Karácsonyi észlelések, 2024 – mit láttak észlelőink a karácsonyi égbolton?

Szerző: · 2024. december 26, csütörtök

Boldog karácsonyt kívánunk tagjaink  észleléseivel, melyek a december 24-én 16 órától december 27-én napkeltéig terjedő időszakban születtek. Mit láttak észlelőink 2024 karácsonyán?

Fidrich Róbert, Budakeszi

Mivel a Szenteste borult ég volt nálunk, ezért dec. 25-én hajnalban az iTelescope.net hálózat kaliforniai 61 cm-es távcsövével készítettem 4x120s képet az Androméda-köd központi részéről.

https://vendegcsillagkereso.blogspot.com/2024/12/karacsonyi-eszlelesek.html

Sajnos, ezen az éjszakán sem látszott, hogy robbant volna a látómezőben található visszatérő nóvák egyike sem, és új extragalaktikus nóvát sem találtam az összegképen.

25-én éjszaka végre derült volt, ekkor először Tordai Tamás M31-ről készített képeit (központi vidék, északi ill. déli rész) néztem át, de most sem találtam új nóvát, valamint éjfél körül szabad szemmel megnéztem a Betelgeuzét, de most sem lett belőle szupernóva, egy picivel fényesebb volt, mint néhány héttel ezelőtt. Ezt követően hajnalban többször is megnéztem a T CrB-t, de most sem indult el felfelé, éppen hogy látszott 10 magni környékén a 15x70B-vel.

Az AB Aur 1975 és 1997 után idén szeptember végén produkált egy-egy nagy elhalványodást, amelynek során kb. 8 magnitúdóig ment le a fényessége. A mostani elhalványodást az általunk is jól ismert John Toone vette észre, aki a BAA VSS Circular legutóbbi számában írt egy cikket az eseményről, az én szeptember-októberi észleléseimet is felhasználva. Megemlítette, hogy a korábbi lemerüléseket követő visszafényesedés után a csillag fényessége általában 1-2 tizedmagnitúdóval halványabb szintre állt be. Ugyanez az idei elhalványodást követően is megfigyelhető, 26-án este (és a korábbi napokban) jómagam is egyértelműen 1-2 tizedmagnival halványabbnak észleltem az AB Aur-t, mint az elmúlt években.

26-én este megnéztem még a V2275 Cygni-t is, amelyről Bradley Shaeffer azt gyanítja, hogy valószínűleg visszatérő nóva, bár eddig csak egy nóva robbanást észleltek a csillagnál, és most sem látszott a binoklival. Az XX Cam (RCB?) továbbra sem akart elhalványodni. Éjfél után pedig a Tordai Tom friss M31 képeit néztem át, de most sem találtam új nóvát a szomszédos galaxisban. Hajnalban a T CrB-nek csak a helye látszott binoklival.

 

Benei Balázs, Kaposújlak

SN 2024aecx az NGC 3521 galaxisban.
December 16-án, az ATLAS programmal felfedezett, 14,9 magnitúdós, Ic típusú szupernóva az NGC 3521 galaxisban, tőlünk 56 millió fényévre. A szupernóva a galaxismaghoz közel, mindössze 3,7″-re látszik. Ib és Ic szupernóva olyan óriáscsillagok magösszeomlásakor keletkezik, amelyek elvesztették külső hidrogén burkukat, valamint hiányzik a szilícium adszorpciós vonala is. Ic típus esetében a hélium nagy része is elveszett a hidrogénnel együtt.

 


C-8, f/6.3 reduktor, ZWO ASI 585 MC, 97 x 180 sec, gain 252, 2024-12-26 00:00-05:00 UT

Szabó Szabolcs Zsolt Szolnokról a Spagetti-ködről és a az NGC 2467-ről küldött észlelést. Köszönjük!

