Polaris Observatory

Alig két héttel a Világegyetemünk keletkezésének korai szakaszába tekintő NASA James Webb-űrteleszkóp első fotóinak és adatainak megjelenése után már özönlenek az előzetes eredmények; többek között sokan pályáznak a valaha látott legtávolabbi galaxis címére. A James Webb-űrteleszkóp képein rengeteg galaxis fénylik a távoli kozmoszban, az Ősrobbanás utáni pár száz millió éves, azaz 13,8 milliárd évvel ezelőtti

A magyar származású, Amerikában élő Luspay-Kuti Adrienn és munkatársai kimutatták, hogy a Rosetta-szonda célüstökösében az oxigén molekulák az üstökösmagon belül honnan származnak. Ez a felfedezés az üstökösök és a Naprendszer kialakulási körülményeit új megvilágításba helyezi. Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta-szondája úttörő jelentőségű küldetése során 2014. augusztus 6. és 2016. szeptember 30. között részletesen tanulmányozta a

Habár nyomot hagytak rajta az elmúlt évek, de a rettenthetetlen rover egy marsi hegy megmászásával ismét új izgalmas fejezetet nyit a Mars kutatásában. Tíz évvel ezelőtt, augusztus 5-én landolt a NASA terepjáró méretű Curiosity marsjárója a vörös bolygón, hogy kiderítse, ideálisak voltak-e a körülmények az ősi Marson a lehetséges ősi mikroszkopikus élet számára. Azóta a

Augusztus 29-ét tűzte ki a NASA az Artemis-1 tervezett indítási dátumaként. A rakéta szenzorokkal, érdekes utasokkal és mesterséges intelligenciával a fedélzetén vág neki a körülbelül 40 napos küldetésének a Hold körül. Az SLS (Space Launch System) rendszer és az Orion űrhajó ezúttal még emberek nélkül indulnak, a misszió egyik fő célja az emberes utazás, a

A mélyég-objektumokban gazdag Cygnus (Hattyú) csillagkép egyik látványos célpontja a Sarló-köd (NGC 6888), és kevésbé látványos, ám annál érdekesebb “szereplője”, a Szappanbuborék-köd (PN G75.5+1.7). Nagy Berta László, Algyő A Sarló-ködöt a komplexum középpontjában látható forró, magas hőmérsékletű Wolf–Rayet-csillag (WR 136) csillagszele gerjeszti fénylésre. A WR 136 anyagvesztése igen jelentős: 10 ezer évente egy naptömegnek felel