Égi kalendárium: 2025. január – év eleji meteorzápor, Szaturnusz-fedés, földközelben a Mars
Ez az év is jól kezdődik! Január 3-án este a Quadrantidák meteorrajt várjuk, egy nap múlva, január 4-én este pedig a holdsarló fogja elfedni a Szaturnuszt. 16-án a Mars lesz oppozícióban, mindeközben pedig a Jupiter joviálisan mosolyog – továbbra is kiváló az óriásbolygó észlelhetősége. Ha mindez nem lenne elég, az esti szürkületben a Vénusz ragyog…
Csodálatos, ragyogó most a téli égbolt! A Téli Hatszög önmagában is ragyogó látvány: a Capella–Pollux–Procyon–Sirius–Rigel–Aldebaran csillagkör stációi önmagukban is érdekesek, és még ott a Castor meg a Betelgeuze is, azután a Hyádok, a Plejádok, a Praesepe. Az idei télen a hatszögben „lakik” a sárgás Jupiter, és a vöröses Mars is tiszteletét teszi, olyannyira, hogy január 16-i oppozíciójakor majdnem pontosan egy vonalban lesz a „Pollux–Castor-tengellyel”.
A téli égbolt persze többnyire csodálatos és nemcsak a felsorolt, szabad szemmel látható csillagok és bolygó csillagok miatt, hanem a binokulárral vagy távcsővel látható égi produkciók okán is. Ha a Kedves Olvasó látta már az Orion-köd szívét nagyobb távcsővel, sötét, vidéki ég alól, tudja, mire gondolok.
Január azonban nemcsak a hat téli csillag hónapja, hanem elsősorban a vöröses-narancsos Marsé, amely január 16-án kerül szembenállásba a Nappal, egész éjszaka megfigyelhető. Nem valami kedvező a mostani közelsége, a 2018-as nagy oppozícióhoz képest sokkal kisebb a bolygókorong mérete, hiszen most csak 14,5 ívmásodperces lesz. Aphéliumi, vagyis naptávoli oppozíciója lesz a Marsnak. Egy nagyon jó hírünk van: a vörös bolygó most magasan jár a fejünk felett, vagyis jóval kedvezőbb körülmények mellett észlelhetjük, mint 2018-ban vagy akár 2003-ban. Ezzel nincs mit tenni, a nagy oppozíciók alkalmával messze délen jár a Mars, alig emelkedik a mi látóhatárunk fölé, a „kis oppozíciók” idején pedig magasan delel, szinte a nyakunkat kell tekergetni, annyira magasan!
A 2025-ös oppozíció idején – ha az időjárás is úgy akarja – bizonyára számos kiváló felvétel készül a Marsról, észlelőink egyre jobb és jobb technikai felszereléssel, egyre tapasztaltabban követhetik a bolygókat is, öröm nézni ezt a fejlődést! Észlelésfeltöltőnkön várjuk a bolygófelvételeket (is): https://eszlelesek.mcse.hu/
Január 16-án a Mars-oppozíció alkalmával Mars-bemutató lesz a Polaris Csillagvizsgálóban. Regisztráció itt!
A közeledő Mars Miskolczi Imre részletgazdag felvételén. https://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=112676
A bolygók járása (január)
Merkúr: Január első felében még jól megfigyelhető napkelte előtt a délkeleti ég alján. 1-én bő másfél órával kel a Nap előtt, de utána láthatósága fokozatosan romlik. 15-én még háromnegyed órával kel a Nap előtt, már nehezen észrevehető, és ezt követően eltűnik a Nap fényében.
Vénusz: Napnyugta után látható, magasan a délnyugati égen ragyogó fehér fényű égitestként. Láthatósága továbbra is kiváló. A hónap folyamán bő négy órával a Napot követően nyugszik. 10-én van legnagyobb keleti kitérésben, 47,2°-ra a Naptól. Fényessége –4,4 magniúdóról –4,7 magnitúdóra, átmérője 22,2”-ről 31,5”-re nő, fázisa 0,55-ról 0,39-ra csökken.
