Égi kalendárium – 2009. október

Merkúr: 6-án van legnagyobb nyugati kitérésben, 18 fokra a Naptól. Ekkor egy és háromnegyed órával kel a Nap előtt, idei legjobb hajnali láthatóságát adva. Ezután megfigyelhetősége gyorsan romlik, a hónap végére eltűnik a Nap közelében.

Vénusz: Láthatósága tovább romlik, de még mindig elég magasan látszik a hajnali délkeleti égen. A hónap elején két és negyed, a végén egy és háromnegyed órával kel a Nap előtt. Fényessége -3,9 magnitúdó, átmérője 11"-ről 10"-re csökken, fázisa 0,9-ről 0,95-re nő.

Mars: Előretartó mozgást végez az Ikrek, majd a Rák csillagképben. Éjfél előtt kel, az éjszaka második felében figyelhető meg. Fényessége fokozatosan nő a kezdeti 0,7 magnitúdóról 0,4 magnitúdóra, míg látszó átmérője 6,8"-ről 7,9"-re változik.

Jupiter: Kezdetben hátráló, majd 13-ától előretartó mozgást végez a Bak csillagképben. Éjfél után nyugszik, az éjszaka első felében feltűnően látszik a délnyugati égen. Fényessége -2,5 magnitúdó, átmérője 44".

Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Szűz csillagképben. A hónap közepén két órával kel a Nap előtt, a hajnali égen látható. Fényessége 1,0 magnitúdó, átmérője 16".

Uránusz: Az éjszaka nagy részében látható a Halak, majd 14-étől ismét a Vízöntő csillagképben. Kora hajnalban nyugszik.

Neptunusz: Az éjszaka első felében figyelhető meg a Bak csillagképben. Éjfél után nyugszik.

Hét bolygó egyetlen éjszaka alatt

Október első felében abban a szerencsés helyzetben leszünk, hogy egyetlen éjszaka mind a hét nagybolygót megfigyelhetjük egünkön, bár ennek végrehajtásához igencsak sokáig kell fent maradni, vagy nagyon korán kell felkelni. Az esti égen látható Jupiterhez nem kell keresőtérkép, a tőle 6-7 fokra keltre látszó Neptunusz megkeresését viszont már nem segíti a gázóriás, melynek holdjai időnként továbbra is elfedik, árnyékolják egymást. Október 3-án például 20:18 UT-kor az Io belép az Europa árnyékába, ami 1,4 magnitúdós fényességcsökkenéssel jár. Egy héttel később, 10-én este 22:42-kor megismétlődik a jelenség, de ekkor csak 0,7 magnitúdóval csökken az Io fényessége. A fogyatkozások részletesebb adatai a Csillagászati évkönyv 2009-es kötetében találhatók. A Jupiter holdjaival kapcsolatos további érdekesség, hogy október 30-án este több mint másfél órán át két hold (Io és Ganymedes) árnyékát is megfigyelhetjük a bolygó korongján.

Maróti Tamás fantasztikus felvételsorozatán három jupiterhold öt okkultációs eseménye látható. A Ganymedes és az Európa, illetve árnyékaik a bolygó korongjára, az Io pedig a Jupiter mögé kerül (2009. augusztus 19.)

Tovább haladva kelet felé a Pisces és az Aquarius határán találjuk az Uránuszt, amely a ritkás csillagkörnyezetben, fényszennyezéstől távoli helyről szabad szemmel is megfigyelhető. A többi planétára azonban várni kell, elsőként éjfél körül az egyre fényesebb, és egyre nagyobb látszó átmérőjű Mars tűnik fel, amely a hónap legvégén elhalad a Praesepe (M44) nyílthalmaz előtt. A maradék három bolygó azonban már igazi hajnali égitest, csak a pirkadat közeledtével tűnnek fel a keleti horizont közelében. A Merkúr október 6-án éti el legnagyobb nyugati kitérését, így ezekben a napokban viszonylag könnyen megfigyelhető. Jól látszik még az egyre rosszabb helyzetbe kerülő Vénusz, amely október 13-án hajnalban fél fokra megközelíti az ismét megfigyelhető Szaturnuszt. Sajnos a gyűrűátforduláson már túl vagyunk, a Titan azonban érdekes fogyatkozásaival megérdemli a korán kelők figyelmét.

Titan-fedések a hajnali égen

Harminc éve nem fordult elő, hogy hazánkból megfigyelhetők legyenek a Titan fogyatkozásai, hiszen 1995-ben minden esemény nappalra esett. Most azonban szerencsénk lesz, így a hajnali égen többféle jelenséget is megfigyelhetünk. Október 6-án 03:39 UT-kor a Titan árnyéka levonul a bolygó korongjáról, ami az 1-2 fokos horizont feletti magasság miatt valószínűleg észlelhetetlen lesz látható. Reményünk lehet azonban arra, hogy 40 perccel később, 04:19 UT-kor látjuk, amint a hold korongja is elhagyja a Szaturnusz korongját. Október 22-én már csak a korong levonulását láthatjuk, de a 02:42 UT-kor bekövetkező jelenség nagyon alacsonyan lesz látható. A legizgalmasabbnak az október 30-ai fogyatkozás lesz, melynek végét figyelhetjük meg. A Szaturnusz északi pólusa felett, a korong peremétől csak 2"-re látszó Titan 15 perc alatt bukkan elő a bolygó árnyékából. A jelenség közepe 04:27 UT-kor lesz, mely előtt legalább 10 perccel meg kel kezdeni az észlelést. A bolygó ekkor már kellemes magasságban, 23 fokkal áll a horizont felett, míg a Nap 10 fokkal alatta, így talán nem lesz túl világos a Titan észrevételéhez.

