A következő két hét eseményei



















csillagaszat.hu
-
A DART kisbolygó-eltérítési manőverének meglepő utóélete
Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt, 2022. szeptember 27-én az emberiség a NASA sikeres DART (Double Asteroid Redirection Test) küldetése révén először változtatta meg jelentősen egy égitest pályáját. A jelentős eseménytől több cikkünkben is beszámoltunk. A (65803) Didymos kisbolygó Dimorphos nevű, 170 m átmérőjű kísérőholdacskájába csapódó űrszonda 33 perccel rövidítette le a két égitest egymás körüli
-
A James Webb szénforrást talált a Jupiter Europa holdján
A Jupiter Europa holdja a Naprendszer azon maroknyi világainak egyike, amelyek potenciálisan életre alkalmas körülményeket rejtenek magukban. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a vízjég-kéreg alatt folyékony, sós óceán és sziklás tengerfenék található. A bolygókutatók azonban nem erősítették meg, hogy az óceán tartalmazza-e az élethez szükséges vegyi anyagokat, különösen a szenet. A csillagászok a NASA James Webb-űrteleszkóp
-
Megérkezett a Földre Amerika első kisbolygómintája
A NASA OSIRIS-REx űrszondája által a Bennu kisbolygó felszínéről gyűjtött anyagmintát szállító kapszula simán földet ért a tervezett helyen és időben. A NASA OSIRIS-REx (Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security, Regolith Explorer) űrszondája 2016.szeptember 8-án, vagyis jó hét évvel ezelőtt indult útnak a (101955) Bennu földközeli kisbolygóhoz azzal a céllal, hogy közelről tanulmányozza és a
-
Gravitációs hullámokat kelthet egy neutroncsillag, ha “hegyek” állnak ki belőle
Egy neutroncsillag olyan, mintha két naptömegnyi anyagot sűrítenénk egy csupán 12 kilométeres labdába. Felszínén a gravitáció olyan nagy, hogy az atomokat és a molekulákat magokká préseli, az elektronokat pedig protonokba nyomja, neutronokká alakítva őket. Mivel ekkora erők munkálkodnak rajta, azt gondolhatnánk, hogy tökéletesen sima a felszíne. Ez azonban tévedés: a neutroncsillagokon még hegyeket is találunk
-
Gigászi bolygóütközésekről mesél egy nemrég felfedezett exobolygó
Egy nemzetközi kutatócsoport Neptunuszhoz hasonló méretű bolygót fedezett fel, amely azonban sűrűbb, mint az acél. A csillagászok szerint a planéta összetételét egy hatalmas ütközés tette ilyenné. A TOI-1853b jelű exobolygó tömege majdnem kétszerese a hasonló méretű ismert bolygókénak, a sűrűsége pedig rendkívül nagy (közel 10 gramm köbcentiméterenként), ami azt jelenti, hogy nagyobb benne a kőzetek