A hónap (mű)tárgya: űrtoll
Nem vagyunk múzeum, és nincs komoly gyűjteményünk sem, azonban vannak érdekes és nekünk kedves csillagászati-űrkutatási vonatkozású tárgyaink, amelyeket szívesen bemutatunk a hozzánk látogatóknak.
A Fisher-féle űrtollat vagy tíz évvel ezelőtt kaptuk ajándékba egy nagyon kedves látogatónktól. Jól ismert a városi legenda, miszerint a NASA súlyos dollármilliárdokat áldozott a súlytalanság állapotában is működő toll kifejlesztésére miközben a szovjetek a rájuk jellemző kreativitással oldották meg a kérdést azzal, hogy ceruzát adtak űrhajósaik kezébe, akik ezzel az egyszerű és olcsó íróeszközzel jegyezték fel tapasztalataikat, méréseiket. Ez nagyon jól hangzik, csakhogy nem igaz.
Az Urban Legends az alábbiakat írja az űrtollról:
“A ceruzák hátrányait felismerő Paul C. Fisher 1965-ben – több mint egymillió dollárt áldozva a projektre – kifejlesztett egy űrbiztos tollat, amelyet tesztelésre elküldött Robert Gilruth-nak, a houstoni űrközpont igazgatójának. A Snopes és a NASA honlapján olvasható információk szerint Fisher az íróeszközt nem az ő rendelésükre készítette, kutatásait maga finanszírozta (egy saját maga által terjesztett legenda szerint a toll fejlesztésének ötletét álmában visszatérő, halott apja súgta meg neki).
A tollak végül kétéves tesztelést követően az Apollo 7 1968-as útján mutatkoztak be élesben. És hamarosan a szovjetek is kértek belőle: első rendelésük – 100 tollra és 1000 tintapatronra – 1969-ben futott be a céghez. Az íróeszközt civilek is megvásárolhatják.”
Egy ilyen, szép kivitelű tollat kaptunk mi ajándékba, amely tíz évvel ezelőtt készült, az Apollo-11 akkori, 40 éves jubileuma alkalmából. A Fisher-féle űrtoll tíz év múltán is kiválóan működik, habár az is igaz, hogy nincs napi használatban, csak nagyon fontos alkalmakkor írunk vele.
Űrtollunk megtekinthető a Polaris előterében berendezett kis kiállításunkon.