Molnár Péter előadása a kimeríthetetlen témáról, a távcsőválasztásról. “Mekkora nagyításra képes ez a távcső? Milyen messzire lehet ellátni vele?” Ez csupán két, jellemző kérdés látogatóinktól. Emellett örömmel tapasztaljuk, hogy sokan tervezik saját csillagászati műszer beszerzését. A kérdések megválaszolásához, és a számunkra legmegfelelőbb műszer kiválasztásához a mára óriásira bővült kínálatból meg...
2017. szeptember 16-án 10 órai kezdettel jubileumi találkozót szervez a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló és a Magyar Csillagászati Egyesület. A találkozó színhelye A Szabadművelődés Háza (8000 Székesfehérvár, Fürdő sor 1.).
Az asztrofizikusoknak most először sikerült képet alkotniuk a közeli csillagok környezetében található üstökösfelhőkről, illetve a bennük lévő apró testekről. A 74 objektum képét tartalmazó galéria nagy felbontású fotói megmutatják, hogy ezek a jeges törmelékövek (üstökösfelhők) jelen lehetnek a legfiatalabb, éppen csak születőben lévő csillagok körül éppúgy, mint a Naprendszerhez hasonló korú, tehát már idősebb csillagrendszereknél.
Itthonról, Magyarországról alig-alig láttuk a C/2024 G3 (ATLAS)-üstököst, aki sikerrel járt, jelentős trófeát könyvelhetett el. Mint annyi esetben, most is a déli félteke észlelői számára mutatta meg magát igazán a csóvás égi vándor. Szenzációs felvétel a Las Campanas Obszervatóriumból! Fűrész Gábor, Las Campanas Obszervatórium, Chile Négy hónapon belül negyedszer változott földrajzi szélességem +42 fokról -30
Új év, új mérföldkő: a James Webb-űrtávcső (JWST) képei segítségével 44 egyedi csillagot sikerült azonosítani egy rendkívül távoli galaxisban, félúton a megfigyelhető Világegyetem határán (z=0,725-ös vöröseltolódásnál). A csillagászok mind ez idáig úgy gondolták, hogy ekkora távolságban lehetetlen egyedi csillagokat azonosítani – hasonlóan, mintha egy binokulárral szeretnénk porszemeket megpillantani a Hold egyik kráterében. Az újonnan felfedezett
A DLR (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt, Német Légügyi és Űrutazási Központ) Bolygótudományi Kutatóintézetében dolgozó kutatóknak magyar közreműködéssel évtizeden átnyúló földi és űreszközökkel kapott adatok együttes elemzésével sikerült kimutatni, hogy a WASP-43b jelű bolygó alakja eltér az ideális gömbtől – az így fellépő árapályerők hatására pedig pályája folyamatosan zsugorodik. A rövid keringési periódusnak megfelelő
Rendkívül erős szeleket fedeztek fel a WASP-127b óriás exobolygó egyenlítőjén. A 33 000 km/órás sebességet is elérő szelek a valaha mért leggyorsabb légáramlatok egy bolygón. A felfedezést az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövével (ESO VLT) tették Chilében, egyedülálló betekintést nyújtva egy távoli világ időjárási mintázatába. Míg a Földön tornádók, ciklonok és hurrikánok pusztítanak, a
