Vénuszfedés Kecskemétről

Ha Vénuszfedés, akkor eső is lesz! Ezt a tapasztalat a második Vénuszfedés megfigyelésem után.

Az előző, 2004. május 21-i fedéskor is esett az eső, szerencsére "csak" akkor, amikor a Hold mögött volt a bolygó. Tegnap a vonuló felhőzet alaposan megkeserítette az észlelők dolgát. Hiába állítottam fel időben a 80ED APO távcsövemet a kecskeméti Planetárium előtt, csak kisebb felhőlyukak voltak az égen. Az egyikben 14:03 UT-kor még 7×50 Binoklival elkaptam a szép égi párost, de a belépés időpontjában teljesen borult az ég és szemerkélt az eső. Bő fél órával később bizalomgerjesztő méretű kék foltok jeletek meg a felhőzeten és nem sokkal később szinte teljesen felhőmentes égboltban gyönyörködhettem.

Néhány arratévedt érdeklődő még megnézte a Holdat, majd felkészültem a kilépésre. A kilépés helyét a Mare Crisium alapján lőttem be, amit a sápadt Holdsarlón egyáltalán nem volt könnyű megtalálnom. Végül 15:57:25 UT-kor 49x nagyítással feltűnt a Vénusz. Milyen félelmetesen szép látvány volt a bágyadt Hold mellett az izzó Vénuszsarló! A fényes Vénuszkorong kilépése 36 másodpercig tartott (ugye ez csak a megvilágított korong, az előrejelzések (kb 65 sec) a teljes korongra vonatkoztak). A kilépés után azonnal még szabad szemmel nem látszódott a Vénusz, csak a kereső távcsőben illetve a binokliban. Körülbelül 2 perc múlva már szabad szemmel is megpillantható a volt a Hold mellett a Vénusz mint egy halvány csillagocska. Időközben újabb érdeklődők futottak be, akik szintén könnyedén megtalálták.

Következő Vénuszfedések 2008.12.01-én (13%-os Hold, másfél órával napnyugat után, azaz sötét égboltnál!) és 2020. június 19-én (nappali, súroló fedés Magyarország egy részén) lesznek.

Szöllősi Attila

Vénusz fedése a Hold által 2007. június 18-án délután

Pécsre előre jelzett idők: belépés: 14:35:57, kilépés: 15:57:24 UT.
13:30-kor beborult az ég Pécs felett, egészen sötét lett és 13:40-től szakadni kezdett az eső. Ám 14:10-kor vége lett az esőnek, 14:15-től már ki-kisütött a Nap. Délnyugat felöl gyorsan vonulnak a felhők és a felhőmentes részek.14:20-kor kitelepültünk ketten (Keszthelyi Sándor és Keszthelyiné Sragner Márta) pécsi kertünk végébe egy 102/500 mm-es SkyWatcher lencsés távcsővel és egy 7×35-ös binokulárral. A fákról még csöpögtek az esőcseppek, jó párás levegő volt és +22 fok C.14:28-tól egy nagyobb felhőmentes részen észrevettük a Hold sarlóját, és rögtön ott fénylett mellette a Vénusz is balra lefelé! Mindez szabad szemmel, jócskán a nappali égen (jó 4 órával napnyugta előtt). Vénusz a nappali égen! Sokkal fényesebb és fehérebb, mint a Hold felületi fénye. Kár, hogy néhány perc múlva el kell tűnnie a Vénusznak! A párost Márta megnézi binokulárral, én beállítom a 102 mm-es refraktorba. Így látszik a Vénusz fázisa is. 14:31-től ugyan újra szakadozott felhők jönnek, és szemmel eltűnik, de a távcsőben folyamatosan láthatóak maradnak az égitestek. Csak 25 x nagyítást és nagy látómezőt alkalmazok, nehogy elveszítsem. 14:34-kor újra egy nagyobb tiszta kék ég jön erre, így 50x nagyításra válthatok. Mindjárt itt a fedés kezdete! Márta a DCF óra leolvasását vállalja, én a távcsőben lesem a Vénusz feles (44 %-os) sarlóját.
A Vénusz nyugati oldala egyszer csak becsorbul: 14:35:20-kor. Gyorsan nő a csorbulás, fogy a Vénusz, egészen torz lesz, gyorsan a nejem is megnézheti. Márta szabad szemmel nézi a Vénuszt, amely 11 másodperc múlva, 14:35:31-kor hirtelen eltűnik. Mire felemeli a 7×35 B-t és 14:35:36-kor azzal nézi: már abban sincs a Vénusz. A 102/500 L-ben még látszik, de egyre szűkül, a végén már csillagszerű fénypont, aztán az is elhalványul és 14:35:55-kor végleg eltűnik! (Természetesen a Vénusz sötét oldala tovább ott lehetett a Hold sötét oldala mellett, de már láthatatlanul.)
Félve az esőtől, mindent észlelő eszközt visszahordunk a lakásba. Gyors körtelefonok: Szeged: borult volt, Hegyhátsál: borult volt, Budapest: borult volt, Nyúl: láthatták, de nem fotózhatták, Paks: borult volt, Gyöngyöstarján: jó ég volt 20×60-nal látták. 15:50-kor újra kipakolunk mindent a kertbe. Az ég félig felhőtlen, de éppen a jelenség által érdekelt égrészen gyorsan vonul nyugati irányból a felhőzet. Szerencsére apró (1/4-1/2 fokos) szakadozottságú, mozaikszerűen, benne kis felhőmentes lyukakkal. 15:51-kor előbújik a Hold. Beállítom a 102/500 mm refraktorba. Csak 25x nagyítást merek használni. Hiába vonulnak előtte a felhők, a Hold megvilágított sarlója folyamatosan látszik a távcsőben. A sarló közepének a pereme a legfényesebb és már néhány holdkráter is sejthető rajta. Éppen itt várható a Vénusz megjelenése. A holdperem közepén egyszer csak megjelenik egy fényes pont! Ez 15:56:59-kor volt, de a felhőzet vonulása miatt pár másodperc késés lehetett. Izgatottan nézzük az egyre kiterjedtebb Vénusz korongot. Megcsodáljuk, hogy a bolygó felületi fényessége mennyivel nagyobb a Holdénál és mennyivel fehérebb is a színe. A holdperem és a fázisos Vénusz elválása 15:57:34-kor történik meg. Ezt követően is folytatódik a Vénusz megvilágítatlan oldalának kijövetele, de természetesen az pontosan nem mérhető. Így 25 x nagyítással 15:58:20-ra becsülöm azt az időpontot, amire egy képzeletben kikerekített Vénusz még érintkezett volna a holdperemmel. Ezzel a távcsőben a Vénusz-fedés véget is ért.
Szabad szemmel Márta nézte a Holdat és ott a Vénusz 15:57:45-kor jelent meg. De egyelőre még a sarlóhoz tapadó csillagként látszik. Csak 16:00:05-kor válik le a Vénusz a Holdtól szemmel.

Keszthelyi Sándor (Köszö)