Égi kalendárium: 2022. május

Május folyamán a hajnali égen valóságos bolygófelvonulást láthatunk, a Vénusz, a Jupiter, a Mars és a Szaturnusz sorokazik fel. 16-án hajnalban holdfogyatkozást figyelhetünk meg, szintén a hajnali égen. Az üstökös, amitől oly sokat vártunk, a C/2021 O3 (PANSTARRS), alaposan megtréfált minket: szó sincs szabadszemes láthatóságról. Nem véletlenül nevezték el a nyelvújítás korában csapongóknak az üstökösöket. Ahogy kinézetük, úgy fényességük is szeszélyes, megbízhatatlan.

A bolygók járása

Merkúr: A hónap első felében az esti nyugati ég alján kereshető a napnyugtát követően. 1-én két órával a Nap után nyugszik, láthatósága azonban fokozatosan romlik. 16-án már alig több
mint fél órával nyugszik a Nap után, majd eltűnik az alkonyi fényben. 21-én alsó együttállásban van a Nappal, és a hónap végéig nem is kerül megfigyelésre alkalmas helyzetbe.
Vénusz: Napkelte előtt látható a keleti égen mint ragyogó, fehér fényű égitest. Noha lassan közeledik a Nap felé, láthatósága nem változik, az ekliptika látóhatárral bezárt szöge fokozatos
növekedése miatt. A hónap folyamán másfél órával kel a Nap előtt. Fényessége –4,1m-ról –4,0m-ra, átmérője 16,7″-ről 13,8″-re csökken, fázisa 0,68-ról 0,78-ra nő.
Mars: Előretartó mozgást végez a Vízöntő, majd 19-től a Halak csillagképben. Kora hajnalban kel, hajnalban látható a keleti-délkeleti égen mint vörös fényű égitest. Fényereje 0,9m-ról 0,6mra,
látszó átmérője 5,8″-ről 6,4″-re nő.
Jupiter: Előretartó mozgást végez a Halak csillagképben. Hajnalban kel, a hajnali délkeleti égen látható mint ragyogó fényű égitest. Fényessége –2,2m, átmérője 36″.
Szaturnusz: A Bak csillagképben figyelhető meg, előretartó mozgása a hónap közepétől egyre lassul. Kora hajnalban kel, hajnalban figyelhető meg alacsonyan a déli égen. Fényessége 0,7m, átmérője 17″.
Uránusz: Előretartó mozgást végez a Kos csillagképben. 5-én együttállásban van a Nappal. A hónap során nem figyelhető meg a Nap közelsége miatt, még május végén is túl közel van a látóhatárhoz, elvész a hajnali fényben.
Neptunusz: Hajnalban kel. A szürkületben kereshető 1-én még a Vízöntő, 2-ától már a Halak csillagképben, a délkeleti látóhatár közelében. Előretartó mozgása lassulni kezd.

A bolygók a hajnali égre költöztek. Rosenberg Róbert felvétele 2022. április 26-án hajnalban készült, Adonyból. A Duna fölött sorakozó bolygókhoz a holdsarló is csatlakozott. 

Együttállások hónapja

A Jupiter (–2,1m) és a Vénusz (–4,1m) látványos közelségét észlelhetjük április 30-án és május 1-én hajnalban 02:50 UT körül. Az előbbi hajnalon a két bolygó kb. 44′-re látszik egymástól, a
másodikon ez 20′-re csökken. A legkisebb, 13,8′-es közelítésre április 30-án éjjel kerül sor, amikor a két bolygó a horizont alatt tartózkodik. E két hajnalon a bolygópáros 6-7° magasan látszik
a keleti horizont felett a Halak csillagképben, miközben a Nap kb. 5°-kal lesz a horizont alatt. A párost szabad szemmel is kiválóan lehet látni jó átlátszóság és zavartalan horizont esetén. Binokulárral vagy távcsővel jól megfigyelhető a jelenség, fotózása is könnyű lesz.
Május 25-én hajnalban kerül sor a –2,2m-s Jupiter, a 0,7m-s Mars és a Hold látványos együttállására. A két bolygót 2,55° választja el egymástól, ami nem igazán szoros közelítés, de a tőlük
3,5-4°-kal délre lévő, 26%-os fogyó holdsarló különös szépséget ad a jelenségnek. A megadott időpontban a Hold 7,5, a bolygópáros 11°-kal tartózkodik a keleti horizont felett, miközben a Nap 9,5°-kal alatta lesz.
Május 27-én hajnalban a fogyó Hold vékony, 10,5%-os sarlóját a –4,0m-s Vénusztól kb. 1°-ra találjuk. A látványos együttállás idején égi kísérőnk kb. 5°-kal lesz a keleti horizont felett, míg központi csillagunk 6,5°-kal alatta.
Május 29-én kerül legközelebb egymáshoz a Mars (0,7m) és a Jupiter (–2,2m): 01:45 UT körül 37′-re lesz egymástól a valóságban is szomszédos két bolygó. A látványos párost a keleti égen, 12°-os magasságban találjuk, miközben a Nap még 9,5°-kal a horizont alatt tartózkodik.