Mars: Hátráló mozgást végez a Cancer, majd 12-től a Gemini csillagképben. 16-án van szembenállásban a Nappal. Egész éjszaka magasan látszik az égen, feltűnő vörös fénye miatt könnyű azonosítani. Fényessége –1,3-ról –1,4 magnitúdóra nő, majd –1,2 magnitúdóra csökken. Látszó átmérője 14,3”-ről 14,6”-re nő, majd 13,8”-re csökken.
Jupiter: A Taurus csillagképben végez egyre lassuló hátráló mozgást. Hajnalban nyugszik, az éjszaka döntő részében látható mint ragyogó sárgásfehér színű égitest. Fényessége –2,7 magnitúdó, átmérője 46”.
Szaturnusz: Előretartó mozgást végez az Aquarius csillagképben. Este nyugszik, napnyugta után kereshető a délnyugati ég alján. Fényessége 1,1 magnitúdó, átmérője 16”.
Uránusz: Az éjszaka első felében figyelhető meg az Aries csillagképben, kora hajnalban nyugszik. Fényessége 5,7 magnitúdó, átmérője 3,7”. Lassan hátráló mozgása 30-án előretartóvá válik.
Neptunusz: Az esti órákban figyelhető meg, előretartó mozgást végez a Pisces csillagképben. Késő este nyugszik. Fényessége 7,9 magnitúdó, átmérője 2,4”.
A Vénusz december 25-én este, Kovács Marcell felvételén. „Életem első bolygókamerás Vénusz-felvétele”. https://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=112850
A Jupiter a Nagy Vörös Folttal és a Ganymedes óirásholddal Szoboszlai Zoltán december 26-i felvételén. https://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=112845
A hónap változócsillaga: az RV Tauri
Az RV Tauri a róla elnevezett, igen ritka változócsillag típus névadója. E csillagok Napunkéhoz hasonló tömeggel rendelkeznek, de már életútjuk végén járnak, így tanulmányozásukkal központi csillagunk lehetséges jövőjébe nyerhetünk bepillantást. A csillagot Ligyija Ceraszkaja fedezte fel 1905-ben. Kezdetben – szabályos viselkedése miatt – fedési változónak gondolták, ám később bebizonyosodott, hogy mindezt pulzáció okozza.
A RV Tauri típusú változóknak két fő altípusa van: az RVa, ahol az átlagfényesség és csillag maximuma sem változik, valamint az RVb (ide tartozik a típus névadó csillaga is), ahol ezek az értékek jelentős, hosszú periódusú változást mutatnak. Az RV Taurinál a pulzációs periódus mintegy 78–79 nap, míg az átlagfényesség 1100 napos periódussal hullámzik 9 és 11 magnitúdó között. Bár amplitúdója néha alig haladja meg az 1 magnitúdót, gyors változásai már 2–3 naponta végzett észlelésekkel is nyomon követhetőek, akár kis távcsővel is.
A csillagról és típusáról a Meteor 2009 áprilisi számában olvashatunk részletes beszámolót Molnár Péter fordításában. Az RV Tauri típus két legfényesebb képviselői, az R Sct (RVa), illetve az U Mon (RVb), jól észleltek, sajnos az RV Tauriról ez már nem mondható el. A tavaly elhunyt Papp Sándor észlelőtársunk emlékének szentelt sorozatunk záródarabjaként esett rá a választásom. Az RV Tauriról a Változócsillag Szakcsoport adatbázisa összesen 2370 hazai észlelést tartalmaz, ennek kétharmada, 1568 észlelés mellett találhatjuk a jól ismert Pps névkódot. Észlelőtársunk, Papp Sándor hiányát nem pótolhatjuk, ám kedvenc változóinak követésével tovább vihetjük a lángot, folytatva több évtizedes észlelői küldetését.
