Égi kalendárium: 2022. október. Óriásbolygók, üstökösök, napfogyatkozás

Kiválóan észlelhető a kora esti égen a Szaturnusz és a Jupiter. A hónap eseménye a déli órákban látható október 25-i részleges napfogyatkozás, amely kiváló lehetőséget nyújt megfigyelésekre és bemutatók tartására.

A bolygók járása

Merkúr: A hónap nagy részében jól látszik napkelte előtt a délkeleti ég alján. 1-én már közel egy és negyed órával kel a Nap előtt, láthatósága gyorsan javul. 8-án van legnagyobb nyugati kitérésben, 18°-ra a Naptól. Ekkor több mint másfél órával kel a Nap előtt. Idén ekkor van a legjobb hajnali láthatósága. Ezt követően láthatósága fokozatosan romlik, 31-én már csak fél órával kel hamarabb, mint a Nap.
Vénusz: 1-én fél órával kel a Nap előtt, a hónap elején még megkísérelhető a felkeresése napkeltekor. Ezután a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 23-án felső együttállásban van a Nappal. Fényessége –3,9m, átmérője 9,8″-ről 9,7″-re csökken, fázisa 0,99-ról 1-re nő, majd 0,999-re csökken.
Mars: A Bika csillagképben látható, egyre lassuló előretartó mozgása 30-án hátrálóvá vált. Este kel, az éjszaka nagy részében magasan, fényesen ragyog az égen. Fényessége –0,6m-ról –1,2m-ra, látszó átmérője 11,9″-ről 15″-re nő.
Jupiter: Hátráló mozgást végez a Halak csillagképben. Az éjszaka nagy részében megfigyelhető a délnyugati ég alján mint fényes égitest, hajnalban nyugszik. Fényessége –2,9m, átmérője 49″.
Szaturnusz: Hátráló, majd 23-tól előretartó mozgást végez a Bak csillagképben. Az esti délnyugati ég alján kereshető, éjfél után nyugszik. Fényessége 0,6m, átmérője 18″.
Uránusz: Az esti órákban kel, az éjszaka döntő részében megfigyelhető. A Kos csillagképben végzi hátráló mozgását.
Neptunusz: Az éjszaka első felében figyelhető meg, hajnalban nyugszik. Hátráló mozgást végez a Vízöntő csillagképben.

A Jupiter és a Szaturnusz a Polaris Csillagvizsgáló teraszáról, 2022. október 13-án. (Stellarium) Mindkét óriásbolygó kiválóan megfigyelhető a kora esti órákban az ősz folyamán.

Részleges napfogyatkozás október 25-én

Fokozott várakozással tekintünk erre a jelenségre, mivel legutóbb 2015-ben láthattunk hazánkból jelentősebb mértékű részleges napfogyatkozást. (Legutóbb 2021. június 10-én csekély mértékű “láthatatlan napfogyatkozásra” került sor, amely természetesen jól látszott, csak a csorbulás mértéke nem volt drámai. ) Most a napkorong 27,8–38,6%-át takarja
ki a Hold, és az északkeleti határon élők láthatják a nagyobb „harapást”. A félárnyék 8:58:10-kor érinti az Atlanti-óceán vizeit Izlandtól északra 30 km-re. Gyorsan beborítja az Atlanti-óceán és Norvég-tenger vizeit, majd ráborul Európára. 11:00:04-kor van a fogyatkozás maximuma, a Nap 82%-a takarásban van. A félárnyék fokozatosan délre és keletre mozdul, de zsugorodása közben még beteríti az Arab-félszigetet, Iránt, Afganisztánt, Pakisztánt és Indiát. A félárnyék 13:02:08-kor hagyja el a Föld felszínét az Arab-tenger közepén.

Az október 25-i részleges napfogyatkozás maximális fázisa Budapestről nézve. A napfoltok csak tájékoztató jellegűek, a kíváncsian várjuk, milyen lesz a napfoltok tényleges elhelyezkedése! (ábra: Meteor csillagászati évkönyv 2022)

Budapestről nézve a fogyatkozás 11:17:50-kor kezdődik. A fogyatkozás közepén, 12:25:00-kor a fogyatkozás nagysága 0,44 magnitúdó, a napkorong 32,66%-a van takarásban, a Nap 30,3° magasan látszik a horizont felett. Ilyen mértékű napfogyatkozás során a napfény még nem csökken észrevehetően. A fogyatkozásnak 13:32:57-kor van vége számunkra. Hazánk más településeiről nézve a jelenség kontaktusidőpontjai ettől néhány perccel térnek el (l. Meteor csillagászati évkönyv 2022).

Napfogyatkozás olyankor jön létre, amikor Holdunk a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. A Napnak és a Holdnak az égen látható mérete közel egyforma, mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van, ezért kedvező helyzetben a Hold az egész napkorongot eltakarhatja.