Hajnali holdfogyatkozás május 16-án (valamennyi időpont UT-ban)

A tavaszi fogyatkozási szezon második eseménye egy viszonylag hosszú teljes holdfogyatkozás. Magyarországról nézve csak a jelenség eleje látszik, a teljes fázis beállta előtt a Hold lenyugszik.
Az év első holdfogyatkozását teljes hosszában Közép- és Dél-Amerikából, illetve Észak-Amerika keleti és középső részéről lehet megfigyelni. Nyugat-Európából és Afrika nyugati részéről a totalitás is végig követhető, míg Észak-Amerika nyugati felén csak a belépést nem lehet megfigyelni.

A félárnyék 1:32:07-kor érinti a holdkorong keleti szélét, de a gyenge kontraszt miatt ennek első jelét csak 2:00 után lehet ténylegesen észrevenni egy halvány szürkés-barnás homály formájában.
Az árnyék megjelenésére 2:27:53-ig kell várni, és fokozatosan, egy óra alatt borítja be a Holdat. A teljes fázis 3:29:03-kor veszi kezdetét, és közel másfél órán át tart. A fogyatkozás maximuma 4:11:29-kor van. E pillanatban az árnyék középpontja a holdkorong északi pereme közelében van, azaz centrális holdfogyatkozásról van szó. Az umbra 4:53:56-kor kezd levonulni a Hold felszínéről, és bő egy óra elteltével, 5:55:07-kor véget ér a részleges fázis. A félárnyék okozta halvány barnás homály még 6:20-ig biztosan észlelhető, noha a penumbra csak 6:50:48-kor távozik végleg égi kísérőnk korongjáról.

A május 16-i teljes holdfogyatkozás menete. Hazánkból csak részlegesként lehet megfigyelni hajnalban, a totalitás bekövetkezte előtt a Hold lenyugszik.

A holdfogyatkozás maximuma pillanatában az umbrális magnitúdó 1,4137. A földi árnyékkúp tengelye átdöfi a holdkorongot, 1,17′-re az északi peremtől. A holdkorong déli széle 13,65′- re van az árnyék szélétől. Ez kicsivel kevesebb mint fél holdátmérő. Ennek eredményeként a Hold északi fele mélyvörös árnyalatban fénylik, míg a déli része narancsos-vöröses színben ragyog, várhatóan szép színes holdfogyatkozást nyújtva. Ez persze nagyban függ a földi légkör állapotától is (vulkáni hamu jelenléte, ózonréteg állapota, felhőzet mennyisége ott, ahol átszűrődik a napfény).

A leszálló csomóponttól távolodó Hold a Mérleg csillagkép nyugati felén tartózkodik. Bolygó nem látszik a közelben, de a Skorpió közel van, az Antares a Holdtól bő 15°-kal keletre ragyog, a Spica 30°-ra nyugatra, az Arcturus 43°-ra északnyugatra látszik. A nyári Tejút közelsége szép fotótémát adhat azoknak, akik magasan láthatják a teljes fázist. A fogyatkozás teljes fázisa 1h24m53s hosszan tart. A részleges fázis 3h27m14s hosszú. A fogyatkozás teljes időtartama 5h18m40s. A penumbrális magnitúdó 2,3726. A Hold látszó átmérője nagyobb a szokásosnál, 32,99′, mivel másfél nap múlva lesz földközelben. A Hold viszonylag gyors mozgása rövidíti a fogyatkozás hosszát. Az umbra átmérője 1,516°, a félárnyéké 2,5708°. A félárnyék gyűrűje így 31,64′ vastag, a holdkorong nem fér el benne. Ennek a holdfogyatkozásnak nincs tisztán félárnyékos szakasza.

Ez az esemény a 131-es Szárosz-család 34. holdfogyatkozása a 72-ből.

