Holdkráterek észlelése szabad szemmel

Csillagászati ismeretterjesztő kiadványok, illetve csillagásztörténeti munkák
gyakran foglalkoznak azzal, hogy melyek azok a fontosabb felszíni képződmények,
melyek szabad szemmel is láthatók Földünk hűséges kísérőjén, illetve hogy ezekbe
milyen élőlényeket, alakzatokat képzeltek a régmúlt korok emberei. Ezek a felsorolások
azonban kizárólag a sötét színű bazaltos anyaggal fedett mare területeket említik,
melyek hatalmas méretű kisbolygók és üstökösmagok becsapódása révén születtek.
De vajon mi a helyzet a kisebb méretű felszíni alakzatokkal? Láthatók-e a gyűrűshegyek
és kráterek optikai segédeszköz nélkül? A válasz egyértelműen igen! Azonban
az, hogy konkrétan mely alakzatot figyelhetjük meg, sok tényezőtől függ. A legfontosabb
ezek közül a kráter mérete. Az emberi szem felbontóképessége csak az 1′-nél
nagyobb átmérőjű objektumok megpillantását teszi lehetővé. Nagyon fontos szempont
az, hogy mennyire sötét vagy világos a kráter belseje. A Sinus Iridium (amit
a szakirodalom ilyen szempontból a kráterek közé sorol) mare-anyaggal fedett
belseje következtében könnyebben azonosítható, míg egy világosabb kráter esetében
a sugársávok jelenléte (pl. Tycho) segíthet az azonosításban. A fázis értékétől
– és így a terminátortól való távolságtól – is függ az egyes objektumok láthatósága
– attól, hogy milyenek a megvilágítási viszonyok. Az észlelőhely légköri viszonyai
is meghatározóak, bár a horizonthoz közel elhelyezkedő Hold esetén talán több
esélyünk van a pozitív észlelésre.
Az itt szereplő két konkrét észlelés közül az első tekinthető pozitívnak – ekkor
a Copernicus-kráter volt azonosítható. A második negatív eredménnyel zárult
megfigyelés – azonban ezek feljegyzésére is szükség van.
A mellékelt ajánlott irodalom lista két olyan észlelési programot és objektum
listát is közöl, amit érdemes végigkövetni. Az észlelések eredményeit pedig
várja a Kiskun Csoport-Neptunusz Kör mindenkori adatgyűjtője, illetve a Meteor
Szabadszemes jelenségek rovata.

Dátum: 1998.11.02.
Időpont: 20:16-20:21 KÖZEI
Légkör: Nyugodtság: 7; Átlátszóság: 2
Észlelés helye: Budapest, VII. kerület, Bajza utca 1.
Leírás:
• a Meteor 1998/10-es számában megjelent "Kráterészlelés – szabad
szemmel" című cikk ösztökélt e különleges észlelésre
• 2 nappal telihold előtt az égitest felszínén – a kiválóan látható holdtengerek
mellett – egyértelműen azonosítható a pontszerű Copernicus-kráter
(l. Meteor 2000/1.)

Dátum: 2000.04.15.
Időpont: 22:06-22:25 NYISZ
Légkör: Nyugodtság: 7; Átlátszóság: 2; az észlelés végén érkező vastag felhőzet
Észlelés helye: Harta, József Attila utca 31.
Leírás:
• a nagy tengerek kiválóan láthatók, a legkisebb kivehető objektum a Mare
Crisium és a Mare Nubium, de kráter nem látszik szabad szemmel

Ajánlott irodalom:
Keszthelyi Dániel ford.: Kráterészlelés – szabad szemmel; Meteor 1998/10, MCSE
Gyenizse Péter: Mi látható a Holdon szabad szemmel? Meteor 1999/4, MCSE
Gyenizse Péter: Szabadszemes jelenségek; Amatőrcsillagászok kézikönyve, 1999,
MCSE
Bartha Lajos: Szomszédunk, a Hold; Amatőrcsillagászok kézikönyve, 1999, MCSE