Váradi Nagy Pál, Kolozsvár

Hélium-korong, adatok: https://www.asztrofoto.hu/galeria_image/1735230560

Csukás Mátyás (Ckm), Nagyszalonta

Tegnap este (2024. december 25/26) a derült eget kihasználva, több hetes kihagyás után végre vizuálisan észlelhettem, olyan mirákat, amelyek 20×80 B-val vagy 10×50 B-val láthatóak voltak. Így sikeresen megfigyeltem a következő csillagokat: R Del, Z Del, X Del, W Cet, V Cet, omikron Cet, X Cet, U Cet, Z Cyg, SV Dra, W Dra, SW Peg, Z Peg, SZ Cep, S Cep, T Cep, S Lac.
Ezzel párhuzamosan dolgozott a Seestar S50. A mélyég objektumok mellet pár törpenóva is lencsevégre került, meg egy szupernóva is.
Derült eget!

Ckm

Keszthelyi Sándor, Bucsu – karácsonyi változózás a nyugati határszélen

December 24-én napnyugtakor még borult idő és rendkívül erős szél volt a vasi Bucsu településen. Így 24/25-én éjszakáján nem lehetett álmodni sem csillagászkodásról. Viszont december 25-én délután a szél lecsendesedett, estére el is állt. 18 óra (UT) után az ég kitisztult, sőt teljesen felhőtlenre váltott. Beöltözve, 18:35-kor kimentem a falusi kertünk közepére. Nyakamba vettem a 2024. szeptember 14-én beszerzett 15×70 mm-es Scorpium binokuláromat. Ennek a látómezője 4,4 fok átmérőjű, szép torzításmentes képet ad és a csillagok pontszerűnek látszanak. 4-5 percig csak nézelődtem, hogy minden csillagkép megvan-e, de felhőzet sehol sem takart le semmit. A Tejút is látszódni kezdett északnyugat iránytól felfelé, a Cygnus, Cepheus, Cassiopeia csillagképekben. 18:40-től kezdtem változózni, egészen 18:53-ig.

CH Cyg könnyen jött: 7,3 magnitúdósan. Az alacsonyan álló Göncölszekér következett, R UMa: 7,8 és Z UMa: 7,8. A Cetben a Mira Ceti környezete könnyen megtalálható volt, de a csodacsillag most halványkodik, omi Cet: 8,3. Felül a Triangulum könnyű volt, R Tri: 7,3 magnitúdó. Ezek között próbáltam még négy mira változócsillagot (R Lep, U Ori, R Cyg, T Cep), de ezeket nem sikerült megpillantani. Ennek oka a csillagok halványsága, vagy az is lehetett, hogy a falu házait nagyrészt fával fűtik és szélcsendes esténként a kéményekből füst terjed szerteszét.

Sragner Márta is szeretett volna karácsonyi változókat nézni. Így 20:40-kor újra kimentünk a telek közepére. Pár perc után Márta leészlelt két szabadszemes változót. Egyik a már magasabbra emelkedett Betelgeuse, az Orion alfája volt, alfa Ori: 0,5. A másik a halványabb, de azért látható mü Cephei, vagyis az AAVSO kérésének megfelelő miu Cep: 4,0 magnitúdóval.

A 26/27-i éjszakán végig maradt a felhőtlen idő. A hőmérséklet hajnalra -7 fokra hűlt le, de légmozgás nem volt. Így 27-én hajnalban (még jobban beöltözve) kimentem a kertbe. Nagyon tiszta, a horizont közelében is jó ég volt, a téli Tejút is látszott. 03:05 és 03:19 UT között ismét megdolgoztattam a 15×70-es binokulárt.

