Karácsony az ég alatt
Létezik-e szebb karácsony az észlelő amatőrcsillagász számára, mint a derült égbolt? A sok-sok ködös nap után december 24-ére szinte varázsütésre kiderült az ég! Márpedig ez történt 2013 karácsonyán, amit sokan észlelésekkel töltöttek.
Már napközben kiderült az ég, amit a Vénusz nappali észlelésére használt fel Cseh Viktor és Hadházi Csaba. Este pedig Sánta Gábortól kaptunk kisújszállási amatőrcsillagász helyzetjelentést:
“Kész meglepetés ez a nap. Felültem délelőtt a vonatra, és derült ég borult fölém, amikor kiértem az Alföldre. Kitartott estig, most jöttem be Lovejoy-vizzantásból. Eléggé megkopott sajnos, már alig 7 magnitúdó, és a csóva is alig jött, de a +7 fok körüli idő és a csodálatos (kissé fényszennyezett) Tejút-látvány nagyon jól esett.”
Most pedig lássuk a nagyvarsányi Cseh Viktor példamutatóan szép Vénusz-rajzát:
“Nagy nehézségek árán leltem a bolygóra. A vékony sarlón szűrő nélkül nem láttam részleteket; sem terminátor anomáliát, sem szarvakat semmit. A narancs szűrőt betekerve 100x-os nagyításon az É-i féltekén az egyenlítőtől egy világos folt tűnt fel. A kék szűrő ezt a foltot ugyan úgy mutatta, ám mögötte a terminátorig látszott egy világosabb terület is. A képminőség a vörös szűrőben volt a legjobb, valamint a háttérből is itt emelkedett ki a legjobban a bolygó. Az első rajz a kék szűrős, a második a narancsos. A seeing nagyon rossz volt, és gyakorlatilag csak néha-néha állt egybe a látott kép. Szűrő használata ilyenkor szinte kötelező, mert egyszerűen nem lehet a távcsőbe nézni a nagy fényözön miatt! ”
Hadházi Csaba Hajdúhadházról Leonidák listánkon lelkendezve jelentette be, hogy sikeresen észlelte a Vénuszt a nappali égen: “A nagy karácsonyi készülődésben akinek van ideje vessen egy pillantást a nappali égen is kiválóan látható Vénuszra! Ez a kép 135 db felvételből készült Registax programmal összerakva Tele Vue Barlow 2,5x keresztül a 200/1000 Newtonommal! Hajdúhadházi észlelőnk az este folyamán a Jupitert is sikeresen megörökítette.
Forintos Gergely a Polaris Csillagvizsgálóval osztott meg egy érdekes rádiós észlelést a Facebookon: “Ma ejszaka sikeresen eszleltem a 4,2 Csillagaszati Egysegre levo Jupiter bolygon lezajlott radiovihart, 19.8 MHz-en. Azt hiszem ez volt az elso alkalom ebben az orszagban Szerencsere a hajnali fel 2-kor kezdodo rovid, de intenziv vihart a franciaorszagi Nancay Obszervatorium is “hallotta” mivel a Jupiter mar eleg magasan volt a horizont folott. Ezzel a “Hold-volgyi” fotoval szeretnek minden kedves Egvilag rajongonak boldog karacsonyt kivanni.”Észlelőnk az Egyesült Arab Emírségekből észleli a Jupiter rádiójeleit:
A “karácsonyi üstökösről”, a C/2013 R1 (Lovejoy)-ról küldött több felvételt Brlás Pál. Valamennyit az itelescope.net segítségével készítette, távvezérléssel. A leglátványosabb felvételt mutatjuk be, amely 12.24-én 13:00 UT-kor készült Takahashi FSQ 106 mm f/5 apo refraktorral, 180 s expozíciós idővel:
A C/2013 R1 (Lovejoy)-t Hadházi Csaba is távcsővégre kapta Hajdúhadházról, a Herkules Magáncsillagvizsgálóból. Az ő felvétele 200/1000-es Newton-távcsővel és Canon EOS 350D fényképezőgéppel készült, mindössze 35 s expozícióval (az üstökös alacsony helyzete miatt):
Nagy Felicián Csornáról készített hangulatos égboltképeket, amelyek közül az alábbit választottuk (a Perseus és a Fiastyúk vidéke):
Papp Sándor nem rajzzal vagy fotóval jelentkezett, hanem változóészlelésekkel. Kiváló és szorgalmas észlelőnk kihasználta a december 24-én adódott derültséget, és az alábbiakat jegyezte fel:
17 h 10-től: SS Cyg 81 (keresőben is látszik)
R Cam 93, Z Umi 115-6.