A Quadrantidák meteorraj
Maximuma: január 3. 15:00 UT
Aktív: december 28. – január 12. között
A raj részletes adatai: radiáns: RA=230°, D=+49°, ZHR=80 (változhat ≈60–200)
r=2,1 maximumban 2,5 – fényesek, sebesség: 41 km/s, közepesen gyorsak
Szülőégitest: 2003 EH1 (aszteroida)
A radiáns cirkumpoláris, hajnal felé folyamatosan emelkedik, már világosban, a reggeli órákban delel, egész éjszaka aktív. Az igen rövid maximum január 3-án délutánra esik, ezért a 3-i estén érdemes próbálkozni a raj megfigyelésével, sötétedés után kezdve a megfigyelést. Tekintettel arra, hogy a radiáns alacsonyan tartózkodik, nagyon látványos, hosszú meteorokra számíthatunk. Az előző évek alapján a videós meteorok esetén a maximum néhány órával a megadott időpont előtt várható. 2020–2022-ben a rádiós észlelések a szokásos 4 óránál szélesebb csúcsot mutattak. Éjfél után a radiáns magasságával együtt az aktivitás is folyamatosan emelkedik. A maximum előtt néhány nappal is észleltek már fényes tűzgömböket. A csúcs után 5–7 nappal is várható az aktivitás kismértékű növekedése. A maximum idején a Hold első negyedben lesz, így az este első óráiban zavar. Hajnalban, amikor a radiáns már magasan lesz a horizont felett, így több rajtag is várható, már egyáltalán nem hátráltatja a megfigyelést, amit 3-án éjfél után érdemes elkezdeni.
A Quadrantidák 2010-es maxumuma Morvai József felvételén.
Az egyetlen magyarországi falikvadráns az egri Csillagászati Múzeumban. Egy ilyen eszközről nevezte el Lalande a Quadrans Muralis csillagképet.
Szaturnusz-fedés január 4-én
Ezen a januári estén a Szaturnusz Hold általi fedését figyelhetjük meg. Budapestről nézve 17:45:42-kor lép be a Hold sötét pereme elé, és 18:38:14 UT-kor lép ki a megvilágított holdsarló mögül (más hazai településeken néhány perc eltéréssel következik be a jelenség). A 25% megvilágítottságú holdsarló a Szaturnusz belépésének idején 21–25 fok magasan lesz az égen, a Nap ekkor már több mint 20 fokkal tartózkodik a horizont alatt. A belépés után eseménytelen háromnegyed óra fog következni, 18:30 UT után érdemes figyelni a világos oldalt a Szaturnusz feltűnésére várva. Mivel váratlanul bukkan elő, először csak azt fogjuk tapasztalni, hogy kis kitüremkedés van a holdperemen. Az előrejelzésben lévő időponthoz képest 12 másodperccel korábban várhatjuk a gyűrűk szélének feltűnését, mivel a terminátor déli pólusától csak 37–40 fokra lép ki a bolygó, és a 15 fok körüli horizont feletti magasság miatt gyökeresen megváltozott a kilépés szöge. A kilépés a déli krátervidéken, a Furnerius-krátertől délre következik be. Talán segíthet, ha megpillantjuk a Szaturnusz előtt egy perccel kilépő 6,7 magnitúdós 85 Aquarii csillagot.
Szombat este lévén derült idő esetén bemutatókat is érdemes lesz szervezni, hiszen akár kis távcsővel is megfigyelhetjük a Holdat az Aquarius csillagai között, ahol a Szaturnusz mellett négy viszonylag fényes csillagot is elfed. A legfényesebb csillag az 5,5 magnitúdós 83 Aqr, de a sorozat első fedése egy 7,1 magnitúdós csillag, a 84 Aqr (ZC3389) a 83 Aqr-tól néhány ívpercre délre. Majd következik a ZC3388 (83 Aqr), amelyet a sötét oldalon már binokulárral is meg lehet figyelni.
Nagyobb távcsővel, esetleg gyors kamerával láthatunk lépcsőzetes fényességcsökkenést is, hiszen a 83 Aqr szoros kettős: az A tag 6,20 magnitúdós, a B tag 6,34 magnitúdós, távolságuk 0,14”, PA= 217,8 fok. Így a két tag eltűnésének időkülönbsége 0,33 másodperc.
Január 4-én 17:30 és 20:00 között a Szaturnusz-fedés alkalmából bemutatót és közös észlelést tartunk az MCSE lovasberényi Csillagtanyáján. Regisztráció itt!