A Leo éppen delelőben állt. R Leo: 7,2. Keleten már magasra emelkedett a Corona Boreális. A körének közepén az R CrB: 6,1. A körön kívül az 1866-os és 1946-os nova helyén nem volt ott a 2024-es nóva! Sajnos csak 10,2 magnitúdós volt a T CrB. Este nem láttam a T Cep-et, de most szépen mutatta magát halvány összehasonlító csillagaival együtt, T Cep: 9,3. Nem láttam az R Ser-t, sem az R Cas-t. Így megnéztem az alsó delelésben lévő rho Cas-t: 5,0. Azután dél felé fordultam, mert a Spica már eléggé feljött. Alatta a gamma Hya mellett látható volt egy mira, R Hya: 7,5. Szerettem volna a T Cen-t is megnézni, de az még nagyon alacsonyan, távoli faágak között tartózkodott. Viszont ennek keresése közben láttam már a fényes iota Cen-t. Várni kellett volna legalább fél, vagy inkább egy órát. A fagyhalált nem kockáztattam, így bementem a meleg lakásba 03:20 UT-kor, azaz 04:20 KözEI-kor.

Keszthelyi Sándor

Ladányi Tamás, Ossiachi-tó, Ausztria

A karácsonyi észlelési felhívásra küldök egy képet. A fotó Ausztriában az Ossiachi-tó partjáról készült, ahol az ünnepeket töltöttem a családommal. A karintiai látkép felett a Vénusz látszik egy meteor társaságában. Technikai érdekesség, hogy reflexből készült, azaz amikor megláttam a meteort, akkor nyomtam meg az exponáló gombot. 
 
Sony 7S II kamera, Samyang 24 mm objektív, 2024.12.25., 16:53 UT

Rosenberg Róbert, Adony

Az 2024. október 15-én földközelben 74 millió kilométerre levő C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökös mára már 888 millió kilométerre tartózkodott a kép készítésekor.

NGC 7635-M 52, 200/800T, Canon EOS 760D, ISO 800, 25×180 sec, 202412252015UT, ©RR

M 44 – Mars, Canon EOS RP, ISO 2500, 10×30 sec, 202412252255UT, ©RR

C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS), 200T, Canon EOS 760D, ISO 1600, 22x30sec, 202412251650UT, ©RR

Üdvözlettel: Rosenberg Róbert

Kovács Attila, Écs

Az idei karácsony elkényeztetett gyönyörű csillagos éggel. Szerencsére napközben és éjszaka is ki lehetett tenni a távcsövet. Ezen időszak alatt sikerült megörökítenem a Nap foltjait, a Hold krátereit és sikerült néhány mély-ég objektumot is lefotózni. A képek Seestar S50 robottávcsővel készültek. Fogadjátok szeretettel!
 
Üdv: Kovács Attila Écsről  

Sifter József, Szombathely

Sifter József (Szombathely) ugyancsak észlelte a napkorongot. 2024. december 26-án. Egy 102/500 mm-es Skywatcher lencsés távcsővel fényképezett 09:26 UT-kor, Baader napszűrő fólia ND3.8, ASI 178 color kamerát használva. A teljes napkorongon feltüntette a Nap egyenlítőjét, centrálmeridiánját, pólusait, néhány szélességi és hosszúsági köreit és forgásirányát. Ez látható jobbra.
Kinagyította a 13936. számú nagy foltcsoportot és Keszthelyi Sándor vizuális rajza alá helyezte. Észlelhető hasonlóság a rajz és a fotó között!

Kovács Marcell, Budafok

A felszerelés felállítása után legelőször egy Vénuszról készített fényképpel avattam fel vadonatúj DSLR kamerámat asztrofotográfiai használatra. Ez életem első eget célzó teleobjektíves felvétele. A kit objektívvel is már látszott a fázisa (és semmi más, ezért ez több szót nem is érdemel). Ezután ugyanezt elkövettem a kölcsönbe kapott 200/1000 Newton-távcsővel és 120 MC-S bolygókamerával. Sokkal több így sem látszott, de azért itt már bolygóhoz méltóan mutatkozott a Vénusz.

