Elindult honlapunk!
A fejlesztéseknek és a folyamatos frissítéseknek köszönhetően a hamarosan népszerűvé vált oldalt havonta mintegy 500-an keresték fel.
Szerző: Balaton László · 2000. október 24, kedd
A fejlesztéseknek és a folyamatos frissítéseknek köszönhetően a hamarosan népszerűvé vált oldalt havonta mintegy 500-an keresték fel.
Az európai ESA és a japán JAXA űrügynökségek együttműködésében elkészült és üzemelő BepiColombo bolygószonda 2018 októberében indult hosszú útjára a Naprendszer legbelső és legforróbb bolygójához, a Merkúrhoz. Az összesen hét évig, 2025-ig tartó odaút során számos hintamanőverrel módosítják az űreszköz útvonalát, míg végül pályára áll majd a célpontja körül. A szonda előkészületeiről és eddigi útjáról
Az elmúlt időszakban mindenki a bolygósorról kérdezett, de az igazi látványosság ennek árnyékába került. 28-ig látható a bolygósor, 26-án hajnalban viszont egy csodás és egyben különleges együttállást láthattunk hajnalban, ami a június 17. és 28. közötti időszak csúcspontja is lehet. Balázs Gábor, Dabas Épp kelt a Fiastyúk nyílthalmaz, amikor még a helyszínt kerestem. Aggódtam picit,
Bárki hozzájárulhat a Jupiter légkörének kutatásához a Minnesotai Egyetem NASA támogatta új citizen science, avagy a közösségi tudományhoz tartozó projektjében. Az önkéntesek a Juno keringőegység több tízezer lenyűgöző felvételének kategorizálásával segíthetik a tudomány fejlődését, mindehhez pedig csupán egy internetes böngészőre és lelkesedésre van szükség. A Jupiter több mint 740 millió kilométer távolságra van a Földünktől,
Két új tudományos eszközt választottak be az Artemis küldetés kereskedelmi szállítmányainak egyre növekvő sorába a NASA szakemberei. Ez volt az űrügynökség Payloads and Research Investigations on the Surface of the Moon (PRISM) pályázati felhívásának második fordulója, a kiválasztott két eszközt pedig a NASA Commercial Lunar Payload Services (CLPS) kezdeményezésének keretein belül fogják a Holdra szállítani,
Amikor kezdjük úgy gondolni, hogy már értjük a rejtélyes gyors rádiókitöréseket (FRB-ket), az új észlelésekből kiderül, hogy még mindig van mit tanulnunk. A milliszekundumos rádiókitörések általában a galaxisunktól távol eső forrásokból erednek. 2020-ban azonban a Tejútrendszer magnetárja gyors rádiókitöréshez hasonló sugárzást bocsátott ki, csak annál jóval gyengébbet. Továbbra is rejtély volt, hogy egy magnetár hogyan