Fiastyúk fedés Kecskemétről
Sziasztok !
Július 18-án hajnalban a Hold elfedte a Fiastyúkot. A
jelenlelegi Fiastyúk fedési széria 2006 tavaszán kezdődött, és a július 18-i
fedéssel Magyarországról nézve véget is ért (még lesz egy jól látható szoros
közelsége a Holdnak a Fiastyúkkal 2010-ben, de akkor érdemi fedés nem lesz).
Mivel a következő fedési széria 2024. augusztus 26-án kezdődik, érdemes volt
nem kihagyni azt a kínálkozó lehetőséget, főleg hogy még 1991/1992 táján is
láttam több Pleiadok fedést, ami meg az előző fedési sorozathoz tartozott és az
már elég régen volt.
Boromisza Fecó kapható szokott lenni ilyen esetekre, be
is húztam a csőbe, mivel hajnali 1 órára kértem, hogy autójával jöjjön el
hozzám.
Gyorsan és csendesen bepakoltuk a Celestron 9,25-met és
elindultunk a lassan már hírőssé váló Tesco pusztához. A kiérkezés
pillanataiban kelt fel a Hold, nagyon jó előjelként a jelenséghez. Fecó a kis
70 mm-es Bresser távcsővét seperc alatt összerakta, a saját távcsővem
felállítása kicsit tovább tartott. Ezután azonnal a Holdat állítottam be a
távcsővem látómezejébe, szépen látszódtak a Fiastyúk halmaztagjai 73x
nagyítással, szabad szemmel azonban a Hold túlragyogta őket, de igazán megkapó
látvány a 15×70 Binokukárban volt. A Celestron távcsővemmel párhuzamosan volt szerelve a
80/600-as Skywatcher ED refraktorom, azzal elkezdtem fotózni a jelenséget a
primer fókuszban CANON EOS 300D-vel, ISO 200-on.
A Hold fényes oldalához egyre közelebb kerültek a fényes
csillagok, majd egyenként
beléptek a Hold korongja mögé (Merope, Alcyone, Pleione és az Atlas). A Merope
és az Alcyone ki és belépést is meg tudtuk figyelni, a Pleione és Atlas
kilépését már nem vártuk, annyira kivilágosodott, hogy már nem volt esélyünk megpillanatni
őket a távcsőben.
A legfényesebb halmaztagok belépést Fecócal szimultán
figyeltük meg, ő 140x nagyítást használt én 118x-at. Érdekes volt látni, hogy a
belépésnél én mindig tovább tudtam követni a csillagot, később láttam eltűnni a
Hold mögött és hamarabb vettem észre kibukkani a Hold mögül, de itt nemcsak a
távcsőátmérő, hanem a tapaszatlat is számított. A fedések közötti szünetben a Hold felszínében
gyönyörködtünk, legnagyobb kihívást a Prinz rianások megpillantása jelentette,
amit még 500x nagyítással is nehezen pillantottunk meg.
A fedések után még vetettünk néhány pillantást a Mars
bolygóra, de a kis korongon a nyugtalan légkör miatt nem látszódott részlet a
távcsövemben.
A Vénusz bolygó se mutatott többet a fázisánál. A Jupiter
bolygón a felhősávok viszont egész jól látszódtak. Érdekességként megemlítem,
hogy a Fiastyúk fedés után másfél nap múlva fedezi fel Anthony Wesley a Jupiter
új becsapódásos foltját.
Igazán szép jelenség volt, elégedettséggel töltött el
bennünket, hogy meg tudtuk figyelni és nincs más teendőnk, mint várni és várni
a következő Fiastyúk fedési ciklusra…
Üdv,
Szöllősi Attila
