Karácsonyi észlelések – 2022

Szerző: · 2022. december 25, vasárnap

Mit láttak észlelőink az égen 2022 karácsonyán? A december 24-én napnyugta és december 27-én napkelte közötti időszak észleléseit várjuk, minden észlelési területről.

A szentestét Cseh Viktor holdsarló-vadászattal töltötte. A tökéletes horizontot kínáló Hortobágyról „vadászta le” a 28 óra 38 perces holdsarlót. Holdunk a következő napokban egyre hízik, többet és többet mutat meg magából. A karácsonyra vett/kapott távcsövek számára ideális célpont, különösen kezdők számára. A Hold persze mindenkor szép, kezdők és haladók számára is izgalmas célpont. De hol van a képen a holdsarló? Nem is olyan könnyű észrevenni!

Szabó Szabolcs Zsolt Szolnokról – stílszerűen – a Karácsonyfa-halmazzal jelentkezett. Stílszerűen: Boldog Karácsony-fahalmaz NGC 2264, jobbra lent Hubble változó ködével.

 
Technika: Sky-Watcher EQ6-R Pro Goto, Sky-Watcher 150/600-as Newton, reduktoros kómakorrektorral 518mm-en, de a látómező enyhén vágott
Kamera: Átalakított Canon Eos 600d, Baader BCF szűrővel és Astronomic UHC-E Eos Clip szűrővel, 169 db 60s kép, ISO 1600-as érzékenységgel.
 
Csukás Mátyás a Mira-listán arról ad hírt, hogy a GK Per 12,0 magnitúdó körüli (lehetséges, hogy kitörése kezdődött?), illetve az U Gem maximumban van.
 

Mars a Taurusban – Benei Balázs felvétele. 2022 Szentestéjéről az alábbi észlelést küldöm nektek, boldog karácsonyt és kellemes ünnepeket kívánva mindannyiótoknak!

Mars a Taurusban: NGC 1499, Plejádok, Hyadok és a kis NGC 1647 társaságában fotóztam a vörös bolygót. Canon 450D (átalakított), Canon EF 50 mm, f/3.5, 102 perc össz expó, ISO1600, 2022.12.24 20:00-21:42 UT. (Benei Balázs)

 
Kiss Bence, Fót

December 24-én este két részletben sikerült a derült eget kihasználnom. Elsőnek a nyugvó Vénuszt és Merkúrt sikerült megpillantani különös „együttállásban” a templom tornyával (https://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=98649).

Ezek után 16:00 UT-ig kiderült a D-i és a K-i égbolt is így a Szaturnusz után a Jupitert és a Marsot is felkerestem a binoklimmal. A holdsarlót nem láttam erről a megfigyelőhelyről. Így sikerült az este mind az öt szabadszemes bolygót megpillantani. 16:00 UT-kor már az M31 is látszott.

Este 21:00-21:35 UT között binoklival változóztam. Rho Cas: 4,2 (igen fényes talán csúcsa körül); V0465 Cas: 6,7; U Mon: 5,9 leszálló ágban. Közben kis felhőpamacsok időről időre átvonultak. Nézelődtem még: M35-M38, M47, Orion-köd.

Cseh Viktor 25-én este is fényképezte a holdsarlót, ezúttal már távcsővel. Számos izgalmas részlet figyelhető meg az alig több mint kétnapos sarlón:
 
Karácsonyi holdkép-adatok: 2022.12.25. 16:00 UT, Távcső: 127/1500 Makszutov-Cassegrain, Kamera: Canon EOS 1100D Észlelőhely: Debrecen, belváros.
 
Cseh Viktortól kaptunk egy montázst is ugyanerről az estéről: a holdsarló és a hamuszürke fény együtt! Érdemes megpróbálkozni a megvilágított részen látható alakzatok azonosításával, amiben ez a felvétel sokat segít:
 
Hadházi Csaba a hajdúhadházi Herkules Obszervatóriumból üstökösöket és galaxisokat fotózott.
 

1.C/2020 V2 (ZTF)  Fotó adatai: 200/1000 Newton,NEQ-6 Pro GOTO mechaika,Lacerta M-Gen II vezetésCanon EOS 550D,ISO 1600,9X60 sec.expozíciós idő,Deep Sky Stacker és photoshop feldolgozás.2022.12.24.

