Május folyamán a hajnali égen valóságos bolygófelvonulást láthatunk, a Vénusz, a Jupiter, a Mars és a Szaturnusz sorokazik fel. 16-án hajnalban holdfogyatkozást figyelhetünk meg, szintén a hajnali égen. Az üstökös, amitől oly sokat vártunk, a C/2021 O3 (PANSTARRS), alaposan megtréfált minket: szó sincs szabadszemes láthatóságról. Nem véletlenül nevezték el a...
Az egyik legfiatalabb ismert neutroncsillagot fedezték fel a VLA Sky Survey (VLASS) égboltfelmérő program adatait elemző csillagászok. A felvételek arra utalnak, hogy a forgó pulzár mágneses tere által kibocsátott rádiósugárzás csak nemrég indult útnak egy szupernóva-robbanás sűrű törmelékéből. A VT 1137-0337 jelű égitest egy 395 millió fényévre lévő törpegalaxisban található, és 2018 januárjában fedezték fel
A csillagászok az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) rádiótávcső-hálózat segítségével feltérképezték a 30 Doradus jelű csillagkeletkezési régió szövevényes részleteit. A régióról készült kiemelkedően részletes képet most tette közzé az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO). Az ALMA észlelési adataira is támaszkodó felvétel új megvilágításba helyezi a köddel kapcsolatos ismereteinket. A fátyolszerű gázfelhők a
Az ESO chilei La Silla Obszervatóriuma 3,6 méteres távcsövének új műszere, a NIRPS (Near InfraRed Planet Searcher) spektrográf sikeresen végrehajtotta első észleléseit. A műszer feladata új exobolygók keresése a Tejútrendszer leghűvösebb csillagai körül. „A NIRPS régóta készült, és nagyon boldog vagyok, hogy a projekt végül ilyen jól sikerült!” – kezdi René Doyon, a Montreáli Egyetem Exobolygó-kutató
Az észak-kanadai Axel Heiberg-sziget a Sarki Szigetív egyik legnagyobb tagja. Itt található az Arktisz eddig ismert leghidegebb és legsósabb forrása, a Lost-Hammer forrás. Az extrém magas sótartalmú, roppant hideg és oxigént szinte egyáltalán nem tartalmazó hely roppant hasonló a Mars bizonyos területeihez; emiatt, ha a Marson egykor esetleg létezett (vagy akár ma is létező) életformák
Az európai ESA és a japán JAXA űrügynökségek együttműködésében elkészült és üzemelő BepiColombo bolygószonda 2018 októberében indult hosszú útjára a Naprendszer legbelső és legforróbb bolygójához, a Merkúrhoz. Az összesen hét évig, 2025-ig tartó odaút során számos hintamanőverrel módosítják az űreszköz útvonalát, míg végül pályára áll majd a célpontja körül. A szonda előkészületeiről és eddigi útjáról
