Digitális rajzolás
2006 áprilisi rovatunkban azt taglaltuk, hogy rajzolni vagy fotózni érdemes-e a Holdat. Most bemutatunk egy új módszer, mely a digitális képrögzítés és a rajzolás előnyeit ötvözi. |
2006 áprilisi rovatunkban azt taglaltuk, hogy rajzolni vagy fotózni érdemes-e a Holdat. Most bemutatunk egy új módszer, mely a digitális képrögzítés és a rajzolás előnyeit ötvözi. |
Sok amatőrcsillagásztól hallottam mostanában, hogy a rajzos észlelések kora lejárt, hiszen a digitális képrögzítés ma már szinte mindenki számára elérhetővé vált. Ezzel a cikkel próbálom megmutatni, hogy nem olyan nehéz a rajzolás, mint sokan képzelik. |
Az egyre jobban elterjedő webkamerák egyik leghálásabb célpontja a Hold. Ezzel a cikkel próbálok segítséget nyújtani a kezdőknek, hogy minél könnyebben elsajátíthassák az alapokat. |
Az alábbi leírás a Holdészlelők találkozóján elhangzott előadás szöveges változata, bár nem teljesen hű tükörképe annak elsősorban terjedelmi korlátok miatt. |
Földünk gravitációs tere közel két hónapra befogott egy ideiglenes „miniholdat”, majd később újra útjára engedte a kis égitestet a Naprendszerben. Ez az idő azonban elég volt ahhoz, hogy a csillagászok is megörökítsék ezt a különleges kődarabot, mégpedig két, Spanyolországban található, 2 m-es tükörátmérőjű távcsővel. Az említett földközeli objektumot (near-Earth object, NEO), a 2024 PT5-öt Földünk
A fekete lyukak nagy hatással vannak csillagközi környezetükre: amikor forognak, a szó szoros értelmében magukkal rángatják a téridő szövetét. Ez tehát azt jelenti, hogy egy forgó fekete lyuk közelében semmi sem lehet nyugalomban, még a körülötte lévő tömegbefogási (akkréciós) korong sem, amelyről táplálkozik. Amint a szupernagy tömegű fekete lyukakat körülvevő vékony por- és gázkorongról a
Távoli galaxisok újonnan felfedezett populációjának, az úgynevezett ,,kis vörös pöttyöknek’’ (angolul Little Red Dots, LRD) rádiójellemzőit vizsgálták magyar kutatók. Mivel ezen objektumokat csupán a közelmúltban azonosították a James Webb-űrtávcső (JWST) méréseinek segítségével, pontos fizikai tulajdonságaik még nem ismertek teljes mértékben. A kutatás céljaként a szerzők égboltfelmérések archív adatainak felhasználásával vizsgálták, hogy az LRD-k bocsátanak-e ki
A kutatók a James Webb-űrtávcső használatával felfedezték minden idők első „Einstein-cikcakkját”, vagyis egy olyan alakzatot, amelyen egy kvazár képe az Einstein által bevezetett általános relativitáselméletből következő gravitációs lencsehatás következtében hatszor jelenik meg ugyanazon a felvételen. Ez az önmagában is érdekes kép pedig segíthet választ találni két máig megoldatlan kozmológiai problémára. A J1721+8842 jelű fényes kvazárt
Milyen közel van, mégis milyen halvány! Az Andromeda-galaxis kistestvére, az M33 spirálgalaxis csak ínyenceknek mutatja meg magát. A tapasztalt észlelő sötét égbolton még szabad szemmel is megpillanthatja, igazi arcát azonban fényerős távcsövekben és persze hosszú expozíciós idejű fotókon mutatja meg. Krizsán Bence, Érd Az M33 vagy más néven Triangulum galaxis a Tejútrendszerhez második legközelebbi galaxis