Borsod-Abaúj-Zemplén

Garadna

3873-01-039. Harangtorony (a főút mellett).Napóra van a D-i falon 4 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett 1,3 m átmérőjű félkör alakú. Óraszámozása: VI-XII-VI, változó közű. Az épület és a napóra is XX. század elejei. Felújított, újrafestett.

Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981.

Irod.: CSEKE László: Észak-Magyarország. Bp. 1978. 128. p. (képpel)

É: 48°24’37"  K: 21°10’28"

Girincs

3578-01-040. Rákóczi u. R.k. templom. Műemlék jellegű. 1739-ben épült barokk stílusban.

Napóra a D-i falon. Vertikális, festett számlapú, XIX. századi lehetett. 1975-re a homlokzattal együtt a számlapot is lefestették, de árnyékvetője megmaradt. Utóbbit az 1990 körüli renováláskor levették, ezzel a napóra nyomtalanul eltűnt.

Adatközlő: Massányi Aurél, 1985.

 É: 47°58’02"  K: 20°59’06"

Hejőpapi

3594-01-041. Ref. templom. Épült 1790-ben.

Napóra a cinterem D-i falán. Vertikális, XIX. századi volt. Először a félköríves, római óraszámozású számlapot festették le. Az 1948-as felújításkor a pólusra mutató vaspálcát is kivették, ezzel a napóra teljesen eltűnt.

Adatközlő: Benke György, 1985.

 É: 47°53’41"  K: 20°54’29"

Hollóháza

3999-01-042. Dózsa György u. 154. Finomkerámia Művek.

Napóra van a tűzoltószertár D-i falán 10 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlapot falra szerelt porcelánelemek alkotják félkörben 6 m átmérővel. Óraszámozása: IV-VI-VIII-X-XII-I-II-III-IV, változó közű. Középen stilizált napkorong, körülötte a 12 állatövi csillagkép jele. A napóra tervezését és falra szerkesztését Mayer Farkas pannonhalmi bencés tanár végezte 1979-ben. Művészeti kivitelezését Duray Lilla vezetésével sok gyári dolgozó segítette.

Adatközlő: Tóth Sándor, 1981.

Irod.: MŰVÉSZET, 1980. 3. sz. 47. p.

É: 48°32’40"  K: 21°24’47"

Köröm

3577-01-043/3577-02-044. Kossuth u. 23. R.k. plébániaház. Műemlék. 1729-ben épült barokk stílusban. Kezdetben a sajóládi pálos kolostor vendégfogadója volt.

Két napóra van az épületen, egyik a DK-i, másik a DNy-i homlokzat közepén 5 m magasan. Mindegyik vertikális, pólusra mutató árnyékvetővel. A vakolatra festett számlapokat az 1970-es években lemeszelték, ma csak a két nagyméretű pálca mutatja helyüket. A napórák a XVIII. század második felében készültek.

Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981.

 É: 47°58’56"  K: 20°57’12"

Mezőnyárád

Az ágyús napóra a XIX. század elején készült Bécsben. A Majtényi család egyik tagja vásárolta meg és Mezőnyárádon a kastélyuk udvarán helyezte el egy kőoszlopra. A Majtényi-kastélyt 1900 körül a család a szalézi szerzetesrendre hagyta a napórával együtt. A kastélyt 1948-ban államosították, a rendet 1950-ben feloszlatták. A napórát akkoriban átvitték a mezőnyárádi r.k. plébánia kertjébe. Évtizedekig itt állt a virágoskert közepén, bádogsisakkal letakarva, így védve az időjárástól. Csupor Zoltán Mihály segítségével talált rá 1969-ben Zétényi Endre és az egri érsekség engedélyével Egerbe vitette. Leírását lásd : Heves megye, Eger, Csillagászati Múzeum.

Adatközlő: Csupor Zoltán Mihály, 1969.

 
3421-01-045. Szent István út 39. (volt Lenin út)Szederkényi Anna Általános Iskola.

