Mostanában sok szó esik a legfényesebb visszatérő nóva, a T Coronae Borealis nagy visszatéréséről, régóta várt újabb maximumáról. Mi is többször foglalkoztunk vele, szerepel az idei Csillagászati évkönyv észlelési ajánlójában, a Meteor 2023/4. számában olvashattunk róla „T Coronae Borealis: hamarosan ismét szabadszemes nóvakitörést láthatunk” címmel, de májusi kalendáriumunkból se maradhatott...
Csukás Mátyás 2024-re is elkészítette a fedési változók minimum-előrejelzéseit. A táblázatokban a fedési változók előrejelzett minimum időpontjai szerepelnek UT-ben. Eltérés a korábbi évekhez képest, hogy az adatok geocentrikusak, azaz figyelembe vettem a heliocentrikus korrekciót is. A táblázat elején szerepel az év és a hónap. Az oszlopok az adott hónap...
Csukás Mátyás ismét elkészítette a hosszú periódusú változók (mirák és SRa típusú változók) előrejelzéseit, amelyek megkönnyítik az észlelések tervezését. Az alábbi szövegfájlok táblázatosan, csillagképek szerinti csoportosításban mutatják az egyes változócsillagok észlelhetőségét. M betű jelöli a maximum, m pedig a minimum időpontját. A “+” jelek sorozata azt mutatja, amikor a csillag...
Egyike a legkiválóbb amatőrcsillagász célpontoknak, észlelése minden éjszakán ajánlott, fényváltozása kiszámíthatatlan. Az R CrB ismét halványodik! R Coronae Borealis változók nem túl népes típus (jelölése: RCB), hiszen Galaxisunkban kevesebb mint 100 képviselőjéről van biztos tudomásunk. Hidrogénben szegény, de héliumban és szénben igen gazdag csillagok. B és R színképtípus között szinte...
2011 után ismét szupernóva robbant az M101-ben. Az extragalaktikus vendégcsillag kis-közepes amatőrcsillagász távcsövekkel könnyen megfigyelhető – csak tudjuk, hol keressük szülőgalaxisát és benne a csillagrobbanást. Fidrich Róbert beszámolója: Május 20-án, szombat kora délelőtt, amikor épp sétálni voltunk a kisfiammal, jött egy üzenet Bartek Luca Svájcban élő magyar amatőrcsillagász ismerősömtől, hogy...
Csukás Mátyás 2023-ra is elkészítette a fedési változók minimum-előrejelzéseit. A táblázatokban a fedési változók előrejelzett minimum időpontjai szerepelnek UT-ben. A táblázat elején szerepel az év és a hónap. Az oszlopok az adott hónap éjszakáit tartalmazzák ma / holnap formátumban, valamint hogy mely időpontban van fedés, ha van. Csak azok...
Csukás Mátyás ismét elkészítette a hosszú periódusú változók (mirák és SRa típusú változók) előrejelzéseit, amelyek megkönnyítik az észlelések tervezését. Az alábbi szövegfájl táblázatosan, csillagképek szerinti csoportosításban mutatja az egyes változócsillagok észlelhetőségét. A táblázatban M betű jelöli a maximum, m pedig a minimum időpontját. A “+” jelek sorozata azt mutatja, amikor...
Megjelent Tekler Vilmos Változócsillag-észlelők receptkönyve című műve. A könyv elsősorban azon, a változócsillagok megfigyelésével foglalkozó amatőröknek szól, akik a megfigyeléseken túl saját, illetve különböző adatbázisokból letöltött adatok feldolgozásával is szeretnének foglalkozni. Egyszerű, könnyen érthető és azonnal használható Python nyelvű programokon és számos gyakorlati, valódi adatokon alapuló példán keresztül vezeti be...
Október 8-án változós találkozót tartunk Debrecenben, az Atommagkutató Intézet, ATOMKI) nagyelőadójában. Szervezők: Magyar Csillagászati Egyesület Változócsillag Szakcsoportja, ELKH CSFK Csillagászati Intézete és a Magnitúdó Csillagászati Egyesület Debrecen (MACSED). A találkozón előadásokat hallhatunk a régió változócsillagászati tevékenységéről, az 50 éves MACSED-ről és a hazai és nemzetközi változócsillagászat legfrissebb eredményeiről, trendjeiről. A...
Csukás Mátyás ismét elkészítette a hosszú periódusú változók (mirák és SRa típusú változók) előrejelzéseit, amelyek megkönnyítik az észlelések tervezését. Az alábbi szövegfájl táblázatosan, csillagképek szerinti csopotosításban mutatja az egyes változócsillagok észlelhetőségét. A táblázatban M betű jelöli a maximum, m pedig a minimum időpontját. A “+” jelek sorozata azt mutatják, amikor...
Egy kiterjedt nemzetközi együttműködés során készített, több száz gammakitörés adatait tartalmazó adatbázis jelentősége a mélyég-objektumok Charles Messier által 250 évvel ezelőtt összeállított katalógusáéhoz mérhető. A gammakitörések (GRB-k) a Világegyetem legnagyobb energiakibocsátással járó eseményei; egy ilyen kitörés során több energia szabadul fel, mint amennyit a Nap 10 milliárd év alatt összesen kisugároz. Ezek a jelenségek –
A csillagászok találtak egy olyan exobolygót, amely egy 4000 fényévre lévő, fúziós szempontból halottnak tekinthető fehér törpecsillag körül kering. Ezáltal pedig talán betekintést nyerhetünk Földünk milliárd év múlva bekövetkező, távoli jövőjébe. Természetesen ezt az állapotot a Föld csak akkor érhetné el, ha valamilyen módon sikerülne túlélnie azt a körülbelül 5-6 milliárd év múlva esedékes folyamatot,
Az Európai Űrügynökség (ESA) Hera űrszondája sikeresen elindult a korábban a Didymos-Dimorphos kettős kisbolygó felé. A fedélzeten magyar közreműködéssel kalibrált műszerek is helyet kaptak. A floridai Cape Canaveral Space Force Station (CCSFS) SLC-40 (Space Launch Complex) starthelyéről 2024. október 7-én 14:52 világidőkor útnak indult az ESA Hera űrszondája. A starthely az amerikai légierőhöz (USAF) és
A Betelgeuze fényességváltozásainak új elemzése és más adatok arra utalnak, hogy az óriáscsillagnak van egy kicsi, közeli társa. Elképzelhető, hogy az égbolt egyik legfényesebb és leghíresebb csillagának, a Betelgeuze-nek van egy társcsillaga. Ennek tömegvonzása megmagyarázhatja a Betelgeuze rendszeres felfényesedését és halványodását. A kutatók szerint az óriáscsillag akár 10 ezer év alatt el is fogyaszthatja a
A megfigyelések szerint október második felében szabad szemmel is jól láthatóvá fényesedhet a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös. De miért számítunk ennyire látványos üstökösre? A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökös szeptember 27-én került napközelbe 0,39 CSE-re központi csillagunktól. Napközelsége idején a Szextáns csillagképben tartózkodott, a Naptól mintegy 23 foknyira. Az üstökös a napközelsége időszakában egyre fényesedett, egyre hosszabb