 

2.C/2022 E3 (ZTF)   Fotó adatai: 200/1000 Newton,NEQ-6 Pro GOTO mechaika,Lacerta M-Gen II vezetésCanon EOS 550D,ISO 1600,6X60 sec.expozíciós idő,Deep Sky Stacker és photoshop feldolgozás.2022.12.25. 

 

3.NGC 672-IC 1727 galaxisok   Fotó adatai: 200/1000 Newton,NEQ-6 Pro GOTO mechanika,Lacerta M-Gen II vezetésCanon EOS 550D,ISO 1600,13X60 sec.expozíciós idő,Deep Sky Stacker és photoshop feldolgozás.2022.12.24 

 

December 26-án hajnalban Keszthelyi Sándor  a mostani napokban legfényesebb üstököst tervezte megfigyelni. Ennek a neve: C/2022 E3 (ZTF)-üstökös. 2022. március 2-án fedezték fel a Zwicky Transient Facility programmal. Majd 2023. január 12-án lesz napközelben. Február 1-én lesz földközelben, akkor 0,28 csillagászati egységre halad el a Földtől. Akkoriban talán eléri a fénye a 6 magnitúdós szabadszemes határt.

„A régóta használt üstökös-előrejelzési oldal (Comet chasing is the visual observation of telescopic comets https://cometchasing.skyhound.com/ ) keresőtérképét vettem alapul. Az előre jelzett helye most a Corona Borealis csillagkép körívének, vagy félkörívének „belsejébe” esett. Ráadásul nem messze az általam (és sok más változóészlelő által) sokat figyelt R CrB változócsillagtól.

UT 03:50-kor szólalt meg az ébresztés hangja. 04:00-kor kiléptem a ház elé és láttam, hogy sokfelé vannak csillagok, de homályos égrészek is. A +2 fok C külső hőmérséklethez igazodva beöltöztem és kimentem a bucsui kert közepére. Az égen a Bootes és a Corona Borealis már magasan állt. Sajnos teljes szélcsend fogadott, és a levegőben párásság mindenhol volt. A 20×80 mm-es binokulárt kézben tartva, illetve egy régi gémeskút függőleges oszlopának támasztva nézelődtem, szoktattam a szemem. Az R Leo változónál láttam a 9,2 és 9,9 magnitúdós csillagokat, de magát az R-t nem. A már nyugaton álló S CMi változónál láttam a 8,5 és 9,0 magnitúdósokat, de a változót itt sem láttam. Az R CrB változócsillagot persze jól láttam, mert jó ideje maximális fényében van. Most 6,0-ra becsültem. Mellette a 7,4 és 8,1 magnitúdós csillagok szépen látszottak.

Így múlatva az időt és tágítva a pupillát most már az Északi Korona csillagkép jelzett helyére koncentráltam. Az üstököst az iota CrB és az epszilon CrB felezőpontjától nyugatra és az R CrB-től északkeletre jelezte a térkép. Az R CrB-t beállítottam a látómezőbe és a távcsövet az iota CrB irányába, kelet felé húztam. félúton egy kis derékszögű háromszöget alkotó csillagokat találtam 7-8 magnitúdós csillagokból. Ezek mellett előderengett valami, mindenesetre nem csillagszerű, hanem kis folt. Többször, úgy négyszer-ötször próbáltam ezt 04:03-04:08-ig. Minden alkalommal ugyanott jött elő a derengő kis kerek folt. Egy vázlatrajzot készítettem. Az előre kinyomtatott keresőtérképet ekkor vettem elő és azonosíthattam, hogy éppen ide jelölték az üstököst.

Maga az üstökös kicsi, közvetlen látással 2-3, elfordított látással 3-4 ívperc átmérőjű. Kerek, homályos peremű és csóva nélküli. A részletek nélküliségét a párás ég is okozhatta. A fényességét 8,5 magnitúdósnak véltem.”

Rosenberberg Róbert Adonyból küldött beszámolót és hangulatos képeket.
2022.12.24-én, karácsony este nyugati irányba kitisztult az ég, bár a horizont közelében felhősávok vonultak a látóhatárral párhuzamosan. A felhősávok fölött még nagyon világos volt az ég 16 óra körül. A Vénuszt sem volt könnyű megtalálni. A Vénusz helyzete alapján binokulárral sikerült egy felhősáv fölött megtalálni a holdsarlót. Az első kép 15:07 Ut-kor készült. Ekkor 29 óra 7 perces volt. Perceken belül rámásztak a felhők a sarlóra és már csak részleteit lehetett látni, rögzíteni. Ezzel egy láthatóvá vált a Merkúr, balra a Vénusz fölött.

