Miért oly’ zöld a Meteor?
A Meteor 2009/7-8. számának címlapján a Carina-köd látható, mely a megszokottól eltérően most a zöld különböző árnyalataiban pompázik.
A Carina-köd körülbelül 7500 fényévre található tőlünk, a déli Carina (Hajógerinc) csillagképben figyelhető meg. Mérete mintegy 100 fényév, azaz négyszer akkora, mint az Orion-köd, s annál sokkal fényesebb is. Aktív csillagkeletkezési terület, a csillaghalmazokat körülölelő fénylő ködöt hideg por sötét sávjai szabdalják részekre. A köd fényléséért a benne található forró csillagok felelősek, melyek erős ultraibolya sugárzással gerjesztik a hidrogént fénylésre. A kibocsátási színkép legerősebb vonala a 656 nm-es H-alfa vonal, és éppen ennek köszönhető a Carina-köd jellegzetes vörös színe a legtöbb fotón. Címlapképünk ezzel szemben a vizuális látványt próbálja visszaadni a B, V és R szűrős képekből összeállított színes felvétellel, amely így figyelembe veszi, hogy a kékeszöld sugárzásra szemünk sokkal érzékenyebb, mint a mélyvörös H-alfa emisszióra.
A kompozit képet Kiss László és Derekas Aliz készítette a Siding Spring-i Obszervatórium 1 m-es távcsövével (képfeldolgozás: Sárneczky Krisztián és Kiss László). Az ábrázolt terület 26×13 ívperc. Lapszámunk végén hosszabb cikket olvashatunk Kiss László tollából, Hét év Ausztráliában címmel.
A déli mélyeges látnivalók közül a Magellán-felhőket mutatja be Szabó Gábor a mélyég-rovatban, mely kereken 3 oldal terjedelemben nyújt hasznos olvasnivalót a téma iránt érdeklődők számára.
Ugyancsak a szokottnál jóval vaskosabb Hírrovatunk – vigyázat, a rovat nem csak a Hírportál anyagából válogat, hanem sok más egyéb forrásból is!
Távcsöves rovatunkban egyebek mellett olvashatunk egy nosztalgia-cikket Kolláth Zoltántól: az Ezermesterben jó négy évtizede közölt távcsőépítési cikksorozattal kapcsolatban osztja meg gondolatainkat. Fűrész Gábor a hetvenes évek óriástávcsöveiről írt cikket: az általa oly jól ismert MMT-t és a zelencsuki 6 m-es szovjet óriást ismerteti sorozatában.
Fűrész Gábor digitális asztrofotós rovatában most is izgalmas cikkel jelentkezik, a szegény ember adaptív optikájáról ír.
Ízelítő a képmellékletből: a Bálna-galaxis Cserna Antal felvételén
Bőven olvashatunk a Csillagászat Éve programjairól – természetesen csak néhányról, hiszen annyi minden történik az Év és és a 400. évforduló kapcsán. Interjút Görgei Zoltán távcsöves bemutatóval és népzenésszel, sok-sok holdészleléssel is találkozhatunk, és ne feledkezzünk meg Kocsis Antal témába vágó "vezércikkéről" (Észleljük a Hold déli pólusvidékét!).
A Meteort az MCSE tagjai (akik rendezik tagdíjukat 2009-re) illetményként kapják, lapunk számai megvásárolhatók a Polaris Csillagvizsgálóban és a Szakkönyváruházban (VI. Nagymező u. 43.). Eggyel több ok belépni az MCSE-be!