A Szaturnuszról is készítettem felvételt, ez most nem sikerült annyira, mint legutóbb. Amúgy az estének ennek a részénél nem igazán éreztem a karácsonyi hangulatot. A távcső tenné a dolgát, a körülmények voltak a nem kifejezetten áldásosak a derült ellenére sem. Az udvarból elég nehézkes/trükkkös a használata ugyanis. Valami emlékezetes sikerélményt viszont mindenképpen szerettem volna.
Úgyhogy egy kis frissítő hangulatos esti séta után kipakoltam a 150-es Dobosonomat. Ehhez csak olyan 10 másodperc kellett, szemben a másik távcsőhöz szükséges kb. 1 órával. Fáztam, de úgy gondolom megérte, mert mégiscsak többel jöttem be, mint amivel kimentem. Először választottam magamnak egy új változócsillagot, a W Taurit. Igen könnyű volt beazonosítani. Ezután amíg azon gondolkodtam, melyik objektumot észleljem a saját „Messier-albumomhoz”, az Orion-ködön próbálkoztam különféle mélyégszűrőkkel, megnéztem, melyik mit csinál vele. Valamennyit mindegyik hozzáadott, az UHC szerepelt a legjobban. Ezzel már szinte körbeértek az M 42 bajszai, a magjában található bonyolult szerkezetű sötét ködök térhatásúvá tették a látványt. Hihetetlen, de még itt a (kert)városban is lenyűgöző látvány, még csak rendes sötétadaptáció sem kell az élvezhető képhez. A köd sejtelmes színvilága egyébként alkalomhoz illő, piros, zöld és ezüst, persze nem annyira élénk, mint egy karácsonyfánál. Ha már karácsony, vetettem egy pillantást a Karácsonyfa-halmazra is. Aztán még egy-két szomszédos objektumra is. A nagy rajztémámhoz végül az M 35-re esett a választásom. Na ezzel megküzdöttem. A pontosságra különösen ügyelnem kellett, hogy megmaradjon a jól ismert arca. A látómezőben feltűnt még a jóval távolabbi NGC 2158 is. Szerintem ez lett az eddig legpontosabb és az egyik leghosszabb ideig készült rajzom, az M 35 pedig a kedvenc téli nyílthalmazom. Az elkészült munkával külön magamat is megajándékoztam, maximálisan elégedett vagyok vele. Az objektum maga pedig hihetetlenül látványos, ezek a sziporkázó ékszerdobozok a fényfüzérhez hasonló csillagláncaikkal és a hógömbszerű NGC 2158 igen jó szolgálatot tesznek a karácsonyi hangulat melegen tartásában.
Új objektumokat is láttam, ezek: W Tau, Elosser 1 aszterizmus az Orion pajzsánál és IC 2157 az M 35-től nem messze.
 

Az M 35-rajz adatai: 2024.12.25. 21:57-23:21 UT, 150/1200T, 63x, 62′. https://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=112817

 
 
A Vénusz- és Szaturnusz-felvétel: 16:24-16:26 és 17:57-18:01 UT, 200/1000T EQ5, ASI 120 MC-S, 3000 kocka 25%-a. Ezeket még nem sikerült feltöltenem.

Dr. Forgács Attila, Hajdúböszörmény

Dec. 25-én koromfekete ég, didergő csillagok, csontig hatoló, metsző hideg szél fogadott. Üstökös vadászatra fel, buzdítottam magam: C/2024 E1 (Wierzchos), 333P/LINEAR, C/2024 M1 (ATLAS), 487P/SidingSpring, C/2022 E2 (ATLAS) következtek sorban egymás után. Végezetül a már nem is annyira friss SN 2024aeee szupernóvát fotóztam le az NGC 2523 galaxisban. A csillagda igen jól szolgált a szél ellen, kivéve amikor nem a széllel szembe nyitott résen keresztül fotóztam. December 26-a este: talán most először jegyeztem fel az észleléseim mellé, hogy a nyugodtság  10/10, átlátszóság 5/5. Az üstökösök leltározása folytatódott: C/2024 J2 (Wierzchos), C/2022 N2 (PANSTARRS), C/2021 S3 (PANSTARRS), C/2023 R1 (PANSTARRS), 43P/Wolf-Harrington, 130P/McNaught-Hughes. Fényképes észleléseimet az MCSE észlelés archívumába feltöltöttem. Észlelőnk megfigyelései: https://eszlelesek.mcse.hu/browse.php?cat=U