Napóra áll az iskolaudvaron egy 0,4×0,4 m-es alapterületű 0,8 m magas műkő posztamensen. Horizontális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap öntött bronz 0,38 m-es négyzet. Óraszámozása: IV-XII-VIII, egyenközű. Feltüntetve a napfordulók és a napéjegyenlőség dátumvonalai is. A hasáb D-i oldalán időegyenlítő grafikont mutató tábla. Az É-on tábla felirattal: EMLÉKEZÉSÜL A SZALÉZI REND MEZŐNYÁRÁDI MŰKÖDÉSE IDEJÉN (1934-1950) A REND PARKJÁBAN MŰKÖDŐ NAPÓRÁRA. MEZŐNYÁRÁD HÁLÁS KÖZÖNSÉGE. KÖZÖSSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. ISKOLAI ÖNKORMÁNYZAT. SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG. Az emlék-napórát tervezte és készítette Marton Géza 1996-ban.

Adatközlő: Marton Géza, 1997.

 É: 47°51’52"  K: 20°40’44"

Miskolc

3500-01-046. Bodó-tető. Menyhárt Károly hétvégi háza.

Napóra van a D-i oromfalon. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap az oromdeszkához rögzített tábla félkör alakban 0,7 m átmérővel. Óraszámozása: VIII-XII-IV, változó közű. Készítette Menyhárt Károly 1981-ben.

Adatközlő: Jaczkó Imre, 1986.

É: 48°06’23"  K: 20°45’21"

3500-02-047. Bodó-tető. Tóth Lajos hétvégi háza, az előző melletti telken.

Napóra van a D-i falon. Vertikális. Készítette Menyhárt Károly 1982-ben. A napóra rossz állapotú: árnyékvetője hiányzik, számlapját növényzet nőtte be.

Adatközlő: Jaczkó Imre, 1986.

É: 48°06’23"  K: 20°45’21"

3500-03-048. Győri kapu u. 70/a. Családi ház, épült 1930-ban.

Napóra van a DNy-i oromfalon 5 m magasan. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap vakolatra festett 0,9 m sugarú negyedkör. Óraszámozása: IX-XII-III, egyenlő közű. A napóra 1930-ban készült, többször felújították. 1982-re a vakolat leválásával a napóra is nagyon károsodott. 1984-ben a homlokzat felújításakor újra készítették egyezően, csak óraszámozása IX-XII-III-ra módosult.

Adatközlő: Mádai Attila, 1979.

É: 48°06’13"  K: 20°45’05"

3500-04-049. Könyves Kálmán u. 4.  A 34. számú Általános Iskola.

Napóra van a tornaterem D-i falán 4 m magasban. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap téglafalra szerelt vörösréz lapokból álló 2,2 m hosszú negyedkörív Óraszámozása: VIII-XII-III, változó közű. Felül Nap-arc. A napóra 1975-ben készült.

Adatközlő: Tóth Sándor, 1981.

É: 48°05’50"  K: 20°42’27"

3500-05-050. Lillafüred. Palotaszálló. Épült 1927-1930-ig, vadászkastély, majd SZOT-üdülő.

Napóra a park felé eső D-i homlokzat DNy-i kis saroktornyán a párkány és egy ikerablak között. Vertikális, árnyékvetője pólusra mutató. A számlap vakolatra festett ív alakú szalag, alatta felhők képe. Óraszámozása: V-XII-IX. Középen sugaras napkorong fele. A napóra 1930-ban készült, egy akkori képeslapon (Margit fényképészet, Lillafüred, Márton Jenő felvétele) jól látható. 1950 körüli kép szerint ezt a falrészt lefestették, de az árnyékvető megmaradt. Napjainkra már a pálca sincs, azaz a teljes napóra eltűnt.

Adatközlő: Buka Adrienne, 1992.

É: 48°06’16"  K: 20°37’22"

3500-06-051. Soltész Nagy Kálmán u. 27. A 12. számú Általános Iskola.

Napóra van a D-i homlokzaton, a Bem József utca felöl láthatóan. Vertikális. Egykori pólusra mutató pálcája hiányzik. A számlap 1,5 m átmérőjű félkör alakú falra szerelt tábla. Óraszámozása: 6-12-6, változó közű. Napfejű leány kompozíció díszíti. Az 1958-as évszámmal jelezve a készítés ideje.

Adatközlő: Jaczkó Imre, 1986.
Fotó: Majtényi Zsolt, 2001

É: 48°05’49"  K: 20°47’50"

3500-07-052. Miskolctapolca. Lőcsei u. 15. Családi ház.

