Égi kalendárium: 2025. július

Bolygómentesek a júliusi esték – a Mars aprócska korongján nem sok részlet látszik, ráadásul alacsonyan figyelhető meg a vörös bolygó. A Szaturnusz látványáért érdemes korán kelni, gyűrűrendszere még mindig nagyon össze van zárulva, feledhetetlen látvány! Gömbhalmazokat és két, nem túl közismert júliusi meteorrajt ajánlunk még észlelőink figyelmébe, és természetesen az ISS átvonulásait, fedélzetén Kapu Tiborral!

A bolygók járása
Merkúr: A hónap első felében jól megfigyelhető napnyugta után az északnyugati ég alján. 4-én van legnagyobb keleti kitérésben, 25,9°-ra a Naptól. Ekkor bő másfél órával nyugszik a Nap után. Ezután fokozatosan romlik a láthatósága, 15-én már csak háromnegyed órával nyugszik a Nap után, majd elvész annak fényében. 31-én alsó együttállásban van a Nappal.
Vénusz: Hajnalban látható a keleti égen. A hónap elején közel két és fél órával, a végén három órával kel a Nap előtt. Kitűnően megfigyelhető mint fehér fényű égitest. Fényessége –4,1m-ról –4,0m-ra, átmérője 17,8″-ről 14,4″-re csökken, fázisa 0,64-ról 0,75-ra nő.
Mars: Előretartó mozgást végez a Leo, majd 28-ától a Virgo csillagképben. Késő este nyugszik, még kereshető napnyugta után a nyugati látóhatár közelében. Halványsága és a látóhatár közelsége miatt megfigyelése egyre nehezebb. Fényessége 1,4m-ról 1,6m-ra, látszó átmérője 4,9″-ről 4,4″-re csökken.
Jupiter: Előretartó mozgást végez a Geminiben. Július első harmadában még nem látható a Nap közelsége miatt. Utána viszont a láthatósága gyorsan javul, napkelte előtt kereshető az északkeleti horizonton. Erős sárgásfehér fénye megkönnyíti az észrevételét. Fényessége –1,9m, átmérője 32″.
Szaturnusz: Előretartó, majd 14-étől hátráló mozgást végez a Pisces csillagképben. Éjfél előtt kel, az éjszaka második felében megfigyelhető a délkeleti-déli égen. Fényessége 0,9m, átmérője 18″.
Uránusz: Éjfél után kel, az éjszaka második felében látható. Előretartó mozgása a Taurus csillagképben egyre lassul.
Neptunusz: Éjfél előtt kel, az éjszaka második felében látható. Először előretartó, majd 5-től már hátráló mozgást végez a Pisces csillagképben.

Észleljük a Nemzetközi Űrállomás átvonulásait! ajánlónk hírportálunkon, az átvonulások időpontjával.

A hónap változócsillaga: a V742 Lyrae
A Lant csillagkép egyetlen ismert R Coronae Borealis típusú változóját Cuno Hoffmeister fedezte fel 1966-ban. (A típus már többször megemlített igen ritka előfordulását jól illusztrálja, hogy ugyanakkor ebben a viszonylag kis csillagképben a GCVS 158 mirát, 281 törpenóvát és 1624 RR Lyrae változót tartalmaz!)

A típusba sorolás a V742 Lyr esetében sem volt egyszerű és egyértelmű. Kezdetben mindössze szabálytalan, 12–13 magnitúdó körüli változásait észlelték, a figyelem csupán 2009-ben, a Sonnebergi Obszervatórium 40 cm-es asztrográfjával 1964 és 1996 között készített felvételek alapján terelődött rá, felismerve változásainak valódi jellegét. Ezt követően szinte azonnal be is került az amatőr változóészlelők célkeresztjébe, bár 2014 végéig nem mutatott különösebb aktivitást. Mai szemmel nézve azóta bejárt fénygörbéjét nyomban szembe ötlenek típusának jellegzetességei. Első, 2015-ös, közepesen mély elhalványodását két, viszonylag éles, bő egy évig tartó, 19 (V) magnitúdót is megközelítő minimuma követte 2017-ben és 2020-ban, míg 2023 októberében, immár másfél éve tartó mélyrepülésbe kezdett, amelyből idén, május elején indult meredek emelkedésbe, szintén 19 magnitúdóról. Bár e sorok írásakor még rendkívül halvány, csak fotometriai úton elérhető objektum, eddigi felszálló ágait tekintve a nyár folyamán feltehetően v­isszatér a közepes távcsövekkel is észlelhető tartományba.