2022.12.25-én napnyugta előtt vonuló felhők között piros szűrővel készült egy kép a Napról, 180/1225-ös Newton-távcsővel. A napfoltok szépen kivehetők a képen.

 
 
 
 

Szauer Ágoston Szombathelyről küldött beszámolót és képeket:

Karácsony másnapjának hajnalára a felhők elvonultak Szombathely fölül, de az ég fátyolos, párás volt, a fényesebb csillagok körül a fotókon fényudvar látszik. Az Északi Korona üstököse még nem emelkedett a keleti ég fátyolfelhői fölé, így az első célpont az R Leo lett. Az egyik legnépszerűbb Mira típusú változó minimuma közelében tartózkodik.

R Leo, 12. 26. 04:33 UT, Canon EOS 1100D, 135 mm-es teleobjektív, f/5, ISO 6400, exp.: 40 sec, CLS szűrő.

ISS – Lyra. A szürkület közeledte előtt átvonult a Nemzetközi Űrállomás. Itt már pályájának leszálló ágában, a fák között emelkedő Vega mellett látható útjának egy kis szakasza. 12. 26. 04:56 UT, Canon EOS 1100D, 50mm-es objektív, f/3,5, ISO 6400, exp.: 5+20 sec, CLS szűrő.

Kellő magasságba emelkedett a Corona Borealis, bár az alakzat halványabb csillagai alig pislákoltak szabad szemmel. Ennek ellenére a 8 magnitúdó körüli üstökös szépen látszik teleobjektívvel a közismert csillagkaréjban. 12. 26. 05:09 UT, Canon EOS 1100D, 75 mm-es teleobjektív, f/4, ISO 6400, exp.: 40 sec, CLS szűrő.

December 26-án három kisbolygót is megörökített Szauer Ágoston:

Eleinte az esti ég is a hajnalihoz hasonlóan maszatos volt, aztán meglepően szépen kitisztult az idő. Ezúttal kisbolygók voltak terítéken, tudva azt, hogy az érvényes észlelésekhez a
felvételek párját is el kell majd készíteni.

(30) Urania – M 45. Nem a Fiastyúk többezredik megörökítése volt a cél; a felvétel fő témája a halmazhoz közel látszó, 10,5 magnitúdós Urania kisbolygó. 2022. 12. 26. 18:08 UT, Canon EOS 1100D, 200 mm-es teleobjektív, f/5, ISO 6400, exp.: 40 sec, CLS szűrő.

(324) Bamberga – (115) Thyra. A Perseus alatti vidéken több kistávcsöves kisbolygó is jár, egymástól csupán néhány foknyira látszanak. Ezek közül most kettő került egy látómezőbe, balra fent a Bamberga, jobbra lent a Thyra azonosítható a képen. 2022. 12. 26. 18:16 UT, Canon EOS 1100D, 75 mm-es teleobjektív, f/4, ISO 6400, exp.: 40 sec, CLS szűrő. (Képkivágás.)

Becz Miklós Szigetszentmiklósról küldött tudósítást:

Az ég mindkét napon (dec. 24. és dec 26.) gyorsan eltűnt a felhők vagy a köd mögé. A karácsonyi ünnepek szabad pillanatai is elég szűkre szabottak… A Mars bolygót ezeken az éjszakákon csak rövid ideig észlelhettem, az ég sem volt tökéletes. Mind a két esetben egy 200/1200-as Dobsont és egy monokróm ASI 120 mini kamerát használtam önmagában, illetve fókuszháromszorozóval. A vezetésről egy EQ platform gondoskodott. A képeket 25 mp-es filmekből RegiStack6 programmal készítettem. A látott képet a két évvel ezelőtti együttállás internetes albedo térképével  és a Stellarium program aktuális mars nézetével hasonlítottam össze. A felbontás a fényképen maximum 500 Km lehet. A Sirtis Major durván akkora, és olyan alakú mint India (Vagy 1/3 Európa). Igaz ehhez a marsi India élményhez a Mars fotót meg kellett fordítani (fent van dél).
 
 

Címkék:

Ajánljuk...