Az idei tél egyelőre rendkívül rossz időjárással sújtotta az észlelőket. Reménykedjünk, hogy február kedvezőbben alakul. Kiváló a Jupiter láthatósága, a Titan eltűnik a Szaturnusz mögött, észleljük 24P/Schaumasse-üstököst! A hónap közepére pedig egy hosszú peridódusú fedési változócsillag, az OW Gem fedése várható. A bolygók járása Merkúr: Napnyugta után látható a délnyugati...
Október egyre hosszabb és hosszabb éjszakákkal ajándékozza meg az észlelőt. Számos érdekes égi eseményt kínál ez a hónap, de a legérdekesebb jelenségek a hajnali égen láthatók, ahol szinte sorban állnak a bolygók.
Az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) távcsőrendszer segítségével metanol-mézereket mutattak ki, és most észleltek első ízben deuterált metanolt a világűrben. használó nemzetközi csillagászcsoport új betekintést nyújt abba, hogyan alakulnak ki szerves molekulák a fiatal csillagok környezetében, és hogyan válhatnak végül a formálódó bolygórendszerek részévé. Az ALMA COMPASS (Complex Organic Molecules in Protostars with ALMA Spectral
A déli-sarkvidéken az IceCube Neutrínóobszervatórium megvalósulásában történt meghatározó szerepéért, valamint az asztrofizikai eredetű nagy energiájú neutrínók felfedezéséért Francis Halzen, a Wisconsini Egyetem professzora kapta a 2026-os fizikai Nobel-díjat. A neutrínó egy olyan elemi részecske, amely az Univerzum egyik leggyakoribb, mégis legnehezebben megfogható építőköve. Az olasz név jelentése magyarul „semleges részecske”, de az anyagokon könnyedén áthatoló
A csillagászoknak valami olyasmit sikerült megfigyelniük, amire nem számítottak: egy kis tömegű csillag körül keringő óriásbolygót. A Rodrigo Ferrer-Chavez (Northwestern University) által vezetett kutatócsoport a James Webb-űrtávcső (JWST) segítségével sikeresen leképezte az RX J0534b jelű bolygót. A Large Binocular Telescope-pal (LBT) végzett mérések megerősítették, hogy a bolygó egy fiatal, kis tömegű csillag körül kering, mintegy
Augusztus 30-án útnak indult a Nancy Grace Roman űrtávcső, amely új technikai megoldásokkal folytatja majd a régóta működő Hubble-űrtávcső megfigyeléseit. Elek Tamás, Nyíregyháza A Roman űrtávcső jelenleg a Földtől nagyjából 1,5 millió kilométerre található L2 Lagrange-pont felé halad. Az út nagyjából 3 hónapot (kb. 100 napot) vesz igénybe. A fedélzeti műszerek – mint a 300
Augusztus 28-án hajnalban a későn fekvők, a korán kelők, továbbá az amatőrcsillagászok látványos és jelentős mértékű holdfogyatkozást figyelhettek meg. Hegyi Zoltán Imre, Budapest A megfigyelést sok helyen zavarta a párás, felhős ég, a fővárosból se voltak ideálisak a körülmények. Az egész fogyatkozást pára-járta ég alatt követtem, a Hold által vetett udvar torzító hatását is beleszámítva.
