Égi kalendárium: 2015. április

Április az egyre rövidülő éjszakák és a kora esti látványosságok hónapja. Kiváló Merkúr-láthatóság, hajszálvékony holdsarló és egy szép együttállás teheti emlékezetessé ezt a hónapot. Április 25-én pedig a Csillagászat Napja köszönt ránk!

Bolygók

Merkúr: A hónap első felében a Nap közelsége miatt nem megfigyelhető, 10-én felső együttállásban van a Nappal. 15-én újra megjelenik az esti nyugati ég alján, ekkor fél órával nyugszik a Nap után. Láthatósága villámgyorsan javul, a hónap végén már majdnem két órával a Napot követően nyugszik, idei legjobb esti láthatóságát adva.

Vénusz: Az esti égbolt ragyogó fényű égiteste, magasan látszik a nyugati égen. Láthatósága tovább javul, a hónap elején még három, a végén majdnem négy órával nyugszik a Nap után. Fényessége -4,0m-ról -4,1m-ra, átmérője 13,9″-ről 16,7″-re nő, fázisa 0,78-ról 0,68-ra csökken.

Mars: Előretartó mozgást végez a Kos csillagképben. Kora este nyugszik, a hónap első felében napnyugta után még megkísérelhető felkeresése a délnyugati horizont közelében, de láthatósága nagyon leromlik. Fényessége 1,4m, látszó átmérője 4,0″-ről 3,8″-re csökken.

Jupiter: A Rák csillagképben látható, mint feltűnő égitest. Az éjszaka első felében figyelhető meg, hajnalban nyugszik. Hátráló mozgása 8-án változik előretartóvá. Fényessége -2,2m, átmérője 40″.

Szaturnusz: Hátráló mozgást végez a Skorpió csillagképben. Éjfél előtt kel, az éjszaka nagyobb részében a délkeleti-déli égen látható. Fényessége 0,2m, átmérője 19″.

Uránusz: A Nap közelsége miatt nem megfigyelhető. 6-án együttállásban van a Nappal.

Neptunusz: Hajnalban kel. A szürkületben kereshető a Vízöntő csillagképben, a délkeleti látóhatár közelében.

Habár ez a Jupiter-felvétel még februárban készült, a bolygóóriás áprilisban is kiválóan észlelhető. Kurucz János fotója február 7-én készült, 25 cm-es Cassegrain-távcsővel.

Habár ez a Jupiter-felvétel még februárban készült, a bolygóóriás áprilisban is kiválóan észlelhető. Kurucz János fotója február 7-én készült, 25 cm-es Cassegrain-távcsővel.

A Merkúr legkedvezőbb esti láthatósága

A bolygó nagyon kedvező esti láthatóságának lehetünk szemtanúi április-májusban. A fényes telimerkúr, a sötét égen fénylő félmerkúr és a telivénusznál is nagyobb, hajszálvékony merkúrsarló hívnak az ég alá! A 10-én felső együttállásba kerülő telimerkúr -2,1m-s fényességű, majd 18-án a 0,92 fázisú, 5,4”-es, -1,5m-s majdnem telimerkúr 9,5°-os elongációban van a Naptól. Majdnem egy órával nyugszik a Nap után (CM=212°), igéző fényes sárgás-narancsos csillagként látszik a még fényes égen. Láthatósága gyorsan javul, három héten át látványos égitestként uralja esti egünket. Május 2-án kerül dichotómiába, 7,1” átmérő és -0,2m fényesség mellett, amikor két órával nyugszik a Nap után (CM=274°). Legnagyobb kitérésekor, május 7-én a 0,36 fázisú, 8,1”-es, 0,5m-s bolygó 21,2°-ra van a Naptól, több mint két órával nyugszik utána (CM=299°).

Ezt a gyönyörű felvételt március 23-án készítette Szitkay Gábor a három napos holdsarlóról (valamivel több mint három nappal a nevezetes napfogyatkozás után - amikor természetesen újhold volt). Hasonló fázisban április 21-én láthatjuk kísérőnket.

Ezt a gyönyörű felvételt március 23-án készítette Szitkay Gábor a három napos holdsarlóról (valamivel több mint három nappal a nevezetes napfogyatkozás után – amikor természetesen újhold volt). Hasonló fázisban április 21-én láthatjuk kísérőnket.