17 h 15-től: W Lyr 108, AY Ly<134, BF Cyg 107,
EM Cyg 133-4:, V 930 122. AM Her <135
17 h 30-tól: RU Peg 128, IP Peg<139, W Peg 106.
KT Per <138 , RX And <138.
17h 55-től: R Aqr 106, Omi Cet 86 (24,4T) TT Ari 105
AB Dra <135, S Cep 93 T Cep 68(20x60B)
19 h 50-től vacsora után: W Tau 109, RV Tau 95-6,
R Tau 109-110, S Tau<132, RR Tau 127. Örültem, hogy legalább az RR Tau-val nem kellett erőlködni.
20 h 15-től SS Aur<138, R Aur 108-9, U Ori 114-5
(majd egy magnitúdót fényesedett dec.1-je óta) SU Tau<137
21 h-tól: SU Uma <135, RX Uma 106, CH Uma <137
Z Cam 131-2.
22 h 45-kor U Mon 67 (20x60B), U Gem <138
Már december 25-én délelőtt készítette ezt a nappali képet Nyúlról Szitkay Gábor. A kilátó mellett a fogyó Hold lenyugváshoz “készülődik”.
Kernya János Gábor rajza az NGC 246-ról, a Cet planetáris ködéről készült, melyet december 24-én este, 18:08-18:43 UT között készített. Egy 305/1525-ös Dobson távcsövet használt, Thousand Oaks OIII szűrővel. Az alkalmazott nagyítás 191x-es, a látómező mérete 16 ívperc:
Landy-Gyebnár Mónika Veszprémből küldött beszámolót:
A rendelkezésre álló idő csekély volta ellenére is meglehetősen sok képet sikerült összehozni.
24-én este 10-ig dolgoztam, az ég Veszprémben kb. este 7 felé kezdett látszani, ahogy eltűnt a köd a megélénkülő szélnek köszönhetően. Mire hazaértem, ragyogóan tiszta volt, kiváló átlátszósággal. Este fél 11-től kb. másfél órát voltam kinn a közeli focipályán (a város keleti, legszélső utcája elején), hazajöttem picit aludni, hogy hajnal előtt még visszamenjek.
Az esti műsorban szerepeltek:
– az Ikrek, hasukban az egy ideje visszafelé haladó Jupiterrel, lábnál pedig az M35-tel
– egy kert csupasz fái felett mutatkozó Nagy Kutya
– a Rozetta-köd (50mm lencsével, 2 perc 30 másodperc össz expóval) sajnos jobb oldalon már belátszott a városi fényszenny is a képbe, de életemben először sikerült normálisan láthatóvá tenni képileg ezt a szépséges ködöt
– az Orion teste az M42-M43 és a Láng-köd társaságában, sajnos a karjai már nem férnek bele az 50mm látómezejébe
– a Szíriusz közelében látható nyílthalmaz-paradicsom
25-én hajnalban visszamentem, de már csak a Lovejoy-ért, szerencsére még időben, mert már érkezőben voltak a fátyolfelhők, ám még nem takarták el az üstököst. 50 és 120mm-rel is készült róla kép. A holdfény ereje sajnos elmosta a csóva javát, így csak kb. 4 foknyit lehetett látni belőle. Remélem, január elején lesz derült ég és lehet még fotózni róla szépeket!
25-én este vendégeink voltak, így nem tudtam lemenni, de az ég se volt igazán jó, sok felhő érkezett már a melegfront előterében.
26-án hajnalban arra ébredtem, hogy a Jupiter az arcomba süt, így gyors műholdkép-ellenőrzés után le is robogtam, mert felhőrésekben még el tudtam így csípni a Mars-Porrima-Hold együttállást, ráadásnak a Hold körül egy kis koszorú is kialakult.
Ha már ott volt a Jupiter (némi felhőbe burkolózott ugyan, de még pont átlátszott), róla is készült kép 300mm-rel, és csoda jópofa állásban voltak épp a Galilei-holdak! Balra a Ganymedes, jobbra pedig kis háromszöget alkotva az Europa, a Callisto meg az Io. Szerencsés pillanat volt, hamarosan elúsztak ebből az alakzatból a holdak – és közben be is felhősödött… Mivel estére sem várható derülés, így ennyi volt a karácsonyi égi műsor.