Részleges napfogyatkozás akkor látható, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja el. Utóbbi egy-egy napfogyatkozás alkalmával a Föld több ezer kilométer széles területről figyelhető meg. Ezt mutatja az ábrán a nagyobb és világosabb szürke kör a Föld felszínén. Teljes napfogyatkozás idején a Hold az egész napkorongot eltakarja. Ez a részleges fogyatkozásnál sokkal kisebb területről látható, ez a mellékelt ábrán a világosabb szürke korong centrumában lévő kisebb, sötétebb folt. Utóbbi csak 100-200 km átmérőjű, ez a totalitás sávja. A teljes napfogyatkozás elméletileg lehetséges maximális időtartama legfeljebb 7,5 perc — ilyen hosszú totalitás azonban rendkívül ritkán fordul elő.

A  2022. október 25-i napfogyatkozás – amint a fenti ábra is mutatja – Földünkről sehonnan sem látható teljesként, azonban érdekes látványosságnak ígérkezik.

Fő a biztonság!

A fogyatkozás megfigyelésekor ugyanaz érvényes, mint általában a Nap megfigyelésére: vigyázzunk szemünk világára! A Nap képét kivetíthetjük egy ernyőre is, így egyszerre többen vizsgálhatják a jelenséget (ne ragasztott okulárt haszáljunk!). Ez a Nap észlelésének egyik hagyományos módja. A távcsőboltokban kapható napfóliából szűrőt készíthetünk, amelyet távcsövünk objektívje elé szerelve teljes biztonsággal észlelhetünk. Léteznek speciális napprizmák is (Herschel-prizma), amelyekkel szintén biztonságos a megfigyelés. A leglátványosabb képet a H-alfa naptávcsövek nyújtják (Lunt, Coronado), amelyekben nem csupán a fogyatkozás fázisait, hanem a naplégkör igen látványos jelenségeit is jól láthatjuk. Léteznek napfogyatkozás-néző papírszemüvegek is, amelyek a szabadszemes, távcső nélküli megfigyeléshez alkalmasak. Amennyiben nem tudunk ilyet beszerezni, az ívhegesztéshez használt hegeszőüvegeket ajánlunk (14-es fokozat). 

Napfogyatkozás megfigyelése kivetítéssel.

Szemünk védelme érdekében a fogyatkozást biztonságos napfogyatkozás-néző szemüveggel, vagy megfelelő védelmet nyújtó, napszűrővel felszerelt távcsővel figyeljük! (Fotó: Mizser Attila, Polaris) 

 

Biztonságos napmegfigyelés a Polaris Csillagvizsgálóban Herschel-prizmával (balra) és Lunt H-alfa naptávcsővel (jobbra). Fotó: Mizser Attila

 

Csóvás égi vándorok

Ebben a hónapban 32 azoknak az üstökösöknek a száma azoknaküstökösöknek,amelyeket egy maximum 200/800-as Newton távcsővel fotografikus módon valószínűleg meg lehet örökíteni, de csak azoknak a fényes kométáknak a száma, melyek akár egy közepes méretű (12-25 cm átmérő) távcsővel vizuálisan megfigyelhetőek lehetnek.

C/2022 E3 (ZTF)

Még 3 hónap van vissza a C/2022 E3 (ZTF) üstökös 2023. január 13-án bekövetkező perihélium átmenetéig. Az üstökös a Naphoz egyre gyorsabban közeledik, miközben a Földhöz is közelebb kerül. A Naptól mért távolsága a hó elejei 1,93 CSE-ről a hónap végére 1,588 CSE-re csökken, így jelentős aktivitás növekedés várható az üstököstől. Közben a Földtől mért távolsága a hó elejei 2,26 CSE-ről 2,14 CSE-re csökken így láthatósága is javul. Az üstökös két égitesttől mért távolságának csökkenése várhatóan a fényességének majdnem 1 magnitúdóval történő emelkedésével járhat, így a jelenlegi 11,5 magnitúdós értékről akár 10,5-10 magnitúdóig is fényesedhet.

Megfigyelésére az éjszaka első fele alkalmas. A kométa az Északi Korona (CoronaBorealis) csillagképben halad dél-délnyugati irányba. A hónap első nyolc napjában egy fokon belül kell keresni az ε Corona Borealistól észak-nyugati majd nyugati, végül délnyugati irányba. Alig hagyja el az ε CoronaBorealis környezetét, a csillagkép méretéből fakadóan rögtön 1 fokon belülre kerül a δ CoronaBorealishoz. Ahogy az üstökös lassan mozog déli irányba, úgy kell ettől a csillagtól északkeletre, majd keletre végül délkeletre kell keresni a hónap hátralevő részében. A csillag és az üstökös távolsága október 17-én lesz, amikor látszólag valamivel kevesebb, mint 19 ívpercre megközelíti azt.

