Digitális rajzolás
2006 áprilisi rovatunkban azt taglaltuk, hogy rajzolni vagy fotózni érdemes-e a Holdat. Most bemutatunk egy új módszer, mely a digitális képrögzítés és a rajzolás előnyeit ötvözi. |
2006 áprilisi rovatunkban azt taglaltuk, hogy rajzolni vagy fotózni érdemes-e a Holdat. Most bemutatunk egy új módszer, mely a digitális képrögzítés és a rajzolás előnyeit ötvözi. |
Sok amatőrcsillagásztól hallottam mostanában, hogy a rajzos észlelések kora lejárt, hiszen a digitális képrögzítés ma már szinte mindenki számára elérhetővé vált. Ezzel a cikkel próbálom megmutatni, hogy nem olyan nehéz a rajzolás, mint sokan képzelik. |
Az egyre jobban elterjedő webkamerák egyik leghálásabb célpontja a Hold. Ezzel a cikkel próbálok segítséget nyújtani a kezdőknek, hogy minél könnyebben elsajátíthassák az alapokat. |
Az alábbi leírás a Holdészlelők találkozóján elhangzott előadás szöveges változata, bár nem teljesen hű tükörképe annak elsősorban terjedelmi korlátok miatt. |
Három új csillagászati könyv jelent meg: a Vénusz formakincse, a Mars felfedező és a Folyadékok a Naprendszerben munkák bolygószomszédjaink jellemzőit mutatják be akár gyerekeknek is. 2023 márciusa óta lehet könyvesboltban kapni Bérczi Szaniszló „kis atlasz” sorozatának két új kötetét és egy új Mars témájú atlaszt, kifejezetten gyerekeknek, Hargitai Henrik tollából és tördelésével. A kiadványok az
Az Európai Űrügynökség, az ESA (European Space Agency) Gaia-küldetése már közel kétmilliárd csillagról gyűjtött minden korábbinál pontosabb asztrometriai és fotometriai megfigyelési anyagot. Ennek az óriási adatmennyiségnek az értelmezéséhez most az érdeklődő nagyközönség segítségét is kérik a program munkatársai. A hatalmas mennyiségű megfigyelési adatot elsősorban természetesen nagy teljesítményű számítógépekkel, a gépi tanulás és mesterséges intelligencia legmodernebb
A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökös legnagyobb fényességét 2024 őszén éri majd el és várhatóan szabad szemmel is jól látható lesz. Optimista előrejelzések szerint az üstökös az összfényességét tekintve fényesebb lehet az ég legfényesebb csillagainál is. Az égitest megismerésének története 2023. február 22-én kezdődött, amikor a dél-afrikai Sutherland Obszervatórium 0,5 méteres, f/2 fényerejű Schmidt-teleszkópjával az ATLAS
Lassan hozzászokhatunk, hogy a tavaly üzembe állított James Webb-űrtávcső megfigyelései hetente cáfolnak meg, illetve kényszerítenek felülvizsgálatra jól megalapozott csillagászati elméleteket. Ezúttal a galaxis-keletkezéssel kapcsolatos ismereteinken van a sor. A csillagászok a NASA, az ESA és a CSA műszerparkjának új zászlóshajójával, a James Webb-űrtávcsővel a legfrissebb vizsgálatban hat nagyon távoli, ugyanakkor hatalmas tömegű galaxisjelöltet fedeztek fel
A Tű-galaxis az egyik legnevesebb példája az éléről látható spirálgalaxisoknak. Szinte pontosan a fősíkja felől látunk rá. A neve is innen ered, hiszen vizuálisan egy igen keskeny fénysávként jelenik meg az égbolton. Nagyobb távcsövekben és az asztrofotókon a spirálkarokban található por is felfedezhető. Fényes Lóránd, Balatonalmádi A galaxis egyébként nagyon hasonlít a mi galaxisunk, a Tejútrendszer