Két megkerülhetetlen gömbhalmaz
A Messier 10 és 12 két, az égen egymáshoz közel látható fényes gömbhalmaz a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképben. Csak néhány fényesebb gömbhalmaz látható hazánkból. A két égitest látszó távolsága alig több 3 foknál, pl. egy 10×50-es bi­nokulárban egy látómezőn belül figyelhetjük meg mindkettőt. Teleszkóppal külön-külön is nagyszerű látvány a két halmaz, válasszuk a még élvezhető legnagyobb nagyítást. A Kígyótartó hatszögében helyezkednek el, az itteni valamelyik szabadszemes csillagtól, pl. a fényes ζ Oph vagy az alakzat közepén helyet foglaló 30 Ophiuchitól elindulva kö­nnyen megtalálhatók. Az M10, amelyik ez utóbbi csillaghoz közelebb található (1 fokkal nyugatra tőle), a kettő közül a délebbi. Nem nehéz beállítani őket, mégis úgy tűnik néha, más, alig látványosabb célpontok háttérbe szorítják e kettőt.

A Messier 10 (15 T, 218x, 17’, Kovács Marcell)

Kovács Attila felvétele az M10 gömbhalmazról. A kép 2010 júniusában készült, 20 cm-es reflektorral

Az M10 (NGC 6254) távolsága a Naprend­szertől 4 kiloparszek, a galaktikus centrumtól 5 kpc (összehasonlításképpen az M4 tőlünk mért távolsága kevesebb, mint 2 kpc, az M13-é 7, az M92-é pedig 8 kpc). Fényessége 6,6 (V) magnitúdó, átmérője 20’ fotografikusan, vizuálisan jellemzően 5–15’, ez égbolttól és műszertől függ. A VII-es koncentráltsági osztály képviselője. Megfelelő körülmények között 13 cm távcsőátmérő a magvidékig bontja, de már 7 cm is több tucat bontott csillagot mutat. Nincs jól behatárolható magja, közepe felé mérsékelten fényesedik. Póklábak nem láthatók, de a közepe felé csillagláncok fedezhetők fel.

A Messier 12 (15 T, 218x, 17’, Kovács Marcell)

Az ovális M12 (NGC 6218) valamivel távolabbi, 5 kpc-re található (a Tejútrendszer közepétől 4 kpc-re). Fényessége 6,7 (V) magnitúdó (néhol 6,1 van megadva) átmérője fotografikusan 16’, vizuálisan inkább 5–8’. Lazább, mint az M10, IX-es osztályba tartozik. 9 cm-es távcső jó égnél részben bontja. A csillagláncok, póklábak hangsúlyosabbak, mint szomszédjánál, a felszíne jóval inhomogénebb.

Déli delta Aquaridák (005 SDA) meteorraj
Maximuma:               július 31. (λ_⊙=128°)
Aktív:                             július 12-augusztus 23. között, ZHR=25

A Déli delta Aquaridák igen intenzív raj, de Magyarországról csak mérsékelt erősségű, 10-30 rajtag várható óránként. Egy hétig tartó, széles maximummal jelentkezik, maximum körüli két nap aktivitása megnő, a ZHR értéke 25 körül várható. A meteorok gyorsak, halványak, nemigen húznak nyomot, kevés közöttük a tűzgömb. A Hold  augusztus 1-én lesz első negyedben, ezért a maximum körüli napokban csupán az éjszaka első óráiban zavar.

alfa Capricornidák (001 CAP) meteorraj
Maximum:                 július 31. (λ_⊙=128°)
Aktív:                             július 3.  –  augusztus 15. között, ZHR=5

A raj elnyújtott egyenletes megemelkedett aktivitással jelentkezik  július 7. és augusztus 15. közötti időszakban a július 31-i maximum körül. A raj nem túl erős, csak ritkán produkál 5-nél több meteort óránként, viszont gazdag fényes tűzgömbökben. Meteorok egész éjszaka várhatók.

A Hold  augusztus 1-én lesz első negyedben, ezért a maximum körüli napokban az éjszaka első egy-két órájában zavar.

Kovács M., Bgb, Kaposvári Z., Sgr