Biró Zsófia Lillafüredről küldött karácsonyi üdvözlőlapot: “A karácsonyt végig meteoroztam, gyönyörű sötét volt az ég, láttunk is egy-két szebbet, Apukám egy vörös Tűzgömböt is! Ma megpróbálom megrajzolni
őket! 🙂 További észlelésekben gazdag Ünnepeket!”
Világos Blanka Gyömrőről mi mást észlelt volna december 24-én, mint a Karácsonyfa-halmazt (NGC 2264)? “Ami számomra a legmeglepőbb, hogy nevéhez hűen tényleg karácsonyfára emlékeztet az objektum! Nem sűrű, de sok fényes tag alkotja. A halmaz ÉK-DNy irányban megnyúlt. Több csillaglánc is megfigyelhető, legszebben talán a legfényesebb csillagtól ÉK-re látható hattagú lánc példáján.” Az alábbi rajz 200/1000-es Newton-távcsővel készült, 48x-os nagyítás mellett:
Keszthelyi Sándor hangulatos állatövifény-észleléssel örvendezteti meg olvasóinkat:
“Naplemente után a szenteste igazán kiváló eget hozott a Dunántúlra és Vas megyére. A délnyugati égen hamar megjelent a “betlehemi csillag”, melynek szerepét a Vénusz mutatta be. A nagyon jó ég miatt Szombathelytől nyugatra 10 km-re, Bucsu falutól 2 km-re keletre mentem ki kocsival a jó ég alatti nézelődésre. Teljesen felhőtlen volt az ég, a szeles idő ezt kiváló tisztaságúra fokozta. Még az enyhe (vagyis +9 fok C hőmérsékletű) időjárás is kellemes lett volna, csak az erre kontrázó erős szél miatt kellett jól beöltöznöm.
Faluk közötti, már alig használt műútról is letértem egy földútra párszáz méterre (pontosan ide a 47,263388 É-i; 16,511049 K-i pontra). A kocsiból 17:45-kor kiszállva már a teljesen besötétedett eget láttam. A sík mező közepén teljes volt a panoráma. Zavaró fények nincsenek. Szombathely keleten kissé és Kőszeg északon alig jelentett csekély derengést. Nyugati irányban (azaz Ausztria) még ennyi sincs.
Északon a Göncölszekér hét csillaga éppen alsó delelésben van. Keleten a Geminiben a fényes Jupiter kel, ettől jobbra az Orion csillagkép öv feletti része emelkedik a horizont fölé. Az Auriga, a Taurus, a Fiastyúk magasan áll. Délre a Cet, a Fomalhaut, a Capricornus (jobb oldalán a nyugvásra készülő fényes Vénusz). Nyugaton a karácsonykor már ritka látvány: a Nagy Nyári Háromszög alakzata és a Hercules felső fele. A Tejút az Aquila – Cygnus – Cepheus – Cassiopeiae – Perseus – Auriga – Gemini sávban horizonttól horizontig látszik, szélesen, fényesen, burjánzóan.
Pár perces szemszoktatás után még valami látszik a délnyugati égen: egy fénysáv húzódik lapos szögben a Vénusztól balra felfelé: az állatövi fény maga! Ennek tengelye a Vénusz és az alfa – béta Cap alatt indul, ott 10-12 fok szélesen. A Capricornus közepén 8-10 fokos, az Aquarius közepén (jóval az éta – zéta – gamma – pí Aqr alatt) 5-7 fok a fénylés szélessége. A Pisces nyugati végében végződik, a Halak nyugati halának hatszöge alatt még sejthető, de azután nem folytatódik tovább. Mivel a Nap ilyentájt a télpontban van, az állatövi fényt pedig nagyjából a tavaszpontig láthattam: a fénysáv vége 90 fokra van a Naptól.
Az állatövi fénytől feljebb (a Tejútig) tartó ég sötétebb és ugyanígy az állatövi fénytől lefelé (a horizontig) tartó rész szintén sötétebb. 17:47-től 18:05-ig néztem a gyönyörű, tejutas, vidéki eget és az állatövi fényt. Utóbbi határozottan, erősen, jól látszik. Ám, az erős szél miatt: ma estére ennyi volt!”