SN 2012aw
2012. március 16-án egy új szupernóvát fedezett fel J. Skvarc az M95-ben. Kovács Tamás tagtársunk sikeresen lefotózta és ki is értékelte a szupernóvát.
Az SN 2012aw szupernóva IIP típusú, azaz egy nagy tömegű vörös óriás csillag felrobbanásával keletkezik. A szupernóvákról bővebben a 2011 decemberi Meteor 51-53. oldalán írtunk.
A vendégcsillag az Oroszlán csillagképben található M95-ben helyezkedik el, a galaxis magjától nem messze.
Alább látható az AAVSO VSP programjának alapbeállításaival generált keresőtérkép. Ezen a térképen nincs bejelölve a galaxis, de akinek erre szüksége van, a DSS-mód bekapcsolásával tud ilyen térképet gyártani.
Ha valaki sikeresen megfigyelte a szupernóvát, és felvétel esetén ki is értékelte, akkor az észlelését küldje be a Változócsillag Szakcsoport címére: vcssz@mcse.hu. Fotografikus észlelés mellé kérjük küldjenek egy, a technikai részleteket és a szubjektív élményt is tartalmazó beszámolót.
Kovács Tamás megfigyelése
Ezek az első próbálkozásaim halványabb objektumok rögzítésére. Sajnos – budapesti lévén – az égbolt tekintetében nem vagyok szerencsés helyzetben: fél perces expozícióval az égi háttér már rózsaszínné válik, ezért sok felvételből kell összerakni a végső képet. Egyelőre 14-15 mg határfényességet sikerült elérni, ezért ezeken a képeken a szupernóva is eléggé halvány, de azért határozottan látszik.
Nagyon érdekes “együttállás” alakult ki az M95 körül, hiszen a Mars nagyon közel haladt el ebben az időszakban a galaxis és halmazbeli társai között. Mivel az általam használt 300-as teleobjektívnek elég nagy a látómezeje, minden képen látszik – sőt dominál – a Mars, de mellette kivehető még négy-öt galaxis is. A szupernóva az elmúlt napokban kis mértékű, de határozott fényesedést produkált. Ha lehetőségem lesz, próbálok még hosszabb sorozatfelvételeket készíteni, és így kijjebb tolni a határmagnitúdót.
JD | Fényesség | Összehasonlítók | Expozíció |
2456005,46 | 13,5 mg | 127, 128, 135 | 20x30s |
2456007,42 | 13,3 mg | 127, 128, 135 | 20x30s |
2456008,42 | 13,1 mg | 127, 128, 135 | 40x30s |
Műszer: Canon EOS 350D + 300 f/8, ISO 800 (fénykép)
Képfeldolgozás: Deep Sky Stacker, Photoshop
A képeket egy Canon EOS 350D géppel és egy Canon 300-as telével készítettem f/8-as állásban, ISO 800 érzékenységgel, a gépet egy óragépes EQ3 állványra helyezve. A felvételek közül a használhatókat (amelyeket nem rezgetett be a szél) a Deep Sky Stacker programmal átlagoltattam, majd a keletkezett képből Photoshoppal vontam ki a rózsaszínné beégett égi hátteret.
Teichner Szilárd megfigyelése
Kihasználva a tavaszi derült időt, tesztfotókat készítettem az új 200/800-as Newton asztrográfommal. Kifejezetten fotometriai célokra szeretném a későbbiekben használni, így adta magát az alkalom, hogy a budapesti viszonylatban kivételesen jó minőségű, átlátszó, ám kissé nyugtalan égen az M95-re is elkattintsak pár expót, remélve, hogy a végén kimérhető minőségű felvételek (is) születnek az utóbbi hetek fényes extragalaktikus szupernóvájáról.
Bár számos beállítási, kalibrálási fejtörő még hátra volt, de így is siker koronázta az erőfeszítéseket. Mielőtt a Leo eltűnt volna a házunk mögött az estében, egy gyors körülbelüli pólusra állást követően sikerült néhány még éppen használható felvételt kattintani az M95-ről és környezetéről.
JD | Fényesség | Hiba | Expozíció |
2456008,39 | 13,27V mg | 0,05 | 3x10s |
Műszer: 200/800 Newton, EQ-6 mechanika, vezetés nélkül
Fényképező: Canon 1000D, ISO 800
A felvétel Budapestről, jó átlátszóságú égen készült. 3x10s, G csatornából.
JD | Fényesség | Hiba | Expozíció |
2456013,35 | 13,18V mg | 0,032 | 36x10s |
Műszer: 200/800 Newton, EQ-6 mechanika, vezetés nélkül
Fényképező: Canon 1000D, ISO 1600
Juhász András megfigyelése
A Mira levelezőlistán történt riasztást követően március 20-án este a tatai Posztoczky Károly Csillagvizsgálóban sikerült elkészíteni egy fotósorozatot a szupernóváról.
Szerencsére ezen a napon sem a páratartalom sem a légszennyezettség nem volt számottevő, így a DK-i égbolton megfigyelhető objektum észlelését Tatabánya “fénybúrája” sem zavarta.
A jó átlátszóságú égen már vizuálisan is könnyedén észlelhető volt a szupernóva.
Összesen 10 felvételt készítettem 30s expozícióval. A képek feldolgozása és összeadása után IRIS programmal mértem ki a szupernóva fényességét, mely 13,42V magnitúdóra adódott.
JD | Fényesség | Összehasonlítók | Hiba | Expozíció |
2456007,30 | 13,42V mg | 121,127,128,135 | 0,026 | 10x30s |
Műszer: 200/1000 Newton
Fényképező: CANON EOS 1000D, ISO400
Képfeldolgozás: IRIS, Photoscape