Kulin-szobor Nagyszalontán

Szépen induló szakmai karrierjét hagyta abba az ismeretterjesztés, a tudománynépszerűsítés kedvéért. 1946-ban létrehozta a Magyar Csillagászati Egyesületet (MCSE), 1947-ben megalapította az Uránia Csillagvizsgálót, melynek Ő lett az első igazgatója. 1949-ben azonban politikai okok miatt eltávolították, s csak négy év múlva került vissza.

Nagyon nehéz időszak volt ez életében, hiszen családját is el kellett tartania. Újpesten tanított, a Könyves Kálmán Gimnáziumban. Amikor visszakerült az Uránia élére, létrehozta azt az optikai és távcsőépítő műhelyt, mely az egész országot ellátta kisebb-nagyobb távcsövek-kel, illetve távcső-alkatrészekkel. Kulin kezdeményezésére sorra alakultak a vidéki bemutató csillag-vizsgálók. Az 1963-ban létrehozott Csillagászat Baráti Köre egy időben Európa egyik legnagyobb létszámú ilyen szervezete volt.

Mindenki Gyurka bácsija számtalan ismeretterjesztő cikket írt. A távcső világa ma is alapműve az amatőrcsillagászoknak. Összesen 35 könyv fűződik nevéhez, köztük több tudományos-fantasztikus regény is, melyekben irodalmi tehetsége is megmutatkozik.

Fáradhatatlanul járta az országot, előadásának hírére mindig megteltek az előadótermek. Varázslatos egyéniségével, humorával mindenkit magával ragadott. A csillagokról beszélve is emberközelben tudott maradni. Nagyszalontán azonban nem szerepelhetett nyilvános rendezvényeken, ezért titkos összejöveteleket szerveztek számára, ha hazalátogatott. Ezek egyikén hangzott el a következő kijelentése: „azért lettem azzá, ami vagyok, mert Nagyszalontán születtem. Ott, ahol Arany János, Sinka István és Zilahy Lajos is. És ez engem kötelez.” Az általa felfedezett első kisbolygót Szalontának nevezte el.

Még részt vett 1989-ben az Magyar Csillagászati Egyesület újjá-alakulásán. 1989. április 22-én hunyt el Budapesten, de szelleme tovább él. E sorok írója is sokat köszönhet neki, és nagyon büszke arra, hogy az MCSE újjáalakulásakor megismerte őt. Pedig Gyurka bácsi akkor már elég rossz állapotban volt, de még így is a tőle megszokott bölcs gondolatokkal bocsátotta útjára a feltámadt MCSE-t.

Két évvel ezelőtt, a „Kulinok első országos találkozóján” vetődött fel az ötlet, hogy szobrot állítsanak Kulin Györgynek Nagyszalontán. A Domonkos Béla készítette alkotás költségeit a népes família fedezte, továbbá a TIT anyagilag, az MTA pedig erkölcsileg támogatta a tervet. 2001. június 9-én leplezte le a szobrot Tódor Albert a város polgármestere és Kulin Sándor A polgármester elmondta, hogy Nagyszalontának Kulin György egy olyan szellemiséget jelent, amire igazán büszkék lehetnek.

A Kulin-szobor avatásának napján tudományos ülést tartottak a szalontai kultúrházban. A mintegy 120 résztvevő közül 83-an Magyarországról érkeztek. Jelen voltak a helyi és kör-nyékbeli csillagászok is. Többek között Ponori Thewrewk Aurél az MCSE örökös tiszteletbeli elnöke, Mizser Attila a MCSE főtitkára, Toró Tibor, a neves fizikus, a Román Akadémiai Csillagvizsgáló egyik vezetője. Tanítványok és tisztelők méltatták Kulin György személyét, tevékenységét, pályafutását. A kiválóan megszervezett programot irodalmi és zenei betétek színesítették.

Kulin nevét a nagyszalontai Csillagász Kör viseli, szülőháza falán emléktábla van, utcát is neveztek el róla a városban. Magyarországon Gyulán található a Kulin György Csillagvizsgáló, ahol emlékszoba is található hagyatékának egy részével. Az MCSE javaslatára a 3019-es számú kisbolygó a Kulin nevét viseli. A róla elnevezett MCSE-TIT emlékérmet 2002-től adják ki.

A Könyves Kálmán Gimnázium csillagdája szeptemberben 2-án vette fel a Kulin György Bemutató Csillag-vizsgáló nevet. Ekkor mutatták be a Fénycsóva lobbant című kötetet, mely Kulin válogatott írásait, visszaemlékezéseket és dokumentumokat tartalmaz. Ekkor leplezték le cikkünk végén látható emléktábláját is.

[a TELAPO 2001.szeptember.15-i 23. számában megjelent cikk másodközlése ]