A Titan árnyéka a Szaturnuszon
Január 7-én 16:33 UT-kor a Titan hold sötét, fél ívmásodperces korongja jelenik meg a Szaturnusz délkeleti peremén. Az időpont a hold közepére vonatkozik, érdemes már 10–15 perccel korábban figyelni/videózni a bolygót, hiszen hamarabb megpillanthatjuk a csorbulást. A jelenség napnyugta után több mint egy órával kezdődik, kezdetekor a bolygó 30 fok magasan van a horizont felett. Az árnyék lassan halad keresztül a bolygófelszínen, a közepe 18:55 UT, amikor a Szaturnusz már csak 15 fok magasan lesz, és le is nyugszik, mire az árnyék elhagyná a délnyugati peremet.
Új év, új kezdetek, új fogadalmak. Remélhetőleg minél többen megfogadják, hogy ebben az évben sok üstököst fognak észlelni és fel is töltik a megfigyeléseiket az egyesület honlapjáról elérhető adatbázisba. Ehhez segítség, hogy januárban 28 olyan üstökös van az égen, melyeket egy 200/800-as tükrös távcsővel (vagy hasonlóval és nagyobbal biztosan) fotografikus módszerrel érdemes lehet felkeresni. Ezek többségének a fényessége várhatóan 13-17,5 magnitúdó között fog változni, így vizuálisan csak nagy (25 cm-t meghaladó) távcsövekkel érdemes próbálkozni. Azonban a hónap során lesz egy olyan üstökös, amit vizuálisan közepes átmérőjű távcsövekkel biztosan, de lehet még kisebb műszerrel is meg lehet figyelni.
C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)
A nagy Föld és Napközelsége már rég véget ért, de az üstököst még meg lehet figyelni. Igaz mind a Naptól, mind a Földtől távolodik, így fényessége az előre jelzett 10,5 magnitúdó körüli értékről várhatóan 1-1,5 magnitúdót fog halványodni a hónap során, ennek ellenére még talán kis (5-12 cm-es átmérőjű) távcsövekkel is megfigyelhető lesz, de közepes (12-25 cm átmérő) műszerrel még biztosan látszik. Megfigyelhetősége egyre rosszabb lesz, ugyanis a hónap elején napnyugta után nem sokkal, a kora esti órában a nyugati horizont felett körülbelül 10 fokkal lesz megfigyelhető a Sas (Aquila) csillagkép közepén. Innen a hónap során északkeleti irányba halad a Delfin irányába a Sas farkán át. Esti megfigyelésére a hónap közepéig van lehetőség. Ez után már szinte a Nappal együtt nyugszik. Ugyanakkor a hónap közepétől egyre korábban kel a Nap előtt, így hajnalban érdemes lehet megkísérelni a felkeresését, igaz nagyon alacsonyan a vastag légkörön kell átszűrődni a csökkenő fényességének.
A Naprendszeren belül is távolodik a Naptól és a Földtől is. Előbbitől távolsága a hónap végére 2,45 CSE-re nő, míg a Földtől már 3,25 CSE távolságra kerül. Ez is okozza a várható nagymértékű fényességcsökkenést. Ha látszólag nem a Nap közelében tartózkodna, akkor a Tejút Sasban áthaladó csillagai előtt valószínűleg szép látványt nyújtana.
A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) égi útja 2025.01.01-31. között, kiemelve a 2025.01.15-i helyzete. A térkép az ingyenesen letölthető Stellarium 24.1 verziószámú planetárium szoftverrel készült
2024.12.27. 17:20 (UT), 200/800 Newton + ASI 533; Gain 100, 12×50 s, Nagy Mélykuti Ákos
Az üstökösök megfigyelésére szolgáló fogadalom betartását segítő, a többi üstökösről készült tejes lista elérhető a rovatvezetőnél az ustokoseszleles@gmail.com e-mail címen, vagy csatlakozva a Facebook Üstökös (Üstökös | Facebook ) csoporthoz.
Aki pedig csak gyönyörködni akar a kométákról készült megfigyelésekben, annak érdemes felkeresni az MCSE Észlelésfeltöltő oldalát (https://eszlelesek.mcse.hu), ahol akár regisztráció nélkül is válogathat a szép és érdekes képek között.
Kaposvári Z., Bgb, Sgr, Szs, Nmá