Napóra van a kertben 0,7 m magas svéd vörösgránit oszlopra szerelve. Ekvatoriális. Vörösréz árnyékvetője pólusra mutat. A számlap 0,8 m átmérőjű félkörív rozsdamentes acélra ragasztott vörösréz számokkal. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű, félórás osztású. Tartószerkezete xiladekorral impregnált tölgyfa. Massányi Aurél tulajdonos 1981-ben készíttette.

Adatközlő: Massányi Aurél, 1985.

É: 48°03’58"  K: 20°44’34"

Nyékládháza

3433-01-053. Ref. templom. Épült 1792-1801 között.

Napóra a templom D-i falán. Vertikális. A XIX. században készülhetett. Az 1980-as tatarozáskor lemeszelték, így a napóra eltűnt.

Adatközlő: Mádai Attila, 1983.

É: 47°59’33"  K: 20°50’11"

Ózd

3600-01-054. Elek Imre Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. Épült 1969-ben.

Napóra van a csillagda D-i falán 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számozás 4 m átmérőjű félkör a téglafalra festve. Óraszámozása: 6-12-17, változó közű. Felirata: AD 1970 É 48° 13′ K 20° 16′ .Fémcsíkokkal jelezték III.21-i és IX.23-i valamint XII.22-i árnyékhosszakat. A napórát 1970-ben készítették a helyi amatőrcsillagászok.

Adatközlő: Orosz Mihály, 1981.

3600-02-055. Elek Imre Uránia Bemutató Csillagvizsgáló.

Napóra van a csillagdától ÉK-re a talajra állítva. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. Az 1 m-es fémköríves számlap kezdetben sárgaréz, később krómacélra cserélve. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközű, negyedórás beosztású. 1975-ben készítették a helyi amatőrcsillagászok.

Adatközlő: Petrenkó Tibor, 1981.

Rudabánya

3733-01-056. Temető u. Ref. templom. Műemlék. Az egykor virágzó középkori bányaváros XIII. századi eredetű és Szent Miklós tiszteletére épült templomát a XIV-XV. században nagyméretű, háromhajós gótikus csarnoktemplommá építették át. A XVI. századi török pusztítások romba döntötték. 1664-1665-ben nyerte mai alakját, csak a leginkább megmaradt Ny-i részét építették fel újra templommá, a középkori templom többi része csak alapfalakban ismerhető fel. A későbbi felújítások ( 1778, 1927-1930, 1973-1975, 1980 ) lényegesen nem változtattak külsején.

Napóra van a templom D-i sarkán a támpillér DK-re néző oldalán 2 m magasban a templom legrégebbi, a XIV. század közepe óta változatlanul álló részén. Vertikális. Eredeti árnyékvetője hiányzik, közepébe többször helyeztek újabb vaspálcát, de mindannyiszor letörték, kivették. A számlap kövekre karcolt. Két koncentrikus kör látható, a belső 0,26 a külső 0,4 m-es. Óraszámozása nincs, de sugárirányban 12 körcikkre osztott, ebből 8 szektor a vízszintes vonal alá esik. Az osztások egyenközűek, átlagosan 22,5 fokosak, az egész napóra szimmetrikus képű. A belső kör egyetlen kőtömbön van, valószínűleg még a beépítés előtt rávésték. A külső kör több kőtömbön halad keresztül, nyilvánvalóan csak az építkezés után karcolhatták rá. A számlapot utólag átalakították, de a legrégebbi részei részben felismerhetők, ezek kettős, egymástól 6 mm-re futó párhuzamosok, finoman vésett karcolások 1 mm mélyen.

A napórát több évszázadig jótékony vakolatréteg fedte. Az 1927-1930-as felújításkor a külső vakolat alatt került elő az alig észrevehető, idő koptatta, finom karcolat. A Műemlékek Országos Bizottsága restaurálta a napórát. A külső kört változatlanul hagyták, de a belső körben a napórát újra készítették. A kört levakolták, a 6 mm-es közöket körben és sugárirányban kimélyítették, habarccsal töltötték ki. Utóbb az egész falrészt, így a napórát is lemeszelték. Idővel a meszelés is, a vakolat is lehámlott. 1990-re újra láthatóvá vált az eredeti kőbe karcolt napóra. A napóra mérete, szerkesztése, kialakítása tipikusan középkori, beosztása ekléziasztikus, azaz az imaidőket és az azokat megfelező időt jelzi. Valószínűleg a gótikus támpillérrel egy időben a XIV. század végén készülhetett.