Fiastyúk-fedés október 7-én

Égi kísérőnk ezúttal csak súrolja a Fiastyúkot (M45) középidőben 21:06 UT-kor, de azért így is több fedést, és természetesen egy szép együttállást láthatunk október 7-én este. A 85%-os csökkenő fázis miatt a mindig bizonytalanabb kilépések lesznek jól megfigyelhetők. A halmaz déli oldalán elhaladó Hold mögé kerülő legfényesebb csillag az 5,4 magnitúdós SAO 76215. A 26 Tauri csak 6,4 magnitúdós, ezen kívül még két 7 magnitúdónál fényesebb, és tucatnyi 7-8 magnitúdós csillag fedését észlelhetjük. Annál is inkább érdemes figyelemmel kísérni az eseményt, mivel a Plejádok-fedések sorozata a végéhez közeledik, legközelebb bő másfél évtized múlva részesülünk ilyen élményekben. A jelenség idején a Hold kényelmes, 30-50 fokos horizont feletti magasságban tartózkodik majd.

 A 2007. április 19-ei Fiastyúk-fedés Dienes Péter felvételén (Budapest, Hármashatár-hegy, 80/600 ED APO, Canon EOS 350D)

Az Orionidák meteorraj maximuma

Az év egyik legjelentősebb és legjobban tanulmányozott raja az októberben jelentkező Orionidák. Az idén különösen kedvező holdfázis mellett figyelhetjük meg az október 21-ére eső maximumát, amely a számítások szerint az átlagosnál erősebbnek ígérkezik. A raj a Halley-üstököshöz köthető, tavaszi párja a májusi Éta Aquaridák, az üstökös pályája ugyanis kétszer is metszi a földpályát. Hivatalosan 1839-ben fedezte fel Edward C. Herrick, de csak egy 1911-es tanulmány vetette fel az Éta Aquaridákkal való kapcsolatát. Mivel a Helley-üstökös retrográd irányba kering, a meteorokat is szemből kapjuk, így légkörbe érkezési sebességük igen nagy, 66 km/sec, az átlagos ZHR 23 körüli. Egy tanulmány szerint a maximumok nagysága 12 éves periódussal változik, ami a Jupiter perturbáló hatásának következménye. Jelenleg pont egy aktívabb periódus közepén járunk, így a ZHR értéke az idén elérheti a 30-at. A raj maximuma nem éles, így a környező éjszakákon is szép hullásban gyönyörködhetünk, ráadásul a rajnál többször feljegyezték erős almaximumok jelentkezését. Bizonyos években ezek nagysága a fő maximuméval vetekedett és 1993-ban és 1998-ban is október 17/18-ára esett. A radián este 10 körül kel, így megfigyelésre az éjfél utáni órák a legalkalmasabbak.

Az Orionidák meteorraj radiánsa, és látóhatár feletti magassága hajnali 3 óra környékén.

Galaxisok a déli horizont felett

A Sculptor csillagkép nem mondható könnyen megfigyelhető alakzatnak, de fantasztikus galaxisai miatt megérdemli, hogy felkeressük. A terület október elején van szembenállásban, így hajnali 1 körül delel, és olyan galaxisoknak ad otthont, mint az NGC 50, 253 és 300. Valamennyi 10 magnitúdónál jóval fényesebb, 20-30 ívperces nagytengelyű, kb. 10 millió fényévre lévő csillagváros, a Sculptor-halmaz tagjai. Bár alacsonyan, illetve nagyon alacsonyan delelnek, jó déli horizont és  kiváló átlátszóság mellett mindenképpen érdemes figyelmet fordítani rájuk. A triumvirátus legjobban megfigyelhető tagja, a -25 fokos deklinációnál mutatkozó, 7,1 magnitúdós NGC 253. Majd fél fok hosszú (26’x6′) fényszivarja már egy 5 cm-es távcsővel is megfigyelhető .

Éder Iván felvétele az NGC 253 jelű galaxisról 2007. október 13-án készült Ágasvárról. (130/780-as TMB apokromát, Canon EOS 350D, 23×5 perc)

Az NGC 253 nagyjából fele akkora, mint a Tejútrendszer, típusa küllős spirális, de mivel kis szögben látunk rá, ebből a fotókon sem látszik sok. Ezzel szemben felületét fényes csomók és porsávok borítják,k melyek digitális felvételeken hihetetlen részletgazdagsággal tűnnek elő. A bonyolult szerkezet a gyors csillagkeletkezésnek köszönhető, ugyanis az NGC 253 egy csillagontó galaxis. Rögös megjelenését tükrözi vissza az "Ezüstdollár" elnevezés is, a majdnem éléről látszó galaxis egy régi amerikai érmére emlékeztet.

Ki az ég alá!

Az enyhe októberi éjszakákban különféle észlelő-csillagnéző akciókban is részt vehetünk. Október 10-én Kerényi Lilla invitálja a budai hegyekbe éjszakai sétára az érdeklődőket, ugyanakkor Szitkay Gábor Nyúlon várja a csillagpartizókat. Az október 16-18. között két észlelőhétvégén is várják az amatőröket: Bátorligeten és Ágasváron.

Még több esemény, előrejelzés: Meteor csillagászati évkönyv 2009

Észlelések beküldése a Meteor rovataihoz: meteor.mcse.hu

Támogassa tagdíjával a Magyar Csillagászati Egyesületet! http://www.mcse.hu/mcse_belepes_info