Amatőrcsillagászatunk markáns, örökké tevékeny alakja volt Vértes Ernő, aki nemcsak a Vas megyei, de az országos mozgalomban is maradandó nyomot hagyott. Személyesen az 1976-os veszprémi CSBK-találkozón találkoztam vele először, amely találkozó igen emlékezetes számomra. A majd’ fél évszázaddal ezelőtti emlékek már igencsak megkoptak, a rendezvény hangulata azonban mindmáig velem van,...
A Tintahal-köd (Ou4) egy rendkívül halvány, türkizkék színű bipoláris ködösség, amelyet 2011-ben fedezett fel Nicolas Outters francia amatőrcsillagász az Sh2-129 vörös emissziós köd belsejében. A mintegy 2300 fényévre található objektumot egy nagytömegű csillag kifúvása hozta létre, különleges formája miatt kapta a „kozmikus tintahal” nevet. Krizsán Bence, Érd Még tavaly nyárról maradt meg a projekt, és mostanára jutottam
Olyan felvillanásokat észleltek a Hold árnyékos oldalán az űrhajósok, amelyek apró meteorikus szemcsék becsapódásaitól keletkezhettek – a sikeres azonosítást már évek óta várták a szakemberek. Sokan láttunk már hullócsillagot, hivatalos néven meteort az éjszakai égen. Ilyenkor egy-egy apró, többnyire borsó vagy cseresznye méretű szemcse csapódik be a Föld légkörébe. Hatalmas, akár többször 10 km/másodperces sebessége
Földnyugta és földkelte, teljes napfogyatkozás, becsapódó meteoroidok! Az Artemis II sikeresen megkerülte a Holdat, az űrhajósok immár hazafelé: a Föld felé vették útjukat. Űrhajósok még soha nem jártak ilyen nagy távolságra a Földtől: korábban az Apollo-13 jutott legtávolabbra, 400 171 kilométerre, az Artemis II április 6-án 406 771 km maximális távolságra jutott. 1970-ben az Apollo-13
Úton a Hold felé sikerült megörökítenie észlelőnknek az Artemis II-t. Halvány, jelentéktelen csillagnak látszik csupán, de tudjuk, hogy fedélzetén ott a négy űrhajós – legújabb küldötteink. Bánfalvy Zoltán, Zaragoza Nagy érdeklődés övezte a startot, gondoltam, megpróbálom megörökíteni én is a történelmi küldetést.Szerencsére a Nasa JPL Horizons ephemeris oldalán lehet rá koordinátákat számolni, így elvileg könnyű
A nevezetes napok és az ünnepek értelmezéséhez kell kevés matematika (talán számtani műveletek ismerete is elegendő) és kell némi csillagászat (bizony a csillagászat az, ami fontos szerepet töltött be naptárunk kialakításában és szabályozásában). A húsvéttal érkeztünk el legnehezebb naptári kérdésünkhöz! Mikor van húsvét? Miért nincs minden évben ugyanakkor? Mitől függ, hogy mikorra esik ez a