Adatközlő: Balázs Zoltán, 1981.

Irod.: KARLOVITS Károly: Az időmérés története. Bp. 1984. Országos Műszaki Múzeum – Iparművészeti Múzeum. 6., 15. p.; BARTHA Lajos – BUKA Adrienne: A rudabányai műemlék templom középkori napórája. = RUDABÁNYA, 1990. 1. sz. 7-12. p. (rajzzal); BUKA, Adrienne – BARTHA, Lajos: A medieval scratch dial on the gothic church at Rudabánya. = THE BRITISH SUNDIAL SOCIETY BULLETIN, Vol. 2. 1990. No.1. 6-7. p. (rajzzal); BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 18. p.; BUKA Adrienne: Középkori fali napórák Magyarországon. = TECHNIKATÖRTÉNETI SZEMLE, XXI. 1994-95. Bp. 1995. 110-112. p. (rajzzal).

 É: 48°22’55"   K: 20°37’12"

Sajószentpéter

3770-01-057. Béke tér 13. Ref. templom. Műemlék. A XIV. században épült gótikus stílusban, kiegészítve és átépítve a XVII-XVIII. században. Középkori erődfallal körülvéve.

Napóra van a támpillérekkel erősített négyzetes torony D-i falán 10 m magasban. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. Számlapját lemeszelték, így csak valószínűsíthető a napóra XVIII. századi kora.

Adatközlő: Hoffmann János, 1992.

É: 48°13’06"  K: 20°43’21"

Sárospatak

3950-01-058/3950-02-059. Rákóczi u. 1. Ref. kollégium. Műemlék. 1531-ben alapították, fénykorát a XVI-XVII. században élte. Később az elavult régi épületszárnyakat elbontották, újabbakat építettek. Mai képét 1806-ban nyerte.

Napóra a "Paradicsom-sor" D-i falán. Ezt Szombathi János( 1749-1823) a kollégiumnak 1782-től professzora említi és közli is 1809-ben a régi napóra festett feliratát: HeV qVantM properant PhoebI ChronI DosqVe pVeLLae! EXqVIrVnt fiXas res properare tVas. Az épület 1758-1759-ben épült. A napóra 1763-ban készült, mert a felirat más színnel kiemelt – római számként is értelmezhető- 18 betűje ezt az évszámot adja ki. Az épületet 1875-ben bontották el, így a vertikális napóra is eltűnt.

Említik még, hogy itt egy másik XVIII. századi épületen egy másik napóra volt. Ennek csak a felirata maradt ránk: Hora rVIt, Menses fVgIVnt, annIqVe reCeDVnt ; AtqVe Ita sVnt ab Iis seCVLa nata tribVs. Ennek a szövegnek kiemelt 20 betűje római számként értelmezve 1801-et ad, ez a vertikális napóra készítési éve. Ez is eltűnt a XIX. század végén. Ma már egyik napóra sem lelhető fel.

Adatközlő: Bartha Lajos, 1984.

Irod.: ROMÁN János: A sárospataki kollégium. Bp. 1956. 5., 19. p.; A sárospataki Református Kollégium. Bp. 1981. 276. p.; SZELÉNYI Károly: Tokaj és vidéke. Bp. 1981. 1. p.

É: 48°19’23"  K: 21°34’15"

Tokaj

3910-01-060. Bethlen Gábor u. 17. Tokaji Múzeum. Műemlék jellegű. Görögkeleti templomnak épült 1790 körül.

Napóra van az udvaron. Kehely alakú, szkáfosz típusú. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap bronz anyagú, tűzzománcozott félgömb, 20 cm belső átmérővel. Óraszámozása: IV-XII-VIII, egyenközű, negyedórás beosztású. Kiegészítve a nappálya és az égbolt deklinációs vonalaival. Rékai Csaba készítette 1991-ben.

Adatközlő: Rékai Csaba, 1991.

É: 48°07’39"  K: 20°24’29"