A halványuló Betelgeuze felszínéről készítettek felvételt az ESO távcsövével

A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készítettek felvételt a jelenleg példátlanul halvány Betelgeuze vörös szuperóriás csillagról az Orion csillagképben. A csillag felszínét megmutató friss felvételen nem csak a halványulás, de az égitest alakváltozása is megfigyelhető.

A Betelgeuze az Orion csillagképben. A vörös szuperóriás csillag jelenleg minden korábban megfigyeltnél halványabb. Ezt a csillag felszínét ábrázoló hihetetlen felbontású felvételt az ESO VLT SPHERE műszerével készítették a csillagászok. Ez a 2019 decemberében készített kép az első felvétel a csillag felszínéről az erős halványulás ideje alatt. Forrás: ESO.

A Betelgeuze világítótoronyként segíti a csillagnézők eligazodását az éjszakai égbolton. A csillag azonban az elmúlt év vége felé szokatlan halványulásba kezdett. E sorok írásakor fényessége mindössze 36%-a korábbi fényerejének. Ekkora fényváltozás már szabad szemmel is könnyen észlelhető. Mind az amatőrcsillagászok, mind a hivatásos kutatók különleges érdeklődéssel igyekeznek többet megtudni a példátlan esemény hátteréről.

A belga Leuveni Egyetemen dolgozó Miguel Montargès csillagász által vezetett kutatócsoport december óta figyeli a szuperóriás csillagot az ESO VLT távcsövével, hogy megfejtsék a halványulás pontos okát. A megfigyelési kampány egyik első felvétele egy lenyűgöző, friss felvétel a Betelgeuze felszínéről, amelyet tavaly rögzítettek a távcső SPHERE műszerével.

A kutatócsoport történetesen 2019 januárjában, a halványulás kezdete előtt is készített felvételt ugyanerről a csillagról ugyanezzel a műszerrel, így egy előtte-utána felvételpárral is rendelkeznek a csillagászok. A látható fény hullámhossztartományában készült képek megmutatják a csillag fényessége mellett az alakjában bekövetkezett változásokat is.

Két felvétel a Betelgeuze felszínéről az ESO VLT SPHERE műszerével. Az első a halványulás előtt, a második már közben készült. A képeket összehasonlítva nem csak a vörös szuperóriás csillag fényességének csökkenését figyelhetjük meg, de a felszín alakváltozása is szembetűnő. Forrás: ESO.

A csillagászat iránt érdeklődő nagyközönséget leginkább az a kérdés foglalkoztatja, hogy ez a halványulás vajon a Betelgeuze előbb-utóbb mindenképp várható felrobbanásának előjele-e. Mint minden vörös szuperóriás, egy nap a Betelgeuze is szupernóvaként fogja végezni. Ám a csillagászok szerint most még nem ennek a kataklizmának a kibontakozását látjuk. A szakemberek kevésbé szenzációs magyarázatokat tartanak valószínűnek a SPHERE felvételeken is látható fényesség- és alakváltozásokra. „A jelenleg vizsgált két lehetséges forgatókönyv egyike szerint a felszín egy különösen erős csillagaktivitás miatt halványul. A másik magyarázat szerint egy, az irányunkba kidobott porfelhő nyeli el a csillag fényének jelentős részét” – fejti ki Montargès [1]. – „Természetesen még nem tudunk mindent a vörös szuperóriás csillagokról, és a vizsgálataink is folyamatban vannak, így bennünket is érhetnek meglepetések.”

Montargès és csapata a chilei Cerro ParanalOn működő VLT segítségével vizsgálják a tőlünk 700 fényévre lévő csillagot, és keresik a halványulás okát. „Az ESO Paranal Obszervatóriuma egyike azon kevés létesítménynek, ahonnan lehetséges a Betelgeuze felszínének lefényképezése” – teszi hozzá Montargès. Az ESO VLT műszerei a látható és közeli infravörös fényben is működnek, így nem csak a Betelgeuze felszínét, de az azt körülvevő anyagfelhőt is vizsgálhatják velük a kutatók. „Csak így deríthetjük ki, mi is történik valójában a csillaggal.”

A VLT VISIR műszerével is készítettek egy új felvételt 2019 decemberében, amely láthatóvá teszi a Betelgeuze körüli anyagfelhő infravörös fénykibocsátását. Ezeket a megfigyeléseket a franciaországi Párizsi Obszervatóriumban dolgozó Pierre Kervella vezetésével készítették. Kervelláék ezzel a műszerrel a hőkamerák által is érzékelt hullámhossztartományban készítettek képeket. A VISIR felvételén látható, lángnyelvekre emlékeztető porfelhők akkor keletkeztek, amikor a csillag anyagának egy részét visszajuttatta a csillagközi térbe.

A Betelgeuze által kidobott anyagfelhő az infravörös sugárzása révén tárul elénk. A felvételt az ESO VLT VISIR műszerével készítették a csillagászok. Forrás: ESO.

„A csillagászatot népszerűsítő szövegek gyakran hangsúlyozzák, hogy ‘mindannyian csillagporból vagyunk’, de vajon honnan jön ez a csillagpor?” – vezeti be mondandóját Emily Cannon, a Leuveni Egyetem doktorandusz hallgatója, aki vörös szuperóriás csillagok SPHERE felvételeit elemzi. – „Életük során a Betelgeuze és a hozzá hasonló vörös szuperóriások hatalmas mennyiségű poranyagot hoznak létre és szórnak ki a világűrbe, már jóval azelőtt is, hogy szupernóvává válnának. A modern megfigyelési technikáink több száz fényév távolságból is lehetővé teszik ezeknek a csillagoknak a minden korábbinál részletesebb vizsgálatát. Ez lehetőséget nyújt a számunkra a tömegvesztést kiváltó, ma még ismeretlen okok feltárására.”Sódor Ádám

Megjegyzés

[1] A Betelgeuze szabálytalan alakú felszínét hatalmas konvektív cellák tagolják, amelyek mozognak, felfúvódnak és összehúzódnak. A csillag ráadásul pulzál is, a működő szívhez hasonlóan lüktet, és periodikusan változtatja a fényességét is. A Betelgeuze konvektív és pulzációs eredetű változásait együttesen csillagaktivitásnak nevezzük.     www.csillagaszat.hu

Forrás: ESO,www.csillagaszat.hu

Ajánljuk...