23 óra 14 perces holdsarló április 19-én, a kora esti égen

A Merkúr januári keleti kitérése után ismét az esti égbolton láthatjuk a legbelső bolygót. A Mars még mindig látható, a Vénusz pedig lassan mozog a Nap túloldalán, közeledve augusztus 15-i alsó együttállása felé. Fázisa már csak 72%-os, egyre inkább csökken. 19-én este a Hold csatlakozik a bolygóhármashoz, ekkor 23 óra 14 perc korú holdsarlót láthatunk 3,2° magasan. A Hold megtalálását segíti, hogy a Merkúrtól 4,5°-kal délkeletre, a Vénusztól 28°-kal nyugatra, a Marstól pedig 4,1°-kal délre helyezkedik el. Megfigyelhetősége idén tavasszal kevésbé kedvező, mivel az ekliptikától délre helyezkedik el.

Tavaszköszöntő együttállás április 20-án

Az év első igazán látványos együttállására kerül sor ezen a tavaszi estén, amikor a Vénusz, a Plejádok és a Hold tágas hármasát csodálhatjuk meg az esti égbolton. Már a szürkületben érdemes megkeresni őket, ahogy egyre sötétebb lesz, úgy tűnnek fel a Plejádok csillagai is. A Merkúrt és a Marsot inkább a navigációs szürkületben, 18:00-18:15 UT körül, 5 fok magasan kereshetjük, a másik három égitest magasan a horizont felett tartózkodik. 18:30 UT-kor még a Hold is 10 fok magasan van, így nagyon érdekes lesz a látvány.

A Hold, a Vénusz és a Fiastyúk (Plejádok) együttállása április 20-án, a kora esti égen. Az esti szürkületben a Merkúrt és a Marsot is észrevehetjük a horizont közelében.

A Hold, a Vénusz és a Fiastyúk (Plejádok) együttállása április 20-án, a kora esti égen. Az esti szürkületben a Merkúrt és a Marsot is észrevehetjük a horizont közelében.

A Csillagászat Napja április 25-én

Immár két évtizede, hogy megtartjuk ezt a szép tavaszi csillagászati ünnepnapot, amely “mozgó ünnep”, olyan szombatra esik, amely közel van az első negyed holdfázishoz (ugyanis nem a telehold az izgalmas látvány, hanem az első negyed körüli Hold, amikor kráterek, hegyek sokaságát figyelhetjük meg a súroló fénynek köszönhetően). Ezen az estén a Merkúr, a Vénusz és Jupiter lesz a három látványos bolygóvendég, de az apró és halvány Marsra is érdemes egy pillantást vetni. Az MCSE és partnerszervezetei ezen az estén az ország számos pontján tartanak nyilvános távcsöves bemutatókat, ahol “járdacsillagászok” távcsöveiben pillanthatnak bele az érdeklődők.

Vendégcsillag a hajnali égen

2015. március 15-én John Seach új-dél-walesi amatőrcsillagász fényes, mintegy 6 magnitúdós nóvát fedezett fel a Nyilas csillagképben. Az 50 mm átmérőjű, f/1,0-es lencsés rendszerrel, DSLR-technológiával dolgozó amatőrnek ez már a tizedik nóva-felfedezése, olyan, a déli féltekén híressé vált nóvák fűződnek nevéhez, mint pl. a 3,3 magnitúdóig fényesedő Nova Centauri 2013.
Az ideiglenesen PNV J18365700-2855420 nevet kapott objektum spektrális megerősítése a Liverpool John Moores University Kanári-szigeteken található távcsövére szerelt spektrográffal történt. Az első mérések egy 2800 km/s sebességgel táguló, Fe II színképtípusú, klasszikus P Cygni profilú nóvakitörést mutattak.

A hazai változósok Fidrich Róbert jóvoltából már 16-án riasztást kaphattak a Mira-listán. Az időjárás szeszélye folytán az első észlelések azonban csak 18-án hajnalban születtek (Fidrich Róbert és Landy-Gyebnár Mónika), majd sorra bekapcsolódtak a korai felkeléstől sem megriadó, vállalkozó kedvű amatőrök, többek között Keszthelyi Sándor és Bakos János. Az észlelések folyamatos fényesedést mutattak, a nóva maximális fényességét március 22-én érte el 4,5 magnitúdónál. Ezt követően gyorsan halványodott, majd visszafényesedett. Az újabb észlelések alapján úgy tűnik, hosszabb ideig fényes maradhat, miközben láthatósága egyre kedvezőbb lesz a hajnali égen.

A Nova Sgr 2015/2 észlelőtérképe.

A Nova Sgr 2015/2 észlelőtérképe.

További hasznos információk a Meteor csillagászati évkönyv 2015-ben. Kérjük, támogassa munkánkat az évkönyv megvásárlásával, MCSE-tagsággal is!

Ajánljuk...