Egyre több olyan műhold kering körülöttünk, amelyeket az éjszakai égen számtalan kis fénycsík vagy felvillanás formájában láthatunk – sokszor csodálkozva, néha bosszankodva. Felmerült az igény rá, hogy néhány, kimondottan speciális esetről készült fotóinknak is legyen otthona az észlelésfeltöltő oldalon (eszlelesek.mcse.hu), hiszen ezek némelyike akár történelmi pillanatot is megörökíthet, viszont eddig...
A NASA James Webb-űrtávcsövének egyik új felvételén a széles karimájú mexikói kalapról elnevezett Sombrero-galaxis sokkal inkább egy céltáblára hasonlít, mint fejfedőre. A közeli infravörös tartományban a Sombrero-galaxisról (M104) készített képen egy sima belső korong tűnik fel, szemben a látható tartományban készült felvételeken ragyogó izzó maggal. A Webb MIRI műszerének kiváló felbontása lehetővé teszi, hogy megfigyeljük
A magösszeomlásos szupernóvák maradványaként létrejövő neutroncsillagok által kibocsátott gamma-sugarak segíthetnek megoldani a sötét anyag rejtélyét, mindössze 10 másodperc alatt. A vizsgálatukkal ugyanis megerősítést nyerhet az az elmélet, amely szerint a sötét anyagot az úgynevezett axionok alkotják. Az axionok az elméletek szerint létező, kis tömegű részecskék, amelyek jelenlegi ismereteink alapján talán a legalkalmasabbak arra, hogy az
A téli égbolt jellegzetes csillagképe a W-t formázó Cassiopeia. Kisebb-nagyobb távcsövekkel pásztázva csillaghalmazok tömegébe botlunk, érdekes, tanulságos, üdítő élmény ez az égterület a „böngésző” számára. Hosszú expozíciójú felvételeken még varázslatosabb részletek tűnnek fel. Varga István, Cserszegtomaj Beverly Lynds fényes és sötét ködöket listázó katalógusának néhány tagja alkotja a Segítő kéznek nevezett formációt a Cassiopeia csillagképben. A
A 2019-ben felfedezett furcsa rádiókörök (odd radio circles, ORC) a legújabb és legrejtélyesebb asztrofizikai jelenségek közé tartoznak. Egy friss kutatás azt vizsgálja, hogy a fekete lyukak plazmasugarai által fújt buborékok hogyan hozhatják létre ezeket a feltűnő képződményeket. Az ORC-k halvány, extragalaktikus rádiósugárzó körök, amelyek más hullámhosszokon nem érzékelhetők. Ahogy lassan egyre több példányukat fedezték fel, a
A kutatók a James Webb-űrtávcső használatával felfedezték a negyedik bolygót egy érdekes, kis tömegű és sűrűségű bolygókat tartalmazó csillagrendszerben. Az exobolygó a Naphoz hasonló, Kepler-51 nevű csillag körül kering, amely tőlünk 2615 fényévre található a Hattyú csillagképben. A rendszer rendkívülinek számít, hiszen mind a négy, eddig felfedezett bolygója vattacukor-sűrűségű, amellyel rekordernek számítanak. Az ilyen típusú