Beköszöntött az ősz, rohamosan hosszabbodnak az éjszakák. Fokozatosan megérkezik a kora esti égre a Szaturnusz és a Neptunusz, szeptember 14-én Nemzetközi Hold-észlelő éjszaka, 28-29-én Kutatók éjszakája. 18-án hajnalban nagyon csekély mértékű részleges holdfogyatkozást is láthatunk. Őszi Messier-maraton, szentléleki észlelőhétvége és még egy sor program várja az amatőrcsillagászokat, az észlelőket. A...
Az Univerzum fiatal korát vizsgáló James Webb-űrtávcső infravörös kamerái egy különös galaxisra bukkantak, amelyben a csillagközi gáz túlragyogja a csillagok fényességét. A galaxis a GS-NDG-9422 (9422) nevet viseli, és az egymilliárd éves Univerzumban keletkezett. Vizsgálatával a kutatóknak talán sikerült megtalálniuk a galaxisfejlődés történetének hiányzó láncszemét, amely megmutatja, hogy pontosan mi is történt az első csillagok
Nagy a várakozás a nehezen kimondható nevű C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös kapcsán. Jelenleg a déli féltekén észlelők számára kedvezőbb a hajnali láthatósága, és minél délebbi helyről észlel valaki, annál eredményesebben tudja megörökíteni. Például Teneriféről. Farkasréti György, Tenerife A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös megfigyelésére a Teide Obszervatórium melletti szervizutat választottam 2340 m magasságban, Tenerifén. Szeptember 28-án hajnalban a
Egy nagy galaxis központjában lévő szupernagy tömegű fekete lyuk két plazmanyalábja messze túlnyúlik magán a galaxison – talán még a körülötte lévő kozmikus hálóra is hatással van. A jetek körülbelül 23 millió fényév hosszúak, vagyis majdnem tízszer akkorák, mint a Tejútrendszer és az Andromeda-galaxis közötti távolság. A rekorder rendszernek a csillagászok a Porphyrion nevet adták
A kínai Chang’e-5 holdszonda által a Földre hozott talaj- és kőzetminták elemzéséből kiderült, hogy a Holdon a dinoszauruszok korában is még volt aktív vulkáni működés, vagyis a holdi vulkáni tevékenység nem ért véget milliárd évekkel ezelőtt, mint ahogy azt eddig gondoltuk. A Chang’e-5 kínai holdszonda küldetésének célja az volt, hogy mintát hozzon a Hold felénk
Jelenleg nem teljesen ismert, hogy a Holdon pontosan mennyi és milyen erőforrás található, azonban napjainkban igen népszerű témának számít a Hold vízkészletének kutatása. Vajon a Hold déli pólusán található vízjég megfelel arra a célra, hogy oxigénné és hidrogénné alakítva megteremtse az oda utazó űrhajósok életszükségleteit, és rakétájuk hajtóanyagát? A NASA Artemis programjának is kiemelt kérdése