Amatőrcsillagász találkozó Szegeden
A sort Gergely Á. László nyitotta Gravitációs hullámok című előadásával. Ez
az új kutatási terület jelenleg még gyerekcipőben jár, gyakorlati alkalmazása
esetén néhány évtizeden belül olyan természetes lehet, mint jelenleg az elektromágneses
sugárzás.
Vinkó József a szupernóvákról beszélt röviden. Két típusról esett szó. Az első,
amikor egy kéttagú rendszer egyik tagja – általában egy fehér törpe – anyagot
von el a másiktól, egy vörös óriástól. Amikor elér egy kritikus tömeget, hirtelen
megnő a térfogata, amihez a termonukleáris fúzió adja a szükséges energiát.
A fehér törpék kitöréseire egy másik magyarázat az lehet, hogy két fehér törpe
ütközik és így produkál nóvakitörést. Ennél az utóbbinál felmerült a fehér törpék
távolságmérésre való használhatósága. A másik típus, amikor egy csillag az élete
végén összeomlik. Majd beindul egy termonukleáris reakció, a csillag fölrobbanását
eredményezve, amit szupernóva-robbanásnak hívunk. Ez nagy mennyiségű anyagledobást
eredményez a csillag felszínéről, a csillagból csupán egy fehér törpe marad
vissza. Így keletkezett pl. a Lyra csillagképben található Gyűrűs-köd is.
Szó esett az üstökösökről és kisbolygókról, azoknak is a csóvás és a csóva nélküli
válfajairól.
Beszéltek a szegedi csillagvizsgáló 40 centiméter átmérőjű Cassegrain-típusú
távcsövének felújításáról, ami kapott egy új ST6-os CCD kamerát és egy új vezérlőmechanikát.
Ezzel a távcső akár egy kábelen keresztül, egy jól fűtött szobából is könnyedén
irányítható.
Az előadások közötti szünetekben Napot észleltünk egy 80/1200-as refraktor és
egy Herschel-féle napprizma segítségével. A rendezők szendvicsekkel kedveskedtek
a vendégeknek. Volt MCSE termékárusítás és csoportfotó a csillagvizsgálónál.
Összességében hasznos és tartalmas előadássorozatot láthattunk, sikerült sok
új információval bővíteni csillagászati ismereteimet.