Dr. Forgács Attila (FATA), Hajdúböszörmény, Zenit Csillagda

Boldog Új Évet Kívánok!

Bucsi Gábor, Szentes

December 25-én, karacsony első estéjén a derült időt megkapva készültem Szentesen a NGC 2523 galaxisban lévő SN 2024aeee nevet kapott szupernóva megörökítésére a S50-es robottávcsövemmel. Velem függetlenül ezen az estén Gulyás Krisztián is megörokítette a galaxisban fellobbant szupernóvát. Közösen, összesen 160 percnyi képanyagból Krisztián készített egy képet, melyet most Krisztián engedélyével megosztok veletek:

Mizser Attila, Budaörs. 

Csak egy könnyű kis binoklizásra mentem ki a kertbe a 10×56-ossal 26-án este. U Del, EU Del, CH Cyg és hasonlók. Amikor a TX Dra-AH Dra vidékét néztem, egymás után érkeztek a 7-7,5 magnidúdós műholdak, volt, amelyik kb. ugyanazon a pályán jött, volt, amelyiknek elég más volt a pályahajlása, és érkezett egy poláris pályán közlekedő példány is. Nem sokkal később megszólalt a Nepomuki Szent János plébániatemplom harangja: fél hat volt ekkor. Hajnalban még kikecmeregtem egy kis T CrB-bájolásra, de, mint tudjuk, most se tört ki, az R CrB viszont maximumban volt. Szép volt még a hajnali holdsarló is! 

Juhász László, Budapest XV. kerület, Kisecset Nógrád vármegye

Igazán szép karácsonyi ajándékot kaptak az amatőrcsillagászok a természetfelelőstől. 25-én és 26-án éjszaka végre szépen kiderült az ég. Az észlelői felhívásra válaszul magam is szakítottam időt az észlelésekre a családi kötelezettségek teljesítése mellett.

Az első éjszaka otthon, a budapesti lakásunk erkélyéről észleltem, de csak a hajnali, kora reggeli égbolt rövid megpillantására volt lehetőségem. Első dolgom volt, hogy ellenőrizzem a T CrB állapotát, ami ezúttal sem nem tört ki, úgy látszik ez már túl sok lett volna a jóból. Az R CrB jó fényes. Decembertől minden adandó alkalommal meg szoktam figyelni. Először csak a reggeli kávézás közben, majd ahogy látszólag halad nyugat felé, augusztusban látom utoljára az erkélyről, de ekkor már vacsora után desszertként. A téli hajnalok egzotikus célpontja a T Cen, amelynek már a megpillantása is kihívás, és csak nagyon tiszta égen, zavartalan horizontnál lehetséges. Ezen a hajnalon éppen egy kicsit fényesebb volt 80-nál, amitől ugyan lazán binoklis lenne, de mégis kellett a 10 cm-es távcső teljesítménye a magabiztos észleléshez. Szubjektív dolog, de nagyon kedvelem a tau 4 Ser-t észlelni a látványos csillagkörnyezete miatt. Egy két binoklis vátozó fért még a hajnali észlelésbe (RR CrB, RU Crt, SV Crv, UW Her) és a g Her, amelynek a fényességét (50 körül) már az erősen világosodó égen becsültem meg.

Karácsony másnapján kitelepültem a hétvégi telekre, és este a 25-ös Dobson távcsővel eredtem egy két klasszikus változó nyomába. Papp Sanyi emlékének is adózva, első célpontom az RV Tau volt, 90 körüli, könnyű célpont. Az omi Cet kicsivel 80 alatt, a Z And 105 környékén van. Ellenőriztem a régi nagy sztár V1405 Cas (lánykori nevén N Cas 2021) helyzetét. Milyen sokat észleltük anno, és mostanra teljesen elfelejtettük, pedig még mindig relatíve könnyű célpont 125 környékén. Szégyenszemre régen észleltem a T Cas-t, pedig kedvencem ez a nagyon szép páros csillag. Most 105 tájékán van, így jóval halványabb a látszólagos társa mellett, de így is nagyon szép vörös kis csillagocska. Találomra választottam még pár célpontot, mielőtt befagyott volna a távcső és a fenekem. R Cas 110, SS Gem 90,  BF Ori 10 felett, UX Ori 110, FX Ori 90 körül. Kihagyhatatlan programpont a szabad változók észlelése. Az AAVSO 10 Star térképe alapján leészleltem az alf Ori, az eta Gem, a miu Cep, és a gam Csas fényességét. Ez utóbbit jóformán csak az észlelések számának gyarapítása céljából, de hát ki tudja, hátha megint elkezd változni. Az esti szessziót az Uránusz szabad szemes megpillantásával, a Jupiter és a Mars távcsöves látványával zártam. A nyugodt légkör ezúttal sok részletet engedett megpillantani.

Hosszabb melegedést, szundizást követően binoklizással zártam a karácsonyi észleléseket. Hősugárzóval melegen tartott, 10×50-es binokulárral felszerelkezve végig észleltem az Ori, Lep, Tau, CMa, Gem, Mon, Cnc és a Boo csillagképek fényesebb binoklis változóit, szám szerint 19-et. Ezek közül kiemelném az R Leo-t, 70-él fényesebb. Ezúttal sem láttam viszont az R Lep-et, amely már egy ideje gyengélkedik.

Fényes mélyég pamacsok sokasága, csíkhúzós repülők, fránya műholdak, az éjszakai madarak hangjai, távoli kutyaugatás a faluból, mind-mind hozzáárultak egy igazi régimódi észlelési hangulathoz. Hosszú hetek ínséges időszaka után átfázva, de elégedettem zártam az ünnepi észleléseket. Remélem másoknak is sikerült kihasználni a jó eget, a holdmentes éjszaka sötétjét.

Derült éjszakákat kívánva,

Üdv: Juhász László (JLO)