A C/2022 E3 (ZTF) égi útja 2022.10.01-31. között, kiemelve a 2022.10.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

2022.09.22. 18:36 (UT), 150/1200 refraktor + ASI178MM; 30×120 s, Bánfalvy Zoltán

C/2020 V2 (ZTF)

Ellentétben a C/2022 E3 (ZTF) üstökössel a C/2020 V2 (ZTF) a hónap során egész éjszaka megfigyelhető, mivel cirkumpoláris. Megfigyelésére mégis inkább az éjszaka második fele, annak is a vége alkalmasabb, mivel ilyenkor magasabbra emelkedik a Nagy Göncöl (Ursa Major) csillagképpel együtt. A hónap során ebben a csillagképben lehet majd felkeresni a délről északra haladó üstököst. A kométa bár messze jár, de mind a Naphoz, mind a Földhöz közeledik, így várhatóan aktivitása és ezzel együtt fényessége is nőni fog. A várakozások szerint a jelenlegi 12,4 magnitúdós fényessége a hónap során 0,5-0,8 magnitúdót fog emelkedni. Így a közepes távcsövekkel már viszonylag könnyen megfigyelhető lesz a kompakt bolyhos csillagra hasonlító vándor.

Az üstökös 8-án kevesebb, mint 6 ívpercre halad el az NGC 3398 (fényesség: 13,6 magnitúdó; átmérő: 1 x 0,3 ívperc) galaxis mellett. Felkeresésére a 13-18 közötti dátumok a legalkalmasabbak, mivel ekkor a β UMa mellett halad el, 15-én 48 ívpercre megközelítve azt. Azonosításával 16-17-én vigyázni kell, mert a közelben található az NGC 3445 (fényesség: 12,6 magnitúdó; átmérő: 1,6 x 1,4 ívperc), NGC 3458 (fényesség: 12,3 magnitúdó; átmérő: 1,4 x 0,8 ívperc) és az NGC 3440 (fényesség: 13,2 magnitúdó; átmérő: 2,1 x 0,5 ívperc) galaxis hármas. 20-án pedig az NGC 3488 (fényesség: 12,9 magnitúdó; átmérő: 1,8 x 1,2 ívperc) galaxist fogja 15 ívpercnél jobban megközelíteni. Célszerű hosszabb ideig figyelni az üstököst és környezetét. Ha a bolyhos folt elmozdul a többi csillaghoz képest, akkor lehetünk biztosak abban, hogy a kométát sikerült azonosítani.

A C/2020 V2 (ZTF)égi útja 2022.10.01-31. között, kiemelve a 2022.10.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 0.20.4 verziószámú planetárium szoftverrel készült

2022.09.24. 02:42 (UT), 150/1200 refraktor + ASI178MM; 15×120 s, Bánfalvy Zoltán

Végezetül most először szeretnénk megmutatni azt a listát is, ami a bevezetőben említett mind a 32 üstököst tartalmazza.

A táblázat a napnyugta után a nyugati horizonton elsőként felkeresendő üstökösökkel kezdődik és halad kelet felé az egyre később kelő kométákat sorra véve. Azért ez az ajánlott megfigyelési sorrend, mert ezek az égitestek nem sokkal a Nap után nyugszanak és kevés idő áll rendelkezésre a felkeresésükhöz.

A táblázat „IAU észlelések” oszlopában a szakcsillagászok által az üstökös magjára mért utolsó fényesség értékek szerepelnek, míg a „Vizuális megfigyelések” oszlopban általában az üstökös összfényességének utolsó értékét találjuk. Minél kisebb a két érték különbsége, annál valószínűbb, hogy az üstökös kompakt és inkább egy csillaghoz hasonlít. Azonban ha a két fényességérték különbsége nagy, akkor az üstökös diffúz és nagy felületen oszlik el a fényessége ezért nehezebb is megfigyelni, nagyobb átmérőjű távcső kell hozzá.

Az „Előrejelzések” és a „Stellarium” oszlopokban jelzett fényességértékek az eddigi tapasztalatokon és modellek alapján számított adatok. A „Magasság” oszlopban jelezett számok az adott üstökös horizonttól mért legnagyobb távolságát adja meg deleléskor.

Megjelenítésre került még a perihélium átmenet időpontja és távolsága, valamint a perihéliumigvisszalévő és az azóta eltelt napok száma, amennyiben az 120 napon belül van. A piros mezők a prihéliumtól és a Naptól távolodó a kék mezők a közeledő üstökös napjait jelzik. Tájékoztatásul szerepel még a kométa keringésideje is.

Ha az üstökös neve sárga mezőben található, akkor az cirkumpoláris, vagyis egész éjszaka megfigyelhető. A naranccsal jelzett mezők arra utalnak, hogy az adott mező értéke vagy régi, vagy túl bizonytalan.

A körülbelül kéthetente frissülő lista elérhető a rovatvezetőnél az ustokoseszleles@gmail.come-mail címen, vagy a Facebook Üstökös (Üstökös | Facebook ) csoportban.

 

Kaposvári Z., Nmá, Mzs

 

 

Ajánljuk...