Az MTA Csillagászati és Űrfizikai Bizottságának állásfoglalása az épülő ózdi „lézerkémény” kapcsán

Az utóbbi évek tudományos eredményei megerősítették, hogy a fényszennyezésre mint környezeti ártalomra fokozottan figyelni kell. Egyes fajok esetén – ilyenek a repülő rovarok, madarak – az éjszakai mesterséges fények ugyanolyan károsak lehetnek, mint a klímaváltozás vagy a környezetszennyezés egyéb formái. Több nemzetközi szervezet – ENSZ, UNESCO, Nemzetközi Csillagászati Unió, csak hogy a fontosabbakat említsük – tett javaslatokat a fényszennyezés csökkentésére. Magyarország nemzetközi szinten is vezető szerepet játszik a fényszennyezés csökkentésével kapcsolatos tevékenységben. Európa első (és egyben a világ ötödik) csillagoségbolt-parkja a Zselici Tájvédelmi Körzetben jött létre. Ma már három ilyen terület van hazánkban, amelyekhez bemutatóközpontok kapcsolódnak. A csillagoségbolt-parkok és a kapcsolódó létesítmények fő célja a csillagos égbolt, az ökológiai rendszer védelme, a problémakör bemutatása a nagyközönségnek. A bemutatóközpontok fontos turisztikai potenciállal rendelkeznek, és kiemelt szerepet játszanak a gyermekek iskolán kívüli környezeti nevelésében, a természettudományok megszerettetésében.

A megvalósítás előtt álló ózdi lézerkémény szöges ellentétben áll a fent említett célokkal. Elkészülte esetén veszélyezteti a Bükki Csillagoségbolt-park természetközeli állapotát, rossz példát mutat. A lézerkémény vélelmezett turisztikai értékei elmaradnak a Bükki Csillagoségbolt-park és a Bükki Csillagda értékeihez képest. Az erős lézerfény potenciális kockázatot jelent a környezet éjszakai életmódot folytató élővilágára, mindezekkel ellentmond a szakmai és tudományos ajánlásoknak.

Az MTA Csillagászati és Űrfizikai Tudományos Bizottsága határozottan ellenzi az ózdi „lézerkémény” megvalósítását.

A lézernyaláb “látványa” modellszámítás alapján, a csillagos háttér előtt. Erre számíthatunk a közeli védett területeken is.

Megjegyzés: Jogszabályi oldalról figyelembe kell venni az alábbiakat:

A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) kimondja: „54. § (2) Az építmény megvilágítását, a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és a hirdetőberendezést úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a fényhatás a) az építmény és a helyiségek, valamint a környezet rendeltetésszerű és biztonságos használatát ne akadályozza, b) a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse, c) az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és d) fényszennyezést ne okozzon.” A rendeletben megfogalmazott definíció szerint fényszennyezést jelent a horizont fölé irányuló fény – a függőlegesen felfelé irányuló lézerfény pedig egyértelműen ilyen.

A nyilatkozatot támogatják a következő szervezetek is (névsorban):

– EKKE TTK Környezeti Fényviszonyok Kutatócsoport

– ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont

– ELTE TTK Fizikai és Csillagászati Intézet Csillagászati Tanszék

– HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

– Magyar Csillagászati Egyesület

– Szegedi Csillagvizsgáló

– SZTE Bajai Obszervatóriuma