Kernya János Gábor (Tiszaújváros-Tiszaszederkény) beszámolója

Az idei karácsonyt anyósomnál, Tiszaújvárosban ünnepeltük. A közös együttlét öröméért meg kellett dolgoznunk: a borsodi iparvárosba 300 km autózást követően jutottunk el. Karácsony első napjára az erős szél tisztára söpörte hazánk felett az égboltot. Mivel az ünnepekre magammal hoztam a kedvenc Tele Vue 60/360-as kisrefraktoromat a könnyedén hordozható Tele Vue Panoramic mechanikával, nagy izgalommal vártam az estét! Tiszaújváros a hozzá kapcsolódó gigászi petrolkémiai iparteleppel együtt jelentős fényszennyezést okoz, ezért a közelben nehéz igazán sötét égboltot találni a csillagászati megfigyelésekhez. Ennek ellenére Gerák Ferenc és Oláh Péter kiváló asztrofotókat készít innét, munkáik között például kevésbé ismert galaxisokat, planetáris ködöket is találunk. A csillagos égbolt zavartalan látványáért ezúttal nem volt kedvem messzebbre, a Hortobágy peremére autózni. Úgy döntöttem, hogy a várostól mindössze 500 m-re fekvő Tiszaszederkény déli végéhez, a Tisza és Sajó árvízvédelmi töltésére települök ki. A gyors kipakolás közben ért a kellemes meglepetés: a nyugati égbolt az említett fényszennyezés miatt ugyan nem alkalmas a vizuális megfigyeléshez, a keleti égboltrész és a zenit környéke viszont egész jól használható, odafenn szépen ragyognak a csillagok a Jupiterrel kiegészülve! Délnyugatra, 1 km távolságra a Tisza II hőerőmű 250 méter magas kéménye (az ország legmagasabb ipari jellegű építménye) óriási felkiáltójelként mered az ég felé, a testére szerelt lámpák „fénylő vörös óriásokként” világítanak az éjszakában, fölöttük az érdekes galaxisok sokaságát kínáló Eridánusz csillagkép északi része is kirajzolódik. A +2 fokos éjszakában nem terveztem hosszú észlelést, a refraktort az Ikrek nyugati részére irányítottam, ahol az NGC 2129 jelű nyílthalmazt kívántam rajzban megörökíteni. 45x-ös nagyításnál részben bontott, legalább 11 csillagot tartalmazó elegáns csillagrajt tanulmányozhattam, melyben a két legfényesebb, kb. 7,4 és 8,3 magnitúdós komponens tág párt alkot. A megfigyelést követően kíváncsi voltam a környék további csillaghalmazaira. Közülük első helyre természetesen a híres, 5 magnitúdós M35 kívánkozik. 18x-os nagyításnál megunhatatlan szépség: az elnyúltnak érezhető, kiválóan felbontható csoport hemzseg a tűszúrásnyi csillagoktól, közel voltam ahhoz, hogy megkönnyezzem a látványt! Az 50-70 mm-es kistávcsöves kategóriában számomra az M35 az északi égbolt leginkább lebilincselő nyílthalmaza, olyan égitest, amely versenyképes a tőlünk nem látható déli, a Vitorla – Hajógerinc – Dél Keresztje csillagképek területén sorakozó klasszikus NGC-halmazokkal (namíbiai emlékeim alapján talán a Hajógerinc területén ragyogó 3 magnitúdós NGC 3532 látványa áll legközelebb az M35 kistávcsöves megjelenéséhez). 18x-os nagyításnál az M35 délnyugati hátterében kerek foltként a csillagokban roppant gazdag NGC 2158 is megpillantható gond nélkül, kevéssel tovább nyugatra a szerényebb IC 2156 és IC 2157 nyílthalmazok párosa is megmutatja magát. Az M35-től keleti irányba tekintve pillanatok alatt megjelent a látómezőben a szétszórt szerkezetű Collinder 89 nyílthalmaz. Bár kevés csillagot tartalmaz, mégis esztétikusnak ítéltem látványát. A közte és a 3,2 magnitúdós η Geminorum között fekvő IC 443 jelű szupernóva-maradványhoz OIII szűrő hiányában nem volt szerencsém, ám ezen nem bánkódtam.

A nagytávcsöves vizuális észlelőknek és asztrofotósoknak errefelé ajánlható még néhány érdekes nyílthalmaz, közülük most csak név szerint a Kronberger 12 és Koposov 63 jelű égitesteket ajánlanám. Előbbi, igen halvány csoport az említett η Geminorum nyugati tövében árválkodik, utóbbi viszont kellemes helyen, az M35 észak-északkeleti pereménél bújik meg. A tiszaszederkényi töltés lakóhelyünktől majdnem pontosan 1,5°-kal fekszik északabbra, ennek megfelelően a déli látóhatár fölött a Galamb csillagkép megpillantása most sem jelentett nehézséget, az alakzatot kijelölő csillagok ott szikráztak a refraktor látómezejében.

Békés Ünnepeket, és derült éjszakákban gazdag Új Esztendőt kívánok!

 

Napfoltcsoportok 2024.12.25-én Távcső: 102/1000 Sky Watcher refraktor, Baader Astrosolar szűrő, ASI 678 MC kamera, Registax és Photoshop. Hadházi Csaba felvétele.