Csóvás égi vándorok

A népi bölcsesség szerint a májusi eső aranyat ér. Hát még az éjszakai derült! Főleg, ha ezek az éjszakák egyre rövidülnek. Ezekre az éjszakákra szeretnénk most a közül a 29 üstökös közül – amiket valószínűleg egy maximum 200/800-as Newton távcsővel fotografikus módon meg lehet örökíteni – a fényesebbekre felhívni a figyelmet, amelyeket még kisebb távcsövekkel és akár vizuálisan is meg lehet figyelni.

A teljes, kb. két hetente frissülő, jelenleg 29 üstököst tartalmazó lista elérhető a rovatvezetőnél az ustokoseszleles@gmail.com e-mail címen, vagy a Facebook Üstökös (Üstökös | Facebook ) csoportban.

C/2019 L3 (ATLAS)

Az üstökös már több mint 4 hónapja túl van a 2022.01.09-i perihéliumán és így halványodásnak indult. A Naptól 3,7 CSE távolságban járó vándor fényessége lassan, várhatóan csak 0,5 magnitúdót csökken a hónap folyamán a jelenlegi 10,2 magnitúdó értékről, így akár kisebb távcsövekkel és vizuálisan is megfigyelhető lesz. Megpillantására az esti órákban van lehetőség, ahogy a hónap elején az Ikrek-Kis Kutya (Gemini-Canis Minor) csillagképek határról a hónap végére az utóbbi csillagkép közepéig mozog.

Ugyanúgy, mint az előző hónap során az üstökös májusban is elkerüli a mélyég objektumokat és „csak” gazdag csillagmezőkön halad keresztül. Ennek köszönhetően azonosítása könnyebb, mivel a csillagok közt egy nem pontszerű, hanem egy „bolyhos csillagot” keresnünk.

A C/2019 L3 (ATLAS) égi útja 2022.05.01-31. között, kiemelve a 2022.05.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

2022.04.25. 19:02 (UT) 150/1200 Refraktor + ZWO ASI178MM; Gain 100; 30 x 120 s, Bánfalvy Zoltán

19P/Borrelly

Az öreg üstökös már távolodik központi égitestünktől ráadásul a Földtől is, így fényessége várhatóan közel 2 magnitúdót fog csökkenni május során. Ez azt fogja jelenteni, hogy míg a hónap elején vizuálisan még kis-közepes távcsövekkel is megfigyelhető, addig a hónap végén már csak közepes átmérőjű (15-25 cm) műszerekkel lesz megfigyelhető az addigra várhatóan 13 magnitúdóig halványodó égitest.

Felkeresése szinte egész éjjel lehetséges, mert majdnem cirkumpoláris az égitest, mégis inkább a napnyugta utáni órákat javasoljuk, amikor még magasan lesz a hónap elején a Szekeres (Auriga), majd a hónap végén már a Hiúz (Lynx) csillagképekben.

Az előző üstököshöz hasonlóan a 19P/Borrelly is elkerüli a mélyég objektumat, így a háttércsillagokhoz képest elmozduló bolyhos kis csillag megpillantása esetén biztosak lehetünk abban, hogy az üstököst találtuk meg.

A 19P/Borrelly égi útja 2022.05.01-31. között, kiemelve a 2022.05.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

2022.04.25. 20:06 (UT) 150/1200 Refraktor + ASI178MM; Gain 100; 30 x 120 s, Bánfalvy Zoltán

C/2019 T4 (ATLAS)

Az üstököst 2019. október 6-án fedezték fel egy Haleakala-n (Hawaii) található 0,5m-es távcsővel az ATLAS (AsteroidTerrestrial-Impact Last Alert System) program keretében. Az égitest akkor még kisbolygó szerű – csillag – megjelenést mutatott, azonban miután felkerült az IAU oldalára és a világ több pontjáról is megfigyelték, kiderült, hogy egy jól kondenzált kicsiny kómával rendelkező égitestről, egy üstökösről van szó.

A vándor 4,24 CSE távolságban 2022.06.09-én kerül napközelbe. Fényessége lassan emelkedett a jelenlegi 11,6 magnitúdós értékre, de eddig mégsem esett szó róla a korábbi ajánlókban, mivel inkább a déli féltekéről volt megfigyelhető. Májusban égi útja során a Kehely (Crater) csillagképben halad észak felé, így már olyan magasra emelkedik, hogy ajánlónkba is bekerült. Sajnos hiába halad perihéliuma felé, a Földtől távolodni fog így legjobb esetben is a mostani 11,6 magnitúdós fényességét fogja tartani, rosszabb esetben, ha aktivitása nem nő, akkor halványabb lesz. Ennek ellenére vizuálisan kis-közepes távcsövekkel jó eséllyel meg lehet pillantani a vándort.

