A Sarló-ködöt a komplexum középpontjában látható forró, magas hőmérsékletű Wolf–Rayet-csillag (WR 136) csillagszele gerjeszti fénylésre. A WR 136 anyagvesztése igen jelentős: 10 ezer évente egy naptömegnek felel
Augusztus 5-én, helyi időben 19:08-kor elstartolt Dél-Korea első Holdra induló küldetése a floridai Cape Canaveral indítóállomásról. A Danuri, vagy hivatalos nevén Korea Pathfinder Lunar Orbiter küldetés sikeres startjával az ország először jut el a Föld körüli pályáknál messzebbre. Mark Robinson, a Danuri egyik tudományos eszközének, a ShadowCam berendezésnek a vezető kutatója szerint az indítás bámulatos
Az elmúlt években rengeteg exobolygót találtak ,,rendes” csillagok körül, a megerősített exobolygók száma már meghaladta az ötezret is. Az MNRAS nemzetközi tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban új módszert mutatnak be a halvány testek, többek között bolygók felfedezésére kataklizmikus változó csillagok körül. A kataklizmikus változók olyan kettős csillagok, amik extrém szorosan keringenek egymás körül; annyira közel, hogy