Az SN2024aeee az NGC 2523 galaxisban ma 2024.12.26-án este.203/1624 RC távcső,Lacerta M-Gen II vezetés,NEQ-6 Pro GOTO mechanika,Canon EOS 550D,ISO 3200,8X60 sec. expozíciós idő,Deep Sky Stacker és Photoshop feldolgozás. Hadházi Csaba felvétele.

Szauer Ágoston Szombathelyről küldött felvételeket:

Mars – Praesepe. A vörös bolygó a Rákban jár, hálás téma egy látómezőben a Jászol-halmazzal (M44). 2024. 12. 25. 22:37 UT, Canon EOS 1100D, 50 mm-es alapobjektív 4-es rekesszel, ISO 3200, exp.: 30 s.

Karácsonyfa-halmaz – Rozetta-köd. Az Egyszarvú két impozáns objektuma egy látómezőben. 2024. 12. 25. 22:49 UT, Canon EOS 1100D, 85 mm-es objektív 3,5-es rekesszel, ISO 6400, exp.: 30 s.

Jupiter – Hyádok. A téli éjszakákat uraló óriásbolygó a Bika fényes nyílthalmazai között jár. A Jupiter és az Aldebaran között az NGC 1647-es nyílthalmaz látható, a kép bal felső sarkában az NGC 1750 azonosítható. 2024. 12. 25. 22:57 UT, Canon EOS 1100D, 85 mm-es objektív 3,5-es rekesszel, ISO 6400, exp.: 30 s.

(13) Egeria – Kalifornia-köd A 10.5 magnitúdós Egeria kisbolygó (jelölve) a Perseus csillagképben látható, közel a kszi jelű csillaghoz. Fölötte a Kalifornia-köd dereng. 2024. 12. 26. 22:19 UT, Canon EOS 1100D, 85 mm-es teleobjektív 3,2-es rekesszel, ISO 6400, exp.: 35 s.

Domán Tamás kiváló napfotókkal jelentkezett.

2024.12.25. 10:46 (helyi idő) A sok decemberi borult nap után végre karácsonykor erős szélben rossz nyugodság mellett sikerült megfigyelni a napfoltokat, amik a legutolsó észlelés óta elég sokan lettek. Vizuálisan csak pár másodpercre tisztult ki a felszín, részletesen megfigyelni egyik csoportot sem lehetett nagy nagyítás mellett, de 47x en elfogadható volt a látvány, különösen úgy, hogy 10 napja nem láttam a napot. Néhány érdekesebb (nagyobb) terület Ny-ról K-felé: 3928 és a 3933 és a 3932, 3936, a nemrég beforduló 3938. Ezek mellett több kisebb folt megfigyelhető. A granulák jól, a fáklyamezők alig látszódtak bár az átlátszóság jó volt. December 26-án délelőtt szintén sikerült észlelni. A nyugodtság már jobb volt mint a karácsony első napján, de így is csak közepesnek mondható. A foltok/foltcsoportok változásai jól megfigyelhetőek 24 óra alatt. Mindkét esetben 127/1500MC, 32 mm Plössl okulár, Baader napfóliával észleltem vizuálisan. A képek ugyanezzel az összeállítással egy Xiaomi 11T pro mobiltelefonnal készültek.

Karácsonyi napfoltészlelés Keszthelyi Sándortól: Napfoltcsoport észlelése 2024. december 26-án 11:35-11:45 UT. 102/500 mm-es Skywatcher lencsés távcsővel készült, Mylar szűrővel, 50-szeres nagyítással, teljesen felhőtlen égen. Észak felfelé, nyugat jobbra van. A tucatnyi csoport közül a legnagyobb kiterjedésű napfoltcsoportot választottam. Ez a napkorong közepétől kissé északabbra volt. A csoport sorszáma: 13936.

Címkék:

Ajánljuk...