Összejövetel Fülöpszálláson
Rövid megbeszélést követően megnéztük korábbi rendezvényeink (nov. 4., Kiskőrös, korábbi előadások, tavalyi napfogyatkozás) felvételeit, majd az 1994-es üstökösbecsapódásról szóló dokumentumfilm megtekintése következett.
Rövid megbeszélést követően megnéztük korábbi rendezvényeink (nov. 4., Kiskőrös, korábbi előadások, tavalyi napfogyatkozás) felvételeit, majd az 1994-es üstökösbecsapódásról szóló dokumentumfilm megtekintése következett.
Nagy sikerrel zárult csoportunk újabb találkozója. Bartha Lajos “Szomszédunk, a Hold” című előadását 34 fős közönség tekintette meg.
November 11-én az országban több helyütt tudományos konferenciákat tartottak. Hollósi Botond tagtársunk a szegedi Amatőrcsillagász találkozót választotta. Az ő beszámolója olvasható az alábbiakban.
Nagy Attila és Balaton László szombaton felkereste Székesfehérváron az eddig “Találkozónak” nevezett eseményt, mely mostantól a “Konferencia” nevet viseli, nem méltatlanul.
Összességében sikeresen zárult a Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun Csoportjának november 4-i Közelebb a csillagokhoz… 2000 elnevezésű rendezvénye Kiskőrösön. A folyamatosan borult idő ellenére a rendezvényt közel ötszázan látogatták meg.
Hartán, az Egyesületek Házában 16 fő egyhangúlag kimondta a Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun Csoportjának a megalakulását.
Helyszín: József A. u. 22., Nap-észlelés, részt vett két tag.
Beindul a csoport tagjai által használt elektronikus levelezőlista, a hozzászólásokat a kiskun@yahoogroups.com címre lehet küldeni. A listát az indulásnál Romsics Bence tartja karban.
Nagy Attila tagtársunk tovább tárgyal a bemutató technikai lebonyolítása érdekében, melybe beletartozik a helyi kivetítő (projektor) megszerzése a nov. 4-i estére, valamint a helyi média által felajánlott reklám részleteinek tárgyalása.
Távoli galaxisok újonnan felfedezett populációjának, az úgynevezett ,,kis vörös pöttyöknek’’ (angolul Little Red Dots, LRD) rádiójellemzőit vizsgálták magyar kutatók. Mivel ezen objektumokat csupán a közelmúltban azonosították a James Webb-űrtávcső (JWST) méréseinek segítségével, pontos fizikai tulajdonságaik még nem ismertek teljes mértékben. A kutatás céljaként a szerzők égboltfelmérések archív adatainak felhasználásával vizsgálták, hogy az LRD-k bocsátanak-e ki
A kutatók a James Webb-űrtávcső használatával felfedezték minden idők első „Einstein-cikcakkját”, vagyis egy olyan alakzatot, amelyen egy kvazár képe az Einstein által bevezetett általános relativitáselméletből következő gravitációs lencsehatás következtében hatszor jelenik meg ugyanazon a felvételen. Ez az önmagában is érdekes kép pedig segíthet választ találni két máig megoldatlan kozmológiai problémára. A J1721+8842 jelű fényes kvazárt
Milyen közel van, mégis milyen halvány! Az Andromeda-galaxis kistestvére, az M33 spirálgalaxis csak ínyenceknek mutatja meg magát. A tapasztalt észlelő sötét égbolton még szabad szemmel is megpillanthatja, igazi arcát azonban fényerős távcsövekben és persze hosszú expozíciós idejű fotókon mutatja meg. Krizsán Bence, Érd Az M33 vagy más néven Triangulum galaxis a Tejútrendszerhez második legközelebbi galaxis
Az Uránusz Miranda holdjának felszíne alatt óceán rejtőzhet egy új tanulmány szerint. Ez a felfedezés átalakíthatja a hold kialakulásáról és összetételéről alkotott elképzeléseinket, és az élet számára alkalmas helyek közé emelheti a Mirandát. Tom Nordheim, a tanulmány egyik szerzője szerint egy ilyen kis méretű égitesten óceánt találni rendkívül meglepő. Felmerül a kérdés: vajon az Uránusz
A Holdon és Marson már végeztek szeizmológiai méréseket leszállóegységekkel, így vizsgálva és elemezve belső szerkezetüket. A Vénusz belső összetétele azonban továbbra is rejtély, hiszen a bolygóra jellemző viharos szelek és extrém forró hőmérséklet jelentősen megnehezítik a helyszíni méréseket. Egy friss tanulmányban háromféle módszert járnak körül, amelyekkel megvalósítható lehetne a Vénusz rengéseinek észlelése. A Holdon és