Category: Kiskun/Észleléseink leírása

2011 első teljes holdfogyatkozása

2011 első teljes holdfogyatkozása

Az idei év igen szerencsés a teljes holdfogyatkozások szempontjából, hisz a szerencsések és a figyelmesek, akár kettőben is gyönyörködhetnek. Az első rögtön, a nagyon kellemes koranyári időszakban volt megfigyelhető. Az alábbiakban Szőlősi Attila tagtársunk élménybeszámolóját adjuk közre…

Januári Hold észlelés

Holdészlelés (2.)


írta: Rab Attila,
helyszín: 6000 Kecskemét
Dátum: 2011. január 25.
Idő: hajnali 1:45-2:45 U T: 0:45-1:45
Nyugodtság:
6 – lassú hullámzás
Átlátszóság:
3,5 – hideg, csendes idő
Műszer:
102/1000 Skywatcher akromatikus refraktor
Mechanika:
SW Autotrack
Okulárok:
25mm, 20, 10, 7.5, 6.5, 6 Plössl, Barlow
2X
Színszűrő:
sárga (alkalmanként használtam az egyszerű,
kisméretű kráterek megfigyelésére)Leghasznosabb nagyítások: 133x – 7,5mm; 153x – 6,5mm;

166x – 6mm okulárokkal

Leírás:

Eredetileg a Szaturnuszt akartam észlelni, de a légköri
hullámzás miatt nem kaptam jó
képet, így belevetettem magam a Hold
látványosságaiba. Szabad szemmel nagyon szépen
látszott, ahogy a Hold, a
Szaturnusz és a Spica (Szűz csillagkép alfa Virgo) szabályos
háromszög alakban
(egymástól kb. 120 fokos szöget bezárva) látszik az égen. Holdhalót
nem
láttam.

Leírásomat igyekszem szemléletesebbé tenni a Google Moon
programból kiemelt akkori
fényviszonyokhoz igazított képeivel.

Rab Attila észlelései

Rab Attila észlelései

Az alábbiakban egy új tagunk első észlelési leírásait szeretnénk közreadni. Rab Attila tagtársunk 2010 őszén lépett be a csoportba, és már több rendezvényünk lebonyolításban is aktívan segített. Ezt a  megfigyelést, a csoport 102/1000-es refraktorával követte el, és a leírásban sikerült neki nagyon jól visszaadnia a megfigyelés élményeit. Reméljük, hogy további színes élménybeszámolókkal fogja még megörvendeztetni a tagságot, és a kedves olvasókat. HAJRÁ!!!

Műller Dániel januári észlelései

Műller Dániel januári észlelései

Műller Dániel egyik legifjabb, ugyanakkor talán legaktívabb észlelőnk. Olyan lelkesedéssel és élvezettel végzi megfigyeléseit, hogy ránk "öregebbekre" is inspirálóan hat. Még egy dolog ami már sokak csodálatát váltotta ki (köztük az enyémet is), az égbolt nagyon profi ismerete. Úgy tudom,hogy több helyen már csak GO-TO Daninak becézik.
Ez a fiatalember természetesen az év első napjaiban (2010) sem tétlenkedett, mert a téli égbolt csodáit vette sorba, melyről egy színes beszámolót is írt amit az alábbiakban fogadjanak szeretettel…
Ja, és még egy dolog a cikk előtt: GO-TO Dani!!!!!
Leonidák 2009-ben

Leonidák 2009-ben

Nagy várakozás előzte meg az idei Leonidák meteorraj érkezését. A raj előrejelzett maximumakor a nagyon bizonytalan időjárás ellenére, csoportunkban is sokan figyelték meg a jelenséget. A következőekben szemezgetünk az élménybeszámolók közül:
Fiastyúk fedés Kecskemétről

Fiastyúk fedés Kecskemétről

Az idei nyár egyik leg látványosabb jelensége volt a Hold Pleiadok fedése. Az alábbiakban Szöllősi Attila színes beszámolóját olvashatjuk:
Megérkezett hazánkba is az NLC!

Megérkezett hazánkba is az NLC!

Mielőtt Attila leírását elolvasnánk, íme egy kis magyarázat a jelenségről Gyebnár Mónika tolmácsolásában:

NLC = éjszakai világító felhő (noctilucent cloud) angol
rövidítéséből. A hivatalos név nem ez, hanem a PMSC, vagyis polar mesospheric
cloud, annyi apró különbséggel, hogy PMSC lehet láthatatlan (csak műszeresen érzékelhető) is, míg az NLC egyértelműen vizuális
észlelést jelent. Alkonyat után illetve pirkadat előtt
látható felhő, amely a mezoszférában, mintegy 80-85km magasságban található,
rendkívül ritkán előforduló jégkristályokból áll. A láthatóság ideje az, amikor
a Nap 6-16 fokkal tartózkodik a Horizont alatt. A felhők kékesfehérek,
neonfényűek, többféle jellemző szerkezetet mutathatnak, leggyakrabban sávok,
hullámos sávok jelentkeznek.A
jelenség kizárólag a nyári hónapokban látható (általánosságban május közepétől
augusztus közepéig, nálunk a tapasztalataink szerint június közepétől augusztus
elejéig), ekkor megfelelőek a mezoszférában a körülmények a kialakulásához.
Jellemzően nálunk magasabb szélességi öveken látható, ám nem ritka tünemény itt
sem, amint azt a 2007-es nyáron látott csodás NLC-k is jelezték. Berkó Ernő
varázslatos képe a jelenségről ekkor hét képe is volt.

14 óra 48 perces Holdsarló, Kecskemétről

14 óra 48 perces Holdsarló, Kecskemétről

Micsoda este volt!
"Ha már előrejelezted, észleld is le" akció keretében terveztem meg a tegnap estét azzal a nem titkolt céllal, hogy Szabó Sanyi közel 25 éves rekordját megpróbálom megdönteni. Jó előre kiszámoltam, hol fog látszani a Merkúr bolygó és a lenyugvó Nap, ahhoz képest pedig a Holdsarló, az előrejelzések nagyon biztatóak voltak, jó eséllyel kecsegtettek.

Vénusz-fedés 2008. december 1

Ismét egy látványos jelenséget csodálhattunk meg az év utolsó hónapján. December 1.-én az esti órákban a Hold elfedte a Vénusz bolygót és a jelenséget tovább színesítette a közelben tartózkodó Jupiter is. Természetesen az eseményt sokan figyelték, és fotózták is, ezért a beszámolókból szeretnénk néhányat közre adni:
A Holmes üstökös megfigyelése

A Holmes üstökös megfigyelése

A Holmes üstökös váratlan, és rendkívüli mértékű felfényesetése ismét lázba hozta a Magyar amatőrmozgalmat. Természetesen a Kiskun Csoportból is többen megfigyelték az üstököst, íme egy közös észlelés leírása: