| "A látvány már első pillantásra is lenyűgözött mindkettőnket, de picit hosszabban elidőzve – emésztve – a részleteket igazán pazar látvány tárult szemünk elé." Papp András élménybeszámolója. |
Bár manapság a leggyakrabban alkalmazott digitális holdtérkép a Virtual Moon Atlas, néhány online térkép szintén létezik. Ezek közül gyűjtöttem össze párat, továbbá szeretnék kérni minden olvasót, hogy segítsen a lista bővítésében.
A NASA tudósai vízjeget detektáltak az indiai Chandrayaan-1 műholdra szerelt mini-SAR radar adatainak kiértékelése alapján a Hold északi pólusának közelében.
{mosimage} Több mint hat esztendeje annak, hogy először rajzoltam le a Hold „leghátborzon–gatóbb” részletét. Akkoriban még Tamásiban laktam, és a nyugodt kisvárosi lét lehetővé tette a rendszeres észlelések végzését. Egy szokványos, stresszmentes, szép tavaszi nap köszöntött rám 2000. május 9-én is. Keddi nap volt, rendes, unalmas hétköznap. Számomra mégsem volt...
|
2006 áprilisi rovatunkban azt taglaltuk, hogy rajzolni vagy fotózni érdemes-e a Holdat. Most bemutatunk egy új módszer, mely a digitális képrögzítés és a rajzolás előnyeit ötvözi. |
|
A Mare Imbrium és az Oceanus Procellarum találkozásánál találjuk a nem túl feltűnő, 16 km átmérőjű Gruithuisen-krátert, tőle északra, pedig a közismert Gruithuisen gamma és delta dómokat. Nem a klasszikus apró, nehezen látható… |
A terminátor távolságától függően az egyes alakzatok akár teljesen másként is kinézhetnek. Izgalmas lehet végigkövetni, hogy a terminátor vándorlásával miként változik egy-egy konkrét objektum látványa. A sorozatészlelésnek a fő célja éppen ennek megfigyelése és rögzítése.
| Az egyre jobban elterjedő webkamerák egyik leghálásabb célpontja a Hold. Ezzel a cikkel próbálok segítséget nyújtani a kezdőknek, hogy minél könnyebben elsajátíthassák az alapokat. |
Földünk gravitációs tere közel két hónapra befogott egy ideiglenes „miniholdat”, majd később újra útjára engedte a kis égitestet a Naprendszerben. Ez az idő azonban elég volt ahhoz, hogy a csillagászok is megörökítsék ezt a különleges kődarabot, mégpedig két, Spanyolországban található, 2 m-es tükörátmérőjű távcsővel. Az említett földközeli objektumot (near-Earth object, NEO), a 2024 PT5-öt Földünk
A fekete lyukak nagy hatással vannak csillagközi környezetükre: amikor forognak, a szó szoros értelmében magukkal rángatják a téridő szövetét. Ez tehát azt jelenti, hogy egy forgó fekete lyuk közelében semmi sem lehet nyugalomban, még a körülötte lévő tömegbefogási (akkréciós) korong sem, amelyről táplálkozik. Amint a szupernagy tömegű fekete lyukakat körülvevő vékony por- és gázkorongról a
Távoli galaxisok újonnan felfedezett populációjának, az úgynevezett ,,kis vörös pöttyöknek’’ (angolul Little Red Dots, LRD) rádiójellemzőit vizsgálták magyar kutatók. Mivel ezen objektumokat csupán a közelmúltban azonosították a James Webb-űrtávcső (JWST) méréseinek segítségével, pontos fizikai tulajdonságaik még nem ismertek teljes mértékben. A kutatás céljaként a szerzők égboltfelmérések archív adatainak felhasználásával vizsgálták, hogy az LRD-k bocsátanak-e ki
A kutatók a James Webb-űrtávcső használatával felfedezték minden idők első „Einstein-cikcakkját”, vagyis egy olyan alakzatot, amelyen egy kvazár képe az Einstein által bevezetett általános relativitáselméletből következő gravitációs lencsehatás következtében hatszor jelenik meg ugyanazon a felvételen. Ez az önmagában is érdekes kép pedig segíthet választ találni két máig megoldatlan kozmológiai problémára. A J1721+8842 jelű fényes kvazárt
Milyen közel van, mégis milyen halvány! Az Andromeda-galaxis kistestvére, az M33 spirálgalaxis csak ínyenceknek mutatja meg magát. A tapasztalt észlelő sötét égbolton még szabad szemmel is megpillanthatja, igazi arcát azonban fényerős távcsövekben és persze hosszú expozíciós idejű fotókon mutatja meg. Krizsán Bence, Érd Az M33 vagy más néven Triangulum galaxis a Tejútrendszerhez második legközelebbi galaxis