Azonosításával május 24-28 közötti időszakban kell körültekintően eljárni, hiszen akkor az NGC 3905 (fényesség: 12,8 magnitúdó; átmérő: 1,9 x 1,4 ívperc) és az NGC 3865 (fényesség: 12 magnitúdó; átmérő: 1,9 x 1,5 ívperc) galaxisok között fog lassan elhaladni. Érdemes egymást követő napokon megfigyelni és a háttércsillagok alapján megbizonyosodni arról, hogy a kompakt kómával rendelkező, majdnem csillagszerű üstököst sikerült megtalálni.

A C/2019 T4 (ATLAS) égi útja 2022.05.01-31. között, kiemelve a 2022.05.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

150/1200 Refraktor + ASI178MM; Gain 100; 23 x 120 s, Bánfalvy Zoltán

C/2017 K2 (PANSTARRS)

Ez a 2017-ben felfedezett üstökös egészen októberig szerepelni fog ajánlónkban. Szeretnék tovább is megfigyelni, de 2022. 12. 19-i perihélium átmenete előtt olyan alacsonyra kerül, hogy csak a déli féltekéről lesz megfigyelhető. Addig azonban nyomon követhetjük, ahogy közeledik a Nap és a Föld felé miközben fényessége várhatóan emelkedni fog.

Májusban este 22 óra után kel, így megfigyelésére inkább az éjszaka második fele az alkalmasabb, ahogy a Sas (Aquila) csillagképpel egyre magasabbra emelkedik. Ebből a csillagképből eleinte lassan, majd egyre gyorsulva mozog nyugati irányba a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképben. Fényessége a május elejei 10,2 magnitúdós értékről várhatóan majd 1 magnitúdót növekedve 9 magnitúdót érhet el, így akár kisebb távcsövekkel is vizuálisan megfigyelhető lesz, míg fotografikusan halvány csóvája is megörökíthető. Sajnos mélyég objektum közelében nem halad el, de a Tejút felhősávjai szép hátteret biztosítanak az üstökös látványának.

A C/2017 K2 (PANSTARRS) égi útja 2022.05.01-31. között, kiemelve a 2022.05.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

150/1200 Refraktor + ASI178MM; Gain 100; 100 x 120 s, Bánfalvy Zoltán

Az ajánló végén még két üstökösről szeretnénk említést tenni. Az egyik az öreg 22P/Kopff üstökös, amit hajnalban lehet megfigyelni nem sokkal napkelte előtt a Vízöntő (Aquarius) csillagképben. A majdnem hajnali szürkületben történő, várhatóan 10,5 magnitúdós üstökös megfigyelését nehezíti, hogy szinte egész hónapban együtt mozog keleti irányba a körülbelül 1 magnitúdós Mars bolygóval. Ezen kívül május 20-án együttállásba kerül a Neptunusz bolygóval is 25 ívpercre (a Hold átmérője 30 ívperc) megközelítve azt.

A 22P/Kopff égi útja 2022.05.01-31. között, kiemelve a 2022.05.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

A másik említésre szoruló üstökös a C/2021 O3 (PANSTARRS). Nem véletlen a jelző, ami szerint ez az üstökös nem említésre méltó, hanem említésre szoruló.

Az év elején több internetes portál is az év üstökösének jelezte/várta ezt a vándort. Sokan szabadszemes üstökösként is jellemezték, pedig akkor még csak közeledett a 2022.04.21-án 0,57 CSE távolságra bekövetkezett napközelpontja felé. Sokan reménykedtek benne, hogy május elején akár szabadszemes üstökösként tündökölhet a napnyugta utáni éjszakai égbolton, annak ellenére, hogy távolodva a Naptól aktivitásának is várhatóan csökkennie kellet volna.

Nos, az élet megint rácáfolt a várakozásokra. A napközelponti áthaladás után, többen is megpróbálták azonosítani az üstököst az előre jelzett helyen, de a fényes kométa helyett semmit nem találtak. Április végére a nemzetközi adatközlő oldalakon feltűntek az ugyan szórt fényesség értékeket mutató megfigyelések, de abban mindegyik megfigyelő egyezett, hogy az üstökös nemhogy a szabadszemes fényességet nem érte el, de még kis távcsövekkel sem vált megfigyelhetővé, ugyanis fényessége nem haladta meg a 10 magnitúdót, ami ezek után várhatóan csak csökkenni fog.

A C/2021 O3 (PANSTARRS) égi útja 2022.05.01-31. között, kiemelve a 2022.05.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

Kaposvári Z., Nmá